Bulvár

A Föld fejlődésére lehet következtetni idősebb "unokatestvére" vizsgálatával

A Föld fejlődésére lehet következtetni idősebb "unokatestvére" vizsgálatával

2015. július 24., péntek
A Föld fejlődésére lehet következtetni idősebb "unokatestvére" vizsgálatával
kepler_452b_artistconcept_beautyshot

A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni bolygónk idősebb "unokatestvére", a most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával - hangsúlyozta Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője.

A Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete folyékony víz jelenlétének kedvez. A Föld "unokatestvérével" együtt a Naprendszeren kívüli igazolt planéták (exobolygók) száma 1030-ra emelkedett - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján. "Az első exobolygó felfedezésének 20. évfordulóján olyan planétát és csillagot találtunk, amelyek az eddig megismertek közül a leginkább emlékeztetnek a Föld-Nap párosra" - emelte ki

John Grunsfeld

fizikus, űrhajós, a NASA tudományos igazgatóságának helyettes vezetője, aki szerint ez a felfedezés egy újabb lépéssel viszi közelebb az emberiséget a Föld "2.0-ás verziójának" a megtalálásához. Az űrteleszkóp megfigyeléseit három földi telepítésű távcső méréseivel egészítették ki a NASA szakemberei, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak voltak az égitest bolygóvoltának beigazolásában, lehetővé tették a csillag (Kepler452) méretének és fényességének, valamint a bolygó pályaívének pontosabb meghatározását. A bolygó 1400 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Átmérője 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható. A Kepler 452/b tömegét és kémiai összetételét eddig ugyan nem sikerült meghatározni, ám a korábbi kutatási eredmények azt valószínűsítik, hogy kőzetbolygóról van szó. Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól. A csillag, a Kepler 452 a számítások szerint 6 milliárd éves, azaz 1,5 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. Felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval, ám fényességében 20 százalékkal, átmérőjében 10 százalékkal múlja felül központi csillagunkat. A Kepler 452 és a Nap színképe és felszíni hőmérséklete alapján egyaránt a G2 típusú csillagok közé tartoznak. A Discovery-program keretében épített Kepler-űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel: a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új "forgatókönyvet" kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp a Naprendszer bolygóinak keringési síkjába fordítva kering, s egy-egy területet 80-90 napig figyel meg. Az eredetinél valamivel rosszabb fotometriai pontosságot az elérhető új csillagpopulációk és egyéb asztrofizikai objektumok sokasága ellensúlyozza. A Kepler-misszió keretében 4696 bolygójelöltet fedeztek fel, ezek közül 1030 esetében igazolódott a bolygóstátusz, a K2 küldetés során pedig 22 égitestről bizonyították, hogy planétákról van szó. Az MTA Konkoly Thege Csillagászati Intézetének a kutatói mind az eredeti Kepler-misszió, mind a K2 küldetés előkészítésében részt vettek célpontválogatással és célpontjavaslatok írásával. Javaslatukra került be például az új misszió tudományos programjába a változócsillagok százainak megfigyelése. Az akadémiai kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit. Az MTA csillagászainak elsőként sikerült két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását is megmérni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.