Közélet

Pozsgay Imre Szegeden: A mai magyar baloldalból hiányzik a nemzettel való azonosulás

Pozsgay Imre Szegeden: A mai magyar baloldalból hiányzik a nemzettel való azonosulás

2015. december 5., szombat
Pozsgay Imre Szegeden: A mai magyar baloldalból hiányzik a nemzettel való azonosulás
pozsgai01kf

Új könyvével kapcsolatban a rendszerváltás fontos pillanatai mellett saját politikai pályáját és kortársait is megemlítette a szegedi beszélgetés során.

A napokban töltötte be nyolcvankettedik életévét

Pozsgay Imre

, mégis aktív még mindig – legújabb,

Bihari Mihállyal

és

Kósa Ferenccel

közösen írt kötete, a Mi történt velünk szolgáltatta az apropót ahhoz, hogy újból Szegedre látogasson a Kádár-korszak és a rendszerváltozás jelentős politikusa. A Közéleti Kávéház rendezvényén előbb

Szalay István

, majd a hallgatóság kérdéseire válaszolt az egykori miniszter. Habár a beszélgetés a rendszerváltás köré épült elsősorban, nem egyszer előkerültek az ezt megelőző és egyben azt ezt követő évtizedek is.

A női kvóta sem liberális újdonság

Az országos politikába 1969-ben kapcsolódott be, ekkor került fel Budapestre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának sajtóalosztályát vezethesse. 1970 nyarán kiállt amellett, hogy nyilvánosságra kell hozni a római nagykövet disszidálását, ezt azonban megtiltották neki. Ugyanebben az évben a X. Pártkongresszus miatt is összezördült másokkal, mert ő úgy látta, hogy teljes nyilvánosság kell, élő közvetítéssel, míg az ellentábor maradt volna a jól bevált cenzúra mellett. Végül eltávolították a sajtóalosztályról, ekkor fogadta el

Benke Valéria

meghívását a Társadalmi Szemléhez, itt főszerkesztő-helyettesként funkcionált. Dicsérte a lapot, amelynek keretei között szabadon tudtak szellemi életet élni, s ragaszkodhattak a nyílt párbeszédhez. Benke Valériáról úgy vélekedett, hogy „statisztikajavító” volt, fel kellett mutatni, hogy van nő is a pártvezetésben. Pártkongresszus előtt előfordult, hogy szinte szó szerint a traktorról rángattak le megfelelő mennyiségű parasztot, hogy a hivatalosan elvárt arányok meglegyenek.

pozsgai05kf

A népi ellenzék számára a nemzeti sorskérdések voltak a legfontosabbak

A Magyar Demokrata Fórum megalakulásáról elmondta, ez válaszlépés volt arra, hogy a korábbi egységből kilépett a „demokratikus ellenzék”, a későbbi SZDSZ magja, akik a Beszélőben megjelentették a Társadalmi szerződés című dokumentumot 1987 júniusában, amelyben Pozsgay szavai szerint „jó bolsevik módra” leszögezték, hogy ők saját magukat tartják az ellenzék vezetőinek. „Ez a népieknek nem tetszett, ezért leírták a számukra fontos szempontokat: a határon túli magyarság elismerését, jobb bánásmód biztosítását számukra, a nagyon rossz egészségügyi adatok javítását, az alkoholizmus elleni küzdelmet” – sorolt fel néhány példát az MDF által lényegesnek tartott kérdésekből. Úgy látta, számukra első helyen a nemzeti sorskérdések álltak, de erre épült minden más, többek között a demokratikus átalakulás is, amelyet ugyanolyan fontosnak gondoltak. A Lakiteleken tartott találkozón programként a demokratikus szocializmust jelölte meg, amelyet Pozsgay Imre szerint

Sólyom László

félreértett, mert valódi rendszerváltást értett alatta, hiszen az 1959-es godesbergi programra gondolt, amelyben Németország Szociáldemokrata Pártja elvetette a marxizmust, lemondott annak megvalósításáról.

