Írjon nekünk
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd

Sport

Labdarúgás: nem a létszámcsökkentés hozhatja el a stabilitást a magyar futballba Rippel-Szabó Péter szerint

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

labdarugas_mj-003

A közelmúltban lezárult az NB I-es labdarúgó bajnokság, azonban a honi élvonal jövőre alapvetően másképp zajlik majd: az idei 16 együttes a Nyíregyháza, a Kecskemét és a Pápa kizárása, valamint a Győr anyagi nehézségei után csupán 12 csapattal rajtol el a következő idény. Rippel-Szabó Péter sportjogászt kérdeztük arról, hogy mi várható ezzel a döntéssel a magyarországi futball élvonalában.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Fellebbviteli Licencadó Bizottsága május 26-án úgy határozott, a Kecskemét, a Pécsi MFC, a Nyíregyháza és a Pápa NB I-es licenckérelmező fellebbezését is elutasította, így egyik érintett klub sem indulhat el a következő élvonalbeli szezonban. Mivel a Győri ETO anyagi problémái miatt egyébként sem indult volna a hamarosan rajtoló NB I-ben, így a korábbi létszámcsökkentési szándék a szövetség részéről révbe ért, a következő NB I-es szezon az eddigi 16-hoz képest csupán 12 csapattal indul. „Az MLSZ a vonatkozó határozatait a saját szabályzataiban foglaltak alapján hozta meg. E szabályzatok többek között rögzítik, hogy melyek azok a feltételek, amelyek alapján egy sportszervezet az MLSZ által szervezett bajnokságban részt vehet. Az MLSZ évente minden szezon előtt ellenőrzi e feltételek teljesülését és saját hatáskörében dönt arról, hogy ezek a feltételek az érintett klubok esetében teljesülnek-e. Annak az okát, hogy az MLSZ – szakítva a korábbi évek gyakorlatával – miért döntött most a licencszabályzat szigorúbb alkalmazásáról és több sportszervezet licencének megvonásáról is, csak valószínűsíteni lehet. Az MLSZ-t a létszámcsökkentéssel nem kizárólag a klubok gazdasági működésének stabilabbá tétele motiválhatta, hiszen ez elsősorban nem az élvonal létszámától függ. Mindazonáltal eddig 16 csapat között oszlott meg az NB I-es csapatokat megillető jogdíjakból származó bevétel, mely mostantól csak 12 csapat között fog megoszlani” – fogalmazott a létszámcsökkentéssel kapcsolatban Rippel-Szabó Péter, sportjogász.

Hiányzik a piaci működés

Ahhoz, hogy még inkább piaci alapon tudjanak működni a magyar klubok, a szövetség szándéka szerint következő szezontól a sportfogadás vagyoni értékű jogdíjbevételeit is szétosztják a csapatok között (erről részletesebben itt lehet olvasni – a szerk.). Az MLSZ tervei szerint azonban csak azon egyesületek részesülhetnek e bevételből, a hírek szerint mintegy 300-400 millió forintos összegből, amelyeknek keretében maximum 7 fő külföldi játékos van, és a pályán egyszerre csak három tartózkodik. A nemzetközi kupákban szereplő együttesek esetében 10 nem hazai nevelésű játékos szerepelhet, közülük pedig öt lehet egyszerre a pályán. „Segíteni persze, hogy segíteni fog ez a plusz forrás, hiszen a hírek szerint csapatonként további több százmilliós bevételt jelenthet a kluboknak. Egyébként a Góltotón, a Totón és a TippMixen már régóta lehetett fogadni NB I-es mérkőzésekre, 2 éve pedig már online a TippMixPrón is lehet fogadásokat kötni a hazai meccsekre. Tehát egyrészt a Szerencsejáték Zrt. már eddig is feltüntette a klubok mérkőzéseit a fogadási kínálatában, másrészt a Szerencsejáték Zrt. a vonatkozó jogszabályi előírások alapján közvetetten már így is jelentős adóbevételt csatornáz át a sportba és ezen belül a labdarúgásba. Tulajdonképpen tehát a Szerencsejáték Zrt. már eddig is támogatta a klubokat, így nehezen érthető, hogy miért éppen most köt szerződést a labdarúgóklubok szponzorálására, különösen, hogy egyébként piaci források szerint a magyar labdarúgó klubok mérkőzéseire sokkal kevesebb fogadást kötnek, mint külföldi csapatok találkozóira vagy más sportág külföldi eseményeire” – tért ki a csapatok számára új bevételi forrásra a sportjogász.

