Keretjelzálog – A szegedi és makói családok kilakoltatásáról nem tudott a Raiffeisen vezére

A Raiffeisen vezérigazgatójának nem volt tudomása arról, hogy olyan szegedi és makói családok kerülnek utcára a bank által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat – írja a Nol.hu. A károsultak egy csoportja kedden Budapestre utazik a pénzintézet központjába, nem akarnak belenyugodni abba, hogy hiába fizettek, viszi a bank a lakásukat.

„A Raiffeisen Bank vezérigazgatójának emberségén múlik több szegedi és egy makói társasház lakóinak sorsa, akik egyszer már kifizették lakásuk árát, de mégis utcára kerülhetnek” – írja a

Nol.hu

. Az ügy hátterében az áll, hogy bár a lakásvásárlók kifizették a vételárat, azt az építési vállalkozó azonban nem utalta tovább a pénzintézetnek, holott keretjelzáloggal volt terhelve az ingatlan. A lakók többsége a keretjelzálog meglétéről is csak úgy értesült, hogy levelet kaptak a pénzintézettől. Az adásvételi szerződés első oldalán ugyanis az szerepel, hogy a lakás per-, illeték- és tehermentes. A szerződés azonban azt is tartalmazza, hogy a Raiffeisennek jelzálogjoga van nemcsak az egyes lakásokon, hanem az egész épületen. A keretjelzáloggal terhelt szegedi és makói lakástulajdonosok ügyével többször foglalkoztunk, több eljárás is zajlik, az egyik esetben

,

, nem közeledtek az álláspontok, hamarosan másodfokon tárgyalják az esetet. Egy másik, szintén a felperes pénzintézethez és ugyanahhoz az építési vállalkozóhoz köthető per azonban már lezárult, abban az esetben

a keretjelzálogjoggal terhelt ingatlanok ügyében. Így amennyiben nem tudják ismételten kifizetni lakásuk vételárát, utcára kerülhetnek. A kilakoltatás előtt álló lakók megkeresték

Szabó Bálintot

, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetőjét, aki a Fontana Credit adósait is képviselte. Ahogy megírtuk,

, saját hatáskörben ugyanis úgy döntött, hogy törli a keretjelzálogot azokról az ingatlanokról, melyeknél bizonyítható, hogy a vevő kifizette a lakásának a vételárát. „Mi azt gondoljuk, jogosan kérte az ügyfél azt, amit kért. Lényegtelen a szerződések esetleges pontatlansága és az ügyvédi csavarok, ha valaki kifizeti a lakás teljes vételárát, akkor azt nem tudjuk zálogjoggal terhelni, azt oda kell adni annak, aki kifizette. Ennyire egyszerű” – válaszolta akkor kérdésünkre

Görög Tibor

, a Fontana Credit Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke, hogy miért döntöttek a keretjelzálog törléséről. Szabó Bálint május 8-án találkozott

Heinz Wiednerrel

, a Raiffeisen vezérigazgatójával, aki a Nol.hu cikke szerint nem is tudta, hogy olyan lakók kerülnek utcára a Raiffeisen által indított per miatt, akik kifizették a lakásukat. Találkozna is a károsultakkal, ám ezt a beosztott vezetők igyekeznek megakadályozni. Először például a megbízó károsultak eredeti meghatalmazását kérték Szabó Bálinttól, majd miután ezt benyújtották, a pénzintézettől levelet kapott, s azt közölték vele, hogy személyes egyeztetést nem tartanak indokoltnak. A szegedi Lánchíd Rádió információi szerint, mivel a bank középvezetői igyekeznek megakadályozni Szabó és a vezérigazgató találkozóját, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője és néhány károsult ma a pénzintézet budapesti központjába látogat.