Írjon nekünk

Közélet

Mennyit ér Magyarország a NATO-ban?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

katonai_misszio_felkeszites008

„A hadsereg nem luxus, hanem biztosítás” – véli Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának főosztályvezetője, aki szerint nem szabad hinnünk a Magyar Honvédséget alábecsülő hangoknak.

„Hazánk biztonsági környezete jelentős romláson ment keresztül az elmúlt években” – szögezte le Demkó Attila a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács, a Magyar Atlanti Tanács, az ÁJTK HÖK és a Móra Ferenc Szakkollégium által szervezett, “Nemzet és Biztonság” című előadásán. Európát számos konfliktussal terhelt terület övezi, hazánkhoz legközelebb ezek közül Ukrajna van, de említhetjük a komoly gazdasági gondokkal küzdő Nyugat-Balkánt, vagy gondolhatunk a távolinak tűnő, de ugyanúgy nagy hatású közel-keleti helyzetre, azon belül is az ISIL terrorszervezetre, melynek tevékenysége a migrációs hullámok gerjesztésével valós problémát jelent Magyarország számára is. Mindezek mellett új típusú kihívásokkal is szembe kell néznie a biztonságpolitikának, mint például az egyre fejlettebb és veszélyesebb kiberfenyegetés, amely a különböző vírusok által már a szoftverek mellett a számítógépek hardvereiben is jelentős károkat okozhat.

Európa válságzónái

Részletesebben megtekintve a környező válsághelyzeteket, az ukrán konfliktus számos területen érinti a magyar biztonságot. Közismert az energiabiztonság kérdésköre, de legalább ilyen fontos, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a Kárpátalján élő több mint 150 000 magyarért. Ők a sajnos önkéntelenül is a háborús konfliktus részesei, besorozott katonaként nem kevesen vettek részt a kelet ukrajnai harcokban és többen meghaltak, megsebesültek. A Nyugat-Balkánon a gazdasági gondok és nemzetiségi ellentétek okoznak feszültséget és a helyzet több országban is romlik. Ezt a térséget illetően Magyarország célja elősegíteni a stabilitás megteremtését, aminek egyik legfőbb eszköze az euroatlanti integráció. Ennek keretein belül hazánk támogatja Montenegró NATO-taggá válását, azonban e cél megvalósulásához a nagy tagállamok egyetértésére is szükség van. Keletre tekintve nem szabad figyelmen kívül hagynunk Moldovát, amely fontos partnere a NATO-nak és az EU-nak, de egyben potenciális konfliktusokkal terhelt.

Az öreg kontinens környezetében kétségkívül a legnagyobb problémát az ISIL, vagy ISIS, vagyis az Iszlám Állam jelenti, amely terrorszervezet tevékenysége igen instabillá teszi a Közel-Keletet. Ezen államok kapcsán kiemelendő egy tényező, melyet sokan elfelejtenek: a népességrobbanás. Szíria, Afganisztán, Egyiptom és több közel-keleti ország népessége az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt, ami komoly gondokat okoz a mindennapi életben: a munkahelyektől az ételen át a vízig mindenre befolyással van a túlnépesedés, ami nem kicsi frusztrációt okoz, és komoly alapot ad a szélsőségeknek. „A közel-keleti konfliktusokat, ha a dolgok mélyére ásunk, nem elsősorban az ideológiák, vagy a síita-szunnita ellentétek gerjesztik, hanem a