Az érintett, licencet nem kapott klubok közül a Nyíregyháza esete tűnik a legérdekesebbnek, hiszen a nyírségieknél egy, nem túl nagy összegről van szó, amivel tartoznak a klubnál 2010-ben alkalmazott Diego Balbinotnak, így Rippel-Szabó Pétert arról kérdeztük: vajon meddig mehet el a Nyíregyháza az igazáért? „A licencbizottságnál a fellebbezési lehetőségüket kimerítették. Ezt követően a Nyíregyháza több fronton is küzdhet tovább az igazáért, például az UEFA-nál, a Sport Állandó Választottbíróságnál vagy rendes bíróságoknál is, például ahogy a Ferencváros is megtette ezt amikor kizárták őket az NB I-ből” – válaszolta Rippel-Szabó Péter, aki úgy véli, a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a magyar klubok anyagilag nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen hazánkban kifejezetten nehéz a labdarúgó klubokat tisztán piaci alapon működtetni.

A terméknek kell változnia

Ahhoz, hogy a magyar labdarúgás anyagilag stabil lábakon álljon, elsősorban a nézőszám növekedésére lenne szükség, hiszen pédául a jegybevételekből már a költségvetésükben is – különösen a jelenlegi helyzethez képest – számottevő összegre tehetnének szert a klubok. Sajnos azonban az átlagnézőszám inkább csökken az utóbbi időben. „A sporttörvény biztosítja a hátteret a kártyarendszer bevezetéséhez, így a sporttörvény és az egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit betartva az MLSZ szabadon dönthet a szurkolói kártya alkalmazásáról. A kártya bevezetése nem feltétlenül rossz ötlet, inkább a kommunikációja, illetve néhány esetben túl szigorú alkalmazása vezethetett oda, hogy egyes szurkolói csoportok vagy a nézők általában nem látogatják a mérkőzéseket. Alapvetően a szurkolói kártya nem rossz dolog, ha segítségével az erőszakoskodókat ki lehetne szűrni a lelátókról, valamint ha az valóban elősegíti a kultúrált mérkőzéslátogatást. Összességében azonban a közvetítési jogok és egyéb kereskedelmi jogok értékének, valamint a nézők számának növelése érdekében elsősorban magának a terméknek, a labdarúgás színvonalának kellene emelkednie. Amíg a hazai bajnokság nem éri el egy közepesen erős európai bajnokság szintjét, addig a nézőszám valószínűsíthetően nem fog nőni. Ha vannak sikerek – és nemzetközi szinten nem különösebben nagy sikerekre kell gondolni – akkor megtelik a stadion is, mint például amikor a Debrecen vagy a Fradi a Bajnokok Ligája, a Videoton pedig az Európa Liga csoportkörében szerepelt. Ha jó a foci, akkor már vannak nézők, elsődlegesen tehát ezen kellene javítani” – véli Rippel-Szabó Péter.

Legelőször a terméknek kellene változnia, hogy jobb legyen a magyar futball – véli a sportjogász. KLIKK: http://szegedma.hu/?p=548559

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 22.

Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd
Itt kell lenned, hogy elhidd

Kommentek

Sport

Így épül a közel 25 méter magas új szegedi stadion

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Alig négy hónappal az alapkőletétel után, elérte legmagasabb pontját a Szegedi Ifjúsági Centrum épülete.

Tovább olvasom

Sport

Hibátlan szegedi csapatok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A múlt heti Makó elleni győzelme után, Pécsről is elhozta a három pontot a Szeged-Grosics, míg a SZEOL ezúttal is kapott gól nélkül tudott diadalmaskodni a Kispest fakó ellen. Mindez azt jelenti, hogy két fordulót követően két szegedi csapat áll a tabella élén az NB III Közép csoportjában. Kommentek

Tovább olvasom

Sport

Simán nyerte első lengyelországi edzőmeccsét a MOL-Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A magyar bajnok 35-29-re nyert az Energa MKS Kalisz otthonában. Kommentek

Tovább olvasom

Aktuál