Írjon nekünk
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv

Gazdaság

Felülkerekedik-e a görögökben a józan ész a hétvégi népszavazáson?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

greece

Hamarosan népszavazást tartanak a görögök arról, hogy a megszorításokat vagy az államcsődöt választják. Hogyan jutottak el idáig, mi lehet a kiút? Érinti-e a válság a tengerpartra igyekvő nyaralókat is? – erről beszélgettünk Kiss Gábor Dávid egyetemi adjunktussal.

Az aktuális görög válság kezdetét a 2004-es olimpiához köthetjük, amelyet a görögök igencsak kreatívan könyveltek. Már az eurózónába belépésnél ugyanezt tették, hogy elérjék, az államháztartási deficit három százalék alatt maradjon hivatalosan, így kisebbnek tüntették fel a kiadásokat, illetve egy részüket kiszervezték állami cégekhez. 2008-ban, a válság kirobbanásával egy időben jelezték, hogy problémájuk van – mondta a hosszú ideje tartó gazdasági nehézségekről az SZTE Gazdaságtudományi Kar oktatója, Kiss Gábor Dávid.

A jelenlegi szélsőbaloldali görög vezetés csak súlyosbított a helyzeten

A 2015 elején kormányra kerülő Alékszisz Cíprasz és a Syriza választási ígéretei csak súlyosbítottak a helyzeten, mivel az újratárgyalásra tett javaslatuk valójában nem jelentett mást, minthogy ők nem csinálnának semmit, de cserébe az aktuális hitelrészletet szeretnék megkapni.

Sarkalatosan kimondva, a semmiért akart pénzt az új görög vezetés – ahogy egyes EU diplomaták ezt meg is fogalmazták.

Magát a görög államadósságot külföldi szereplők már nem finanszírozzák. Korábban német, francia, svájci bankok tették ezt meg, ma már az EU és az IMF közösen vállalja azon célból, hogy egy esetleges államcsőd esetén ne rántsa magával a hellén állam az európai bankrendszert a megtakarítók pénzével együtt. Ha megkapják időben a mentőcsomagból a pénzt, akkor tudják működtetni az államot.

Jelenleg Németország állja a cech nagyobb részét, amelynek legfőbb oka az uniós szolidaritás volt, habár amikor bevezették az eurót megfogalmazták, hogy minden ország a saját államadósságáért felelős, s nem mentenek meg senkit. Ez esetben azonban az adott állam magával rántaná a többi tagot is.  „Tudták, ha a görögök csődbe mennek, a következő lépés a franciák, németek és svájciak számára a bankok kisegítése lett volna, ami jóval drágább a görögök finanszírozásánál” – mondta az aktuális helyzetről az adjunktus.
kiss_gabor_david_interju_itb (2)

Mi történik, ha a görögök nemmel szavaznak az EU és az IMF javaslataira?

A görög államcsőd esetén beinduló forgatókönyvekbe jobb bele sem gondolni – mondta el a közgazdász. Szerencsére még sosem történt meg, hogy a világ második legerősebb gazdaságának egyik tagállama csődbe megy. Biztos, hogy ez esetben nőnének a kamatlábak, mert a befektetők azt figyelnék, melyik ország lehet a következő, amelyik Görögországot követi. Magyarország esetében az állam és a jegybank által hozott lépések a kamatcsökkentésre értelmüket vesztenék, nálunk is az EU egészéhez hasonló folyamatok indulnának el. Természetesen az is lehetséges, hogy nem történne semmi, mert a piac már beárazta a görög államcsőd lehetőségét – vázolt fel egy másik lehetőséget a kutató. Maga a görög gazdaság törpe, elszigetelt a nemzetközi tőkepiacoktól, mivel annak szereplői gyakorlatilag 2010 óta nem hajlandóak finanszírozni a mediterrán államot, senki nem tenné pénzét ottani állampapírba. Pont ezért van szükség az IMF-csomagra, mert ezt a hiányzó tőkét helyettesíti.

