Közélet

A kétségbeesés kacagó művészete

A kétségbeesés kacagó művészete

2015. november 28., szombat
A kétségbeesés kacagó művészete
manno_miltiades_visszavonulas

Az első világháború idején virágzott fel a legrugalmasabb művészeti ág, a karikatúra. E műfaj egyik kiváló művésze, Manno Miltiades munkásságát mutatta be Kürti László, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének tanára csütörtökön Szegeden “A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására" című konferencián.

Manno Miltiades

(1879-1935) művei jellegzetes példáját adják a nacionalizmus és a művészet találkozásának.

Kürti László

"Akasztófahumor és nacionalizmus: Manno Miltiades első világháborús karikatúrái" című előadásán a nacionalizmus definiálásához

George Orwellt

hívta segítségül, aki három összetevőjét írta le a nacionalizmusnak: ingatagság, megszállottság és irracionalitás. A nacionalista karikatúrák is magukon hordozzák ezeket a jegyeket, Manno ezen műveibe belerajzolta a véleményét, élve a "legrugalmasabb művészeti ág" adta lehetőségekkel, a végletekig kihasználva a "kétségbeesés kacagó művészetét", ahogy Kürti László nevezte a karikatúra műfaját.

kurti_laszlo_gs

Ezek a furcsa humorú rajzok már az első világégést megelőzően léteztek, azonban a háború alatt kiemelt jelentőséget kaptak, ugyanis a harcra buzdító propaganda és a pacifista agitáció egyaránt felhasználta a hatékony vizuális fegyvert, ugyanis a karikatúrák olvasás nélkül adták át frappáns, tömör üzenetüket, mellyel egyértelműen véleményt fejeztek ki - és ami fontosabb: véleményt formáltak groteszk akasztófahumorukkal. A háborús karikatúrák sajátossága, hogy kinevetteti a kiszolgáltatottságot, az elesettséget, közömbösíti a rosszat.

Részletek és tivornyák

A makedón származású, ám magyar identitású Manno család a Balkánról előbb Bécsbe. majd Pestre vándorolt, végül pedig a Délvidéken települt le, itt született Miltiades Pancsován, aki képességeit a Müncheni Képzőművészeti Akadémián (Königliche Akademie der Bildenden Künste) tökéletesítette, ugyanakkor kiemelkedő sportemberként is beírta nevét a történelembe. Középosztálybeli társaival szemben Manno nem lett hivatásos katonatiszt, ám királyhűségét és patriotizmusát mutatja, hogy a háború kitörésekor testvérével együtt önkéntesként jelentkeztek a hadseregbe. Manno Miltiades huszárhadnagyként majd századosként szolgált különböző beosztásokban, könnyebben meg is sebesült. Számos élclapban és újságban jelentek meg egyéni stílusban készített rajzai és karikatúrái. Vizualitásának igazi értéke a szokásos élclapok illusztrációinak színvonalát meghaladó kidolgozottságban és a valós jellemrajzokban rejlik.

manno_miltiades_tisztek_mulatnak

Karaktereit közvetlen környezetének ismerős tisztjeiről mintázta, néha meg is nevezve őket; kifigurázta a közlegényt is, s tette mindezt a tisztikar modoros sznobizmusával, a bakák kiszolgáltatott figurák Manno karikatúráiban. Mannonál, ahogyan több művésznél is, jelentkezik a tréfa és a szatíra, de ő a részletekben egyszerre sűrítette össze a karaktert és a kilátástalan helyzetet, ami kiemeli alkotásait a kor akár propagandista, akár realisztikus művészeti világából. A világháború vizuális művészetének jellegzetessége az akasztófahumor, ám Manno rajzai nemcsak a valóságra vagy éppen az igazságtalanságra hívják fel figyelmet, néha igen könyörtelenek is. Rajzaiban a tisztek mindig vidám, mulatozó urakként, a bordélyok gyakori vendégeként jelennek meg, akik számára csak egy bravúros kaland a háború, egy idegen területen teljesített katonai szolgálat, nincs halál és szenvedés, csak kártya, bankett és bordély. "Manno számára a háború kis epizódok sorozata a résztvevők mindennapjairól" - fogalmazott Kürti László.

manno_miltiades_kalapacsos_voros_ember

A kor (és a tisztikar) nacionalizmusára jellemzően, gúnyrajzaiban – ahogyan később plakátjain is – nem nehéz felismerni a kisebbségellenes és antiszemita ideológiát, a maszkulin felsőbbrendűséget. A világháború lezárását követően Manno kommunistaellenes és antiszemita plakátokat készített, a Horthy-korszakban már nem rajzolt karikatúrákat. Stílusa abban a tekintetben nem változott, hogy plakátjain durva szélsőségeket jelenített meg, azonban ez nem tért el a korszak ellenségképeitől. "Manno Miltiades nem tudott szabadulni múltjától, nosztalgikus kötődése nemzetiségi származásához furcsa ellentétpárt alkotott erős magyar identitásával, ami rányomja bélyegét munkásságára is" - zárta gondolatait Kürti László.

A karikatúra kiváló művésze, Manno Miltiades munkásságát mutatta be Kürti László, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének tanára Szegeden - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=592239

Szerző: Szegedma Hírportál2015. november 28.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.