Illegális migráció – A kormánytól kérnek kárenyhítést a homokhátsági gazdáknak

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

migracio_tarsadalmi_hatasa0_gs

A Homokhátság illegális migrációval érintett településeinek polgármesterei közösen kérik a mezőgazdasági károk enyhítését a kormánytól – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdafórumán. Bár a megyei rendőr-főkapitánysághoz mindössze négy bejelentés érkezett mezőgazdasági kárról, a fórumon elhangzott, hogy a települések vezetőihez rendszeresen érkeznek panaszok.

A homokháti térségen naponta több száz határsértő vonul keresztül, és gyakran panaszkodnak a gazdálkodók a környékbeli polgármestereknek, hogy károkat okoznak a terményekben vagy a termelő infrastruktúrában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara homokhátsági gazdafórumán Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere elmondta, eddig nem rögzítették ezeket a panaszokat, mivel semmiféle kárenyhítési lehetőség nincs a kezükben, de most a települések együttesen fordulnak a kormányhoz, hogy dolgozzák ki a Homokhátságon élő gazdálkodóknak a kárenyhítés rendszerét. Nógrádi kérdésünkre elmondta, nemcsak együttesen kérik a segítséget, hanem megoldási javaslatokat is tesznek.

„Két részre kell bontanunk a folyamatot, egyrészt van a termésben okozott kár, a másik pedig a termelési infrastruktúrában.  Ennek bizonyítottnak kell lenni, összefüggésben kell lennie az illegális határátlépéssel, illetve bizonyos értékszintet el kell. Azoknak szeretnénk segíteni, akik ténylegesen a migráció miatt szenvedtek el károkat” – részletezte Nógrádi Zoltán.

Az élelmiszerhulladék a legfontosabb fertőzésközvetítő

„A műszaki biztonsági határzár az első lépés abba az irányba, hogy a mezőgazdasági károkozást is tudjuk csökkenteni” – jelentette ki az agrárkamara fórumán Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb fertőzésközvetítő anyag az élelmiszerhulladék, amit maguk után hagynak a migránsok. Példaként elmondta, bebizonyosodott, hogy több országban a száj- és körömfájást és az afrikai sertéspestist elterjedését is eldobált élelmiszer okozta. Nagy István elmondta, a műszaki biztonsági határzár egyfajta terelőútvonalat is kijelöl a migránsoknak, ezzel a mezőgazdasági termelés zavartalansága, a biztonsága is jelentősen növekszik. „A dél felől érkező migránsok zöldséget vagy gyümölcsöt is hoznak magukkal, és ezekkel bekerülhet hazánkba Földközi-tengeri gyümölcslégy, a pettyes- vagy foltos szárnyú muslica, a burgonyafélék baktériumos barna rothadása, a burgonyák gyűrűs rothadását okozó baktérium, paradicsom bronzfoltosság vírusa is. Ez mind lehetőség, és ezt a lehetőséget kell megakadályozni” – hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

migracio_tarsadalmi_hatasa20_gs

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke elmondta, amint Áder János köztársasági elnök aláírja a műszaki biztonsági határzár létesítését is tartalmazó, a parlamenti többség által elfogadott jogszabályt, majd megjelenik a Magyar Közlönyben, rövid időn belül elkezdődik az építkezés. Hozzátette, hogy az építkezés egyszerre több helyen elkezdődik majd, és a határvonaltól 10 méteres sávban épül meg a határzár. Ez érinteni fog gazdákat is, akikkel egyeztetni fognak, de Jakab megjegyezte, kötelesek tűrni a munkálatokat, az okozott káruk megtérítését azonban kérhetik majd. „Ez nem Magyarország, nem Európa ügye, ez ugyanis egy újkori népvándorlás” – közölte Jakab István. Az Országgyűlés alelnöke megjegyezte, a problémát meggyőződése szerint ott lehet megfogni, ahol az keletkezett, ami túlmutat az európai kontinensen, és szerinte nem lehet megkerülni Amerika felelősségét sem.

A mezőgazdasági károk bejelentését is kéri a rendőrség

Azt, hogy mekkora migrációs nyomás nehezedik a Csongrád megyei rendőrökre, illetve hogy ez miként változott, Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány szemléltette adatokkal. 2010-ben 1771 határsértőt fogtak el megyénkben, míg tavaly mintegy 35 ezret. Az embercsempészek száma is jelentősen nőtt, öt évvel ezelőtt 66-ot állítottak elő, tavaly pedig 201-et. Lukács szerint érdemes összevetni 2013 és 2014 második félévét, tavaly már ugyanis a koszovói migránsok is megjelentek Csongrád megyében. Elmondta, előbbi időszakban 7810, míg a tavalyi esztendő második félévében már 28 784 határsértőt állítottak elő. Az illegális migránsok száma továbbra sem csökkent, idén az első félévben megközelítőleg 56 ezer határsértővel szemben intézkedtek a Csongrád megyei rendőrök.

Az eredményesebb felderítés érdekében az eszközparkját is fejlesztette a rendőrség, több fix és mobil hőkamera is segíti munkájukat. Lukács kitért arra is, hogy az előállított migránsokat a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségen tavaly átadott egészségügyi áteresztő pontnál megvizsgálják, szükség esetén a felállított fürdető és fertőtlenítő konténeren keresztül kell haladniuk.

A megyei rendőrfőkapitány elmondta, esetlegesen határsértőkhöz köthetően két lopást és öt rongálást regisztráltak, négy alkalommal szabálysértési értékhatárt elérő rongálást, és szintén négy alkalommal termény vagy kerítés letaposásával járó kárt regisztráltak. Lukács János arra kérte a homokhátsági gazdálkodókat, hogy amennyiben a földjükön kár keletkezik, akkor szóljanak az első rendőrnek vagy bejelentést tehetnek akár e-mailben is.

A határsértők okozta károkról tárgyaltak az érintett gazdák Mórahalmon.http://szegedma.hu/?p=552202

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 7.

Default thumbnail
Előző sztori

Továbbra is özönlenek az idős használt autók Magyarországra

Default thumbnail
Következő sztori

Uniós liberálisok az Európai Bizottsághoz fordultak a határzár miatt

Legutóbbi hasonló cikkek