Hétfő óta csak hatvan eurót tudnak kivenni naponta a bankokból – a görög állampolgárok kezdik érezni, hogy a politikai döntéseknek ára van – elemezte a helyzetet Kiss Gábor Dávid. A görögök saját pénz hiányában eurót csak az Európai Központi Bankból tudnak kapni. „Normális” ország a költségvetését képes az adóbevételekből fedezni, ez azonban náluk nem működik, így euróimportra van szükségük. Ha ez nem történik meg, akkor a köztisztviselők, közalkalmazottak, nyugdíjasok nem kapnak fizetést, illetve nyugdíjat.

A józan ész azt jósolja, hogy a görögök rájönnek, el kell fogadniuk az EU feltételeit a népszavazáson, de ismerve azt, hogy a hellének felgyújtották fél Athént, mikor a tizenharmadik, tizennegyedik havi nyugdíjak megszüntetéséről volt szó, ez egyáltalán nem biztos.

Pedig a lettek és a litvánok ennél sokkal brutálisabb lépéseket hoztak, hogy bevezethessék az eurót szintén 2008 körül.

A kiutat csak maguk a görögök találhatják meg

A válságból vezető kiúthoz az adó- és fizetési morált fejleszteni kellene – véli Kiss Gábor Dávid. Sajátos módon a válság elindulásával az adóbevételek elkezdtek csökkenni, amely nem feltétlenül azért történt, mert e pénzt nem termelte meg a gazdaság, hanem azzal függ össze, hogy megnőtt az adóelkerülés. Az biztos, hogy ki kell konszolidálni a görög pénzrendszert, mert a jelenlegi állapotok nem fenntarthatóak. A megfelelő megoldást azonban maguknak a görögöknek kell megtalálniuk, mert nem várhat senki csodát az EU-tól, vagy az IMF-től. Hiába rendelkeznek ezek a szervezetek komoly bürokráciával és szakembergárdával, ha egy több milliós lakosságú állam nem képes eldönteni, hogy merre kíván tartani, az az adott ország felelőssége.

Egy görögországi bankcsőd nemcsak a készpénzfelvételben okozhat problémát egy turistának

A SZEGEDma kérdésére, hogy mire készüljenek a Görögországba nyaralni igyekvők, a közgazdász azt javasolta, készpénzt vigyenek magukkal, habár az is elképzelhető, a problémákat alig fogják észlelni a nyaralók. A bankrendszer csődje azonban nemcsak a készpénzfelvétel miatt lenne problémás, hanem mert vállalatok, cégek működése lehetetlenülne el, maga a bankszámlás fizetési átutalások rendszere akadna meg. Nehéz elképzelni, hogyan fog működni egy fizetés egy hotelben, vagy miként tudunk kapni egy kiló kenyeret a boltban. Csupán az argentin tapasztalatokból vonhatunk le következtetéseket, ahol egy egész gazdaság ment csődbe a kétezres évek elején.

Sosem voltam Görögországban nyaralni. Kicsit „paranoid” vagyok, csak olyan helyre megyek üdülni, ahol nincs államcsőd – zárta szavait Kiss Gábor Dávid nevetve.

Hamarosan népszavazást tartanak a görögök arról, hogy a megszorításokat vagy az államcsődöt választják. Hogyan jutottak…

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 3.

Hírzóna

Már 18,5 milliárd forintot fizettek ki munkahelyvédelmi bértámogatásra

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

8200 cég 114 ezer dolgozójának.

Tovább olvasom

Hírzóna

Vásárhelyre látogatott az innovációs és technológiai miniszter

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Palkovics László szerint a kormány 1,2 millió ember számára nyújt támogatást.

Tovább olvasom

Balhé

Dolgozóinak felétől megvált az algyői önkormányzati cég

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Állítólag szabálytalanul.

Tovább olvasom

Aktuál