Privatizációt társadalmi ellenőrzés mellett

„1988-től napirenden volt a privatizáció, ebben vitánk volt

Antall Józseffel

, mert elutasítottam a spontán privatizációt. Nem voltam ellene, csak azt szerettem volna, hogy ne legyen rablás, hanem helyette társadalmi ellenőrzés mellett hajtsák végre” – mondta.„Te a diktatúra vagyonát véded?” – idézte Pető Iván kérdését Pozsgay Imre. „Nem, én a nép vagyonát védem, amelyet a diktatúra alatt hozott létre” – válaszolta. Szerinte a lengyel példához hasonlóan nem kellett volna visszafizetni az adósságokat, mert kártalanították volna a hitelező magánvállalatokat a nyugati államok. Szalay István vitába szállt e kijelentéssel,

Németh Miklósra

hivatkozott, aki ezt nem tartotta járható útnak, mert a lengyelek állami hiteleket vettek fel.

pozsgai03kf

Előkerült a négyigenes népszavazás is, a közhiedelemmel ellentétben nem arról szavaztak, hogy közvetlen, vagy közvetett módon válasszák-e a köztársasági elnököt, hanem a következő kérdést tették fel: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Igaz, közvetve ez ugyanazt jelentette, végül szerény többséggel az igenek nyertek, így Pozsgay Imre helyett az MDF-SZDSZ-paktum keretében

Göncz Árpád

lett a köztársasági elnök, aki rögtön el is árulta Antallt a taxisblokád idején. Utalt a Heti Válasz egy korábbi interjújára, ahol megkérdezték tőle, hogy hogyan jutott el a Fideszhez. „Nem én változtam, ők jutottak el hozzám”, s hozzátette, egyáltalán nem baj, hogy a Fidesz ilyen utat járt be,

Orbán Viktornak

is az Indiai Kongresszus Párt példájával bizonyította ezt. Ezt a szervezetet a brit hatalom hozta létre a helyi lojális ellenzéknek, s végül ők vívták ki a szubkontinensnyi ország szabadságát.

Trianon

„Trianon szomorú esemény, de úgy gondolom, változtatni már nem tudunk rajta” – mondta Szalay Istvánnak, aki arról beszélt, hogy öt év múlva lesz a századik évfordulója a gyászos diktátumnak. Pozsgay rámutatott, Dánia nem bánkódik Schleswig-Holstein miatt (az 1864-es, poroszokkal és osztrákokkal folytatott a háborúban vesztette el Dánia a két tartományt – szerk.), de ott már nem is élnek dánok. A Kárpát-medence elcsatolt részein viszont magyarok igen, ezért nem felejthetjük el. Pozsgay aggodalmát fejezte ki a szórványmagyarság iránt, amely elveszti iskoláit, s gyakran már az egyházban sem lel támaszt. Előadását követően több hallgatói kérdésre válaszolt Pozsgay Imre. Az egyikben a magyar baloldal helyzetéről kérdezték a politikust. „Nem vagyok baloldalellenes” – szögezte le rögtön válaszában Pozsgay. Azonban véleménye szerint a mai magyar baloldalból hiányzik a szolidaritás, s a nemzettel azonosulás. A nyugat-német szociáldemokraták vezetője azt tanácsolta neki, hogy rájuk figyeljenek, s ne Földközi-tenger melletti országok hasonló pártjaira – ezt sem sikerült megfogadni. Az MSZP-ből való kilépését is ezekkel indokolta, tette végrehajtásakor egyszerre tartotta magát baloldalinak és nemzetinek is.

"Trianon szomorú esemény, de úgy gondolom, változtatni már nem tudunk rajta" - Szegeden járt Pozsgay Imre. Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=594134

Szerző: Szegedma Hírportál2015. december 4.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.