Nemes Jeles: Auschwitz az európai civilizáció fekete lyuka. Bemutatták a Saul fiát Szegeden + FOTÓK

A mai naptól vetítik hivatalosan Nemes László új filmjét, a Saul fiát a hazai mozikban. A SZEGEDma is részt vett a premier előtti vetítésen és közönségtalálkozón a Belvárosi Moziban.

Telt ház előtt mutatták be a Saul fiát Szegeden, a jegyek már órákkal a kezdés előtt elkeltek. A közönség a középiskolás diákoktól egészen az idősebb korosztályig terjedt.

Nemes László

(a magyar sajtóban

Nemes Jeles László

, de a filmet az előbbi néven jegyzi), a film rendezője a vetítés előtt csak két mondatot szólt a közönséghez, amelyben meghatódottságát fejezte ki a nézőteret látva. Szavait a rendező segítője,

Krasznahorkai Balázs

azzal egészítette ki, hogy húsz éve Szegedre járt egyetemre, de akkoriban a moziban soha nem voltak ennyire sokan. A film Cannes-ban négy díjat, köztük az Arany Pálma mögött második legfontosabbnak számító Nagydíját nyerte el. A Magyar Nemzeti Filmalap mai döntése szerint e filmet indítja Magyarország az legjobb idegennyelvű film kategóriájában az Oscar-díjáért folyó versenyben. A filmet követő közönségtalálkozón Nemes és Krasznahorkai beszélgetőpartnere

Sághy Miklós

, a Vizuális Kultúra és Irodalomelméleti Tanszék adjunktusa volt. Sághy szerint a film nagyon hatásos és megrázó volt, amely abból fakad, hogy a filmet megtekintők néző mellett tanúvá is válnak. Nemes kiemelte, megpróbálták azt bemutatni, amit egy ember bír látni Auschwitzból. Nem egy mítoszt kívántak láttatni, hanem egy ember által létrehozott objektumot, a táborlakó, s nem a táborparancsnok, vagy egy tábor felett repülő madár szemszögéből. Úgy kezelték a kamerát, mintha egy társ lenne Saul mellett. Nem törekedtek bravúros felvételekre, inkább a hitelesség volt a cél, láttatni akarták Auschwitz működésében a szervezettséget és a káoszt.

Sághy szerint a filmnek vannak áldokumentarista jegyei, ezt Krasznahorkai is megerősítette, hiszen előbb elképzelték a cselekvéseket, majd ahhoz igazították a kamera alkalmazását. Nemes nem csak a képi világban, hanem történeti szempontból is törekedett a hitelességre, rendszeresen konzultált szaktörténészekkel. Sághy kérdésére válaszolva kifejtette a sonderkommandósok jellemző mindennapjait, s elárulta, a kabáton viselt piros X nem feltétlenül megkülönböztetés, hanem inkább célkereszt. Sághy kiemelte, a szörnyűségek és a káosz jellemzően nem a képben, hanem a hangsávban jelennek meg. Nemes szerint valóban igaz ez, mert a valóságban is mindig ott van körülöttünk a hang, a kép viszont csak részlegesen mutat meg valamit. Nyolc nyelv jelenik meg a filmben, szándékosan nem feliratoztak mindent, a dialógusok száma is alacsony. Szerinte Auschwitz olyan volt, mint Bábel, mind a foglyok, mind az SS-őrök szempontjából. Sághy felvetette a holokausztábrázolás paradoxonát, ábrázolható az ábrázolhatatlan? Nemes szerint Claude Lanzmann soha nem állította azt, hogy nem lehetséges fikciós ábrázolás. Ők legfőképpen a képzelethez kívántak beszélni. Nemes elmondta, hogy a holokauszt témája régóta érdekli. Mintegy 10 éve talált rá a Sonderkommandó témájára, amikor e részleg egykori tagjai által, az 1944. októberi lázadás előtt készített tekercsek szövegét olvasta franciául. Azonban időre volt szüksége ahhoz, hogy kellően érett legyen hozzá, így csak most készült el. Auschwitz számára egy fekete lyuk, ahol elveszett a modern európai civilizáció. https://www.youtube.com/watch?v=0i3QVCLbV-A Sághy azt gondolja, nem egyértelmű, hogy a főhős őrült, vagy a legnagyobb realista. Nemes szerint mindkettő megindokolható, hiszen a felkelésre készülő sonderkommandósok lépéseihez képest abszurdak Saul cselekedetei, de egyben minden táborlakó halottnak számít, hiszen bármikor beteljesedhet sorsuk. E szemüvegen keresztül kell vizsgálni Saul tetteit is, ha felelős is emberek haláláért, nem ő a bűnös, hanem a tábor működtetői. Saul nem is hős, nem is túlzottan hatékony, de szenté válik. A rendező ezt követően a nézői kérdésekre válaszolt. A nézőszámmal kapcsolatban kifejtette Nemes, hogy elégedett lenne százezer nézővel, hiszen az százezer emlékezésnek, temetésnek felelne meg a mintegy ugyanennyi 18 év alatti auschwitzi halálos áldozat számára. A filmet a fiataloknak szánta. A szélsőjobboldal egyetemisták közötti népszerűségéhez kapcsolódva kifejtette, úgy véli, azon holokauszttagadók, akik legalább két sort olvasnának a holokausztról, sírnának az események okán. Tudja, hasonló filmekre ilyen véleményű személyek nem ülnek be gyakran, de ha száz főből átgondolja egy is az álláspontját, már elégedett lenne. A mostani filmfinanszírozásról úgy gondolja, hogy demokratikus az Andy Vajna által irányított Magyar Nemzeti Filmalap (MNFA) módszere, a döntések szakmai alapúak. Elmondta, hogy forgatókönyvéről több hónapot vitáztak az MNFA dramaturg csapatával, a javaslatok közül többet be is tudtak építeni. A közönségtalálkozó nem sokkal este tíz óra előtt fejeződött be.