Írjon nekünk

ARC

Ákos: „Az angol nyelv csak játék, a magyar élet-halál kérdése számomra”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szin_masodik_nap29kf

Egy hónapon belül kétszer lépett fel Szegeden Ákos, a Tágas Tér Fesztiválon adott szombati koncertje az Igazán turné egyetlen ingyenes állomása volt. A Kossuth-díjas művésszel készült nagyinterjúnkban nemcsak az aktualitásokat, hanem életének és életpályájának érdekes momentumait is érintettük. A költészet, a filmművészet, a szakralitás, az alkotás, a környezetvédelem témakörein kívül állítólagos szegedi „szobráról” és a városhoz kapcsolódó kedves élményeiről is beszélgettünk.

– Ma az Ákos név egy fogalom Magyarországon. Énekes, dalszerző, költő, színész – sorolhatnánk. Mit jelent az előadó számára az Ákos név?

– Mit jelent számomra a saját nevem? Azt, amit másnak: török eredetű, a jelentése fehér sólyom. Hétköznapi ragadozómadár, de a színe ritka. Amikor katonának vittek 1986-ban, 18 évesem, édesanyám azt mondta, csak egy dologra vigyázzak, hogy ne lógjak ki a sorból. Visszakérdeztem: születésem óta ismersz, szerinted mennyi esély van erre?

Nem szoktam azon gondolkodni, hogy mit jelentek önmagam számára. Az ember nem önmagáért él. Az foglalkoztat, hogy mi a dolgom, mi hasznom van.

Az ismertséggel együtt jár a skatulyázás, gyakran próbálnak egy-egy sommás jelzővel leírni, pedig nincs olyan ember, akit ilyen egyszerű lenne meghatározni. Nemrégiben egy üzleti lap készített rólam anyagot, természetesen üzletemberként írtak le, ami vicces, mert kevesen hoznak annyi irracionális döntést, mint én. Furcsállom, ha egy közéleti lap politikai véleményformálóként szólaltat meg, mert leginkább a saját véleményemet szeretném formálni. Ha valaki rákérdez, elmondom az álláspontomat, hiszen olvasóként sem szeretem, ha valaki kitér a válaszok elől. Az ilyen helyzetek után kap az ember hideget-meleget: Ákos ne dumáljon, a művészek csak alkossanak remekműveket.

akos02kfPersze vannak azért bizonyos művészek, akik nyugodtan kifejthetik politikai nézeteiket – ez egy ilyen „féloldalas” ország. Ezen sokat aggódni nem érdemes, de például ki is lehet nevetni. A művészet dolga, ha van ilyen, talán csak annyi, hogy reményt adjon, néha akkor is, ha nincs. A deprimáló, szakralitás nélküli művészet befogadóként és alkotóként is taszít. Számomra program, hogy elkerüljem a ma annyira divatos kedvetlenítést. Megértem, hogy sokak számára ez a valóság, de a valóság felett van még dimenzió: az igazság. Ez érdekel. Egy színész barátom verses estjén hallottam: a valóság az, hogy születünk, élünk és meghalunk. Az igazság az, hogy van feltámadás. De ezt ma szinte lehetetlen elmagyarázni.

– Említette, hogy ki kell állni egyes ügyek mellett. Láttam, hogy részt vesz egy környezettudatosságot népszerűsítő e-kampányban, miközben dél óta folyik a színpad átépítése az Ön koncertje számára. Hogyan járulhat hozzá ön így a környezettudatossághoz, hívhatja fel a közönség figyelmét a Föld védelmének fontosságára?

– Egy ilyen nagy koncert valóban energiazabáló működés, de erről nem én tehetek. Fontos megszólalni a Föld védelmének kérdésében, főleg ha az ember hitellel beszélhet. Jómagam sok év munkájával olyan munkahelyet – egy hangstúdiót – építettem fel, amelyet teljes egészében földhővel fűtünk, és minden áramigényt napelemekkel elégítünk ki. Ez olyan távlatos beruházás, amely az életem során valószínűleg nem fog megtérülni. Drágák, s egyelőre még nem olyan hatékonyak ezek a technológiák, mint kellene. Egy ilyen kampányhoz mindig híres embereket kérnek fel, hátha az ő szavuk messzebb hallatszik. Láttam a Tesla elektromos autógyár vezetőjét nyilatkozni, aki egy hatalmas USA-térképre rámutatva felhívta a figyelmet, hogy ha a térképnek csak egy négyzetcentiméteres részén napelemmezőt telepítenének, már megoldott lenne Észak-Amerika teljes energiaellátása.

– Mennyiben más angolul, mint anyanyelvünkön, magyarul dalszövegeket írni? Miben áll másképp hozzá megalkotásukhoz?

– Nagyon régen nem írtam már angol szöveget, de mindig játékként kezeltem. A magyarul írt szövegek számomra fontosabbak, ott nagyobb érzelmi pontosságra törekszem. Fontos, hogy a szöveg sűrített közegében az ember őszinte legyen önmagához, környezetéhez, mondandójához. Az angol csak játék, a magyar élet-halál kérdése számomra.

akos03kf

– Verseskötetet is régen, utoljára tizenöt évvel ezelőtt adott ki. Manapság újból divatos lett feldolgozni verseket könnyűzene segítségével, József Attila, Pilinszky János, Radnóti Miklós munkáit is megzenésítették. Mennyiben más verset írni és dalt alkotni? Különböző közönségnek szólnak?

– Bizonyos negatív következmények nélkül nem mondhatom magamat költőnek, hiszen nincs róla papírom, nem avatott költővé semmilyen grémium. Viszont verset írok. A vers sokkal szabadabb forma dalnál. A dal, különösen a popdal aligha él meg refrén nélkül, köt a verzék szótagszáma, a zene lüktetése, az énekelhetőség igénye. A vers mentes minden ilyesmitől, de a szabadsága kötelez is. A XX. század nagy költői mind feltárulkozó verseket írtak. Most hallgattam meg egy rádiófelvételt Beck Judittal, aki Radnóti Miklós szeretője-szerelme volt – a felesége, Fanni mellett. Ha az ember lírai szerző, nincs más alapanyaga, csak az élete, akkor is, ha nem minden elem feltétlenül önéletrajzi pontosságú. A lírai én mindig egyes szám első személyben beszél.

– Ötven év múlva megírható Ákos életrajzi kötete a versei alapján?

– Remélem, hogy ennyire nem egyszerű a dolog, s talán nem tartana nagy érdeklődésre számot egy ilyen munka. Az irodalmi életrajzokban mindig benne van az utókor kétes értékű ítélete, önigazolási kényszere, szenzációéhsége.

akos04kf

– A könnyűzenében már több műfajban alkotott, korábban vonósokkal és rockzenekarral is járta az országot, most szintetizátor adja a zenei alapokat. Mi az, amiben még nem próbálta ki magát, de szívesen megtenné?

– Gyerekkorom óta filmrendező szeretnék lenni, de minél többet beszéltem róla, annál távolabb kerültem tőle. „Lánglelkű kamaszként” a szerzői filmet szerettem, rajongtam Tarkovszkijért, Pasoliniért, de szerettem Bereményi filmjeit is. Olyan alkotó szerettem volna lenni, aki legalább részben mindent maga csinál: ír, rendez, operatőrként is megállja a helyét, vágói feladatokat lát el, satöbbi. Ez részben meg is valósult, a saját produkcióm mindenese vagyok, az énekesi-, szerzői-, dalszövegírói feladatok mellett hangszerelek, producer is vagyok, klipet rendezek, a borítót együtt tervezem a grafikussal és még sorolhatnám. Filmzenét például szívesen írnék, ha volna olyan rendező, aki megtisztelne a bizalmával.

– Ahogy említette, több klipet ön rendezett, azaz zenére alkotott mozgóképet. Megjelentek-e ezen művekben a francia újhullám vagy a szovjet filmművészet hatásai?

– Annak idején kezdő főiskolás volt Rohonyi Gábor rendező és Szatmári Péter operatőr. Az 1992-ben általuk készített Elmondatott című Bonanza Banzai-klipben egyértelműen felismerhető Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjének hatása, hiszen a főhős angyalszárnyakkal jelenik meg Budapest különböző részein, és fekete-fehér nyersanyagra forgattuk.

Később rendezőként már ilyen direkt hatásokkal nem operáltam, de például klipjeimben rendszeresen visszatérő motívum a teljesen jelentéktelennek tűnő ruha- vagy tárgyrészletekről szóló képsorozat, ezt Huszáriktól lestem el. A számomra minden idők legjobb filmjének számító Szindbádban is rengeteg ilyen van.

– Ön hatott más alkotókra?

– Nem tudom, kritikai értelemben nem vagyok divatos alkotó. Fontosabbnak érzem, hogy érzékenyebb hallgatóimra hatással volt és van, amiről beszélek, és sokan kezdtek érdeklődni egy-egy téma iránt, ha tőlem hallottak róla. Nemrég azzal keresett meg egy már nem is annyira fiatal pár, hogy ajánljak nekik papot és templomot, jegyesoktatásra akarnak járni. Tudtam valakit, jártak is ahhoz az atyához, később láttam őket házastársként több koncerten is – ez nagy ajándék. Természetesen ez nem tömeges jelenség, de be kell valljam, büszkévé tett.

– Ha már hatások, hallottunk arról, hogy egyesek egy médiahack keretében „szobrot” kívántak önnek állítani. Mit gondol erről?

– Ez a nyilvánvalóan viccnek szánt provokáció úgy jelent meg az országos médiában, mint egy komoly hír. Nem értem, hogy dőlhet be egy magát valamire is tartó újság egy ilyen egyértelmű hülyeségnek. „Ákosnak szobrot állítanak a rajongói.” Csak az nem stimmelt, hogy rajongók, és hogy szobrot. Hát, gratulálunk.

akos01kf

– Zárásként egy pozitív élményt szeretnék kérni Szegedről.

– Említhetném, hogy egyszer a halászcsárdába belépve a cimbalmos rázendített az Induljon a banzáj ismert dallamára… Jó néhány évvel ezelőtt rockműsorral jártunk a Szegedi Ifjúsági Napokon. A koncert közben egy teherszállító traktor áthajtott a kábeleken, mi nagyban zenéltünk a színpadon, de a közönség ebből semmit sem hallott. Négyszer kellett újrakezdeni a koncertet, mire rájöttünk a technikai hiba okára.. Mikor végre minden megszólalt, kitört a vihar, zuhogott eső, villámok cikáztak a Tisza felett. A közönség ennek ellenére is mindvégig kitartott, fantasztikus volt a hangulat.

"Az ember nem önmagáért él. Az foglalkoztat, hogy mi a dolgom, mi hasznom van" – Ákossal készítettünk interjút: http://szegedma.hu/?p=574022

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 26.

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

ARC

Oklevelet kapott Szeged legnagyobb vasútbarátja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára szerint már születésekor eldőlt, hogy a vasútnak szenteli életét.

Tovább olvasom

ARC

Húsz éve a múzeum szolgálatában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Medgyesi Konstantin 1999 augusztusa óta azért dolgozik, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeresen működjön.

Tovább olvasom

Aktuál