//

A magyar háztartások alig egyharmada tervezi meg pénzügyeit

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

ecodemia02kfVan megtakarítása a magyar háztartásoknak? Megtervezik előre költségvetésüket? Mit tehet a közoktatás a helyes pénzügyi gondolkodás kialakításáért? Kovács Péter tanszékvezető egyetemi docenssel (SZTE Gazdaságtudományi Kar) beszélgettünk mindennapi pénzügyeinkről a CIB ECOdemia Nyári Egyetem második rendezvénye kapcsán.

– Mi jellemző a magyar háztartások pénzgazdálkodására? Tudnak-e félretenni, s ha igen, mibe fektetnek jellemzően?

– A legutolsó széleskörű nemzetközi felmérést az OECD készítette 2011-ben ezer fős mintával. A vizsgálat legfőbb eredménye az volt, hogy csak a lakosság 52 százaléka rendelkezik megtakarításokkal, akiknek a fele folyószámlán tartotta pénzét, egynegyede készpénzben otthon, s csak felük valamilyen befektetési formában. Az újabb adatok azt mutatják, a lakossági megtakarítások összege növekszik, azonban ez nem azt jelenti, hogy mindenki esetében nő, hanem koncentráltan jelentkezik néhány ezer háztartásban.

– Összevetve a térség és Európa más államaival, milyen különbségek, sajátos jellemzők figyelhetőek meg a magyar háztartások gazdálkodásában?

– Az OECD összesen tizennégy államot vizsgált, ezek közül Lengyelország és Csehország tartozik régiónkhoz, illetve Észtország, Németország, Norvégia a tágabb Európához. A fő konklúziója a kutatásnak az volt, hogy a megtakarítási hajlamunk elég alacsonynak mondható. A vizsgálat másik eredménye szerint nem jellemző a magyar háztartásokra a költségvetés készítése, csupán alig egyharmaduk élt a tervezés lehetőségével. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar kutatói is ugyanezen arányokat tapasztalták, mikor felmérték a középiskolásokat e kérdésben. Nem jellemző, hogy összehasonlítanánk a különböző ajánlatokat, hanem általában bemegyünk ad hoc módon egy bankba, s hozunk egy pénzügyi döntést.

– A válság után változott-e a magyar családok pénzgazdálkodással kapcsolatos gondolkodása? Mit jelentett számukra a devizahitelek bedőlése?

– Akár középiskolásokat, akár felnőtteket, vagy vállalkozásokat mérünk, azt tapasztaljuk, hogy a hitelekkel szemben elutasító magatartás kezd kibontakozni. Azt állítják, inkább nem vennék fel, de ez nem jelenti azt, hogy ha a valóságban szükség lenne kölcsönre, nem döntenének a felvétele mellett. A hitel persze nem feltétlenül jelent problémát, ha tudjuk az eszközöket helyesen kezelni. A legfontosabb, hogy megfelelő pénzügyi kultúrával fel tudjuk mérni a saját lehetőségeinket, tudjunk mérlegelni, hogy az adott hitel felvétele mennyi pluszt ad számunkra, ki tudjuk-e a törlesztőit fizetni a későbbiekben.
ecodemia01kf
– Az Önök tapasztalatai, kutatásai szerint máshogy gondolkodnak-e a pénzről a fiatalok, mint szüleik, vagy nagyszüleik?

– A felmérések azt mutatják, a középkorú népességnek a legmagasabb a pénzügyi kultúrája, de fontos leszögezni, hogy a fiatalok is rendelkeznek pénzgazdálkodással, van zsebpénzük, hoznak vásárlási döntéseket. A középiskolások 44 százaléka az otthoni, családi mintázatot kívánja követni, s csak 20 százalékuk próbál arra támaszkodni, amit az iskolában lát. Ez azért problémás, mert az otthoni mintázat, amit látnak, nem feltétlenül tökéletes, s ők ezt próbálják továbbvinni. A fiatalok számára készült egyik programunk célja pont az, hogy segítsük a családi költségvetés megtervezését. Bízom abban, hogy a középiskolásokon keresztül azok szülei is tanulhatnak.

– Sokan kritizálják a magyar iskolarendszert azzal a jelzővel, hogy „nem az életre nevel.” A pénzügyekkel kapcsolatos kérdések megjelennek a közoktatásban?

– A pénzügyi ismeretek tanítása már bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, s több iskolában tanítják is őket különböző foglalkozások keretében, illetve ezen ismeretek különböző tantárgyakban, ismeretterületeken szétszórva találhatóak. Az Econventio Közhasznú Egyesülettel létrehoztunk egy pedagógus továbbképző programot is, ahol tanárokat próbálunk felkészíteni arra, hogy pénzügyi ismereteket oktassanak játékos, gyakorlatias formában a középiskolások részére. Eddig egy kísérleti program indult, most szeptembertől kezdődik tömegesen ez a képzés.

Kovács Péter, az SZTE GTK oktatója válaszolt hírportálunk kérdéseire.http://szegedma.hu/?p=551018

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 5.

Előző sztori

Bogár hóhér, a „pártatlan”, Kozarek, a „képeslapok sztárja” – Bátyi Zoltán és a Hóhércsárdás

Következő sztori

Rétessel és bivalypörkölttel is ünnepelt a Homokhátság gyöngyszeme, Mórahalom + FOTÓK