Közélet

Lázár: folytatni kell a földárveréseket, ha van rá igény

Lázár: folytatni kell a földárveréseket, ha van rá igény

2015. december 15., kedd
Lázár: folytatni kell a földárveréseket, ha van rá igény

Folytatni kell a földárveréseket január-februárban is, ha arra van igény - mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában kedden.

Miniszteri meghallgatásán

Lázár János

elmondta, hogy a teljes helyi nyilvánosság mellett zajló földárverésekről napi jelentést kap. Hangsúlyozta, hogy az uniós előírásoknak megfelelő legitim rendszer ellenőrizhető. Közölte, hétfő estig mintegy 95 ezer hektárt értékesítettek a Földet a gazdáknak programban, amit várakozásokon felüli aránynak nevezett, ebből 130 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak. A programban 254 milliárd forint hitelt igényeltek a gazdálkodók eddig, ami ugyancsak azt mutatja, van igény a folytatására - közölte. A gazdatársadalom földtulajdonhoz juttatása, megerősítése fontos a magyar gazdáknak az európai versenyben - szögezte le. Az ellenzéki kritikákra reagálva közölte: mindössze 725 hektárra jelentkezett 10 olyan "külföldi" vevő, aki Magyarországon gazdálkodó kettős állampolgár. Az ellenzéki felvetésekre reagálva azt is jelezte: nyitottak arra, hogy a nem értékesített állami földeket önkormányzatok részére átadják szociális értékesítésre. Lázár János közölte: a vidékfejlesztési pályázatok kiírásának nincsen akadálya, az operatív programokat az Európai Bizottság elfogadta. Hangsúlyozta: a vidékfejlesztési programok újraalkotásának legfontosabb oka az volt, hogy Magyarországon a föld elsősorban társadalompolitikai kérdés, nem gazdasági. A kormány jelentősen növelni szeretné a föld eltartó képességét, ehhez a mezőgazdasági nagyüzemek támogatásának arányát nem szabad sem a birtokpolitikában, sem a támogatáspolitikában 20 százalék fölé engedni. A cél az, hogy a kis- és közepes gazdaságok a magyar agrárium 80 százalékát tegyék ki, ez az uniós célokkal is egybeesik - szögezte le. Véleménye szerint Magyarország agrárország, akármennyit is képvisel a GDP-n belül a mezőgazdaság, és az ország érdeke ennek erősítése. A Földet a gazdáknak programról elmondta: a jelenleg zajló uniós kötelezettségszegési eljárások eredményezhetik azt, hogy az unió kikényszerítheti a jogi személyek és külföldiek földvásárlását Magyarországon, korlátozott formában. Még nem tudjuk ennek a harcnak az eredményét - mondta, hozzátette: hasonló szabályozás négy újonnan csatlakozott országban van, mindegyik ellen indult eljárás. Az állami tulajdonban lévő ménesekről azt mondta, hogy mezőhegyesre kormánybiztost neveznek majd ki, ahol mintagazdaság jöhet létre.

Kis Miklós Zsolt

, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a sikeres költözést követően már Kecskeméten dolgoznak, 110 dolgozóval, 19 referenssel. Ismertette: 2015-ben a 2007-2013-as források hatékony felhasználása volt a munkájuk, az időszak zárása sikeresen lezárult. November végéig az összes uniós forrás 95 százalékát kifizették, az év végéig még 75-80 milliárd forintot kell kifizetni a végösszeg teljes átutalásához. Beszámolt arról is, hogy 2016 végéig az összes pályázati felhívást meghirdetik, és még az idén, várhatóan a két ünnep között fog megjelenni több jelentős pályázati felhívás 500 milliárd forintnál nagyobb értékben. Az ülésen az ellenzéki képviselők az egy hónapja tartó földárverésekkel és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban fogalmaztak meg számos kritikát. Lázár János a földárveréseken kialakult árakkal kapcsolatban közölte: a földalapkezelő eredeti javaslata szerinti hektáronkénti árakat mindenhol megemelték a helyi földhivatalok adásvételi szerződései alapján.

Új javaslat a járási hivatalok megerősítésére

A közigazgatási struktúra újabb átalakítására, a járási hivatalok megerősítésére tesznek javaslatot a szerdai kormányülésen, ami érinteni fogja az országos hatáskörű szerveket és a kormányhivatalok belső struktúráját - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte, hogy a javaslat az állami irányítás egyszerűsítését is jelenti. Emlékeztetett arra, hogy már eddig is számos lépést tettek, ami a magyar közigazgatás "tartópilléreit" jelentő megyei kormányhivatalok és járási hivatalok újabb feladattal ellátását hozta.

Kovács Zoltán

, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a még kidolgozás alatt álló javaslatról elmondta: a hatósági igazgatási ügyek közül a családi gazdaságok nyilvántartásba vétele, a nyilvántartás vezetése, az őstermelői igazolványok ellenőrzése, a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés feltételeinek igazolása, a borászati igazgatási feladatok és az állatvédelmi feladatok kerülnének át a járásokhoz. Jelezte: az átalakításnál végig kell gondolni azt is, hogy jelenleg Magyarországon több mint 90 központi államigazgatási szerv működik, ezek felét a tárcák hozták létre háttérintézményként, felét pedig a kormány. Hozzátette: végig kell gondolni az első- és másodfokú államigazgatási eljárások rendszerét is. A már végrehajtott egyszerűsítések között említette Kovács Zoltán, hogy eddig 110 törvényt módosítottak, számos igazgatási szolgáltatási díjat kivezettek. Az államtitkár szerint a napi feladatok maradnának középszinten, a stratégiaalkotás, a kiemelt feladatok pedig a minisztériumi szervezetrendszerben maradnának. Az átrendeződés egyszerűsítené az eljárásokat, egy helyre koncentrálná és "államon belül tartaná" a feladatokat kevesebb lépcsővel - mondta. Kitért arra is: megerősítenék a járási szervezetrendszert, és a feladatok átkerülésével - közöttük a földárveréseket említette - a járásokban dolgozó köztisztviselői életpálya kialakításhoz anyagi forrásokat is biztosítanának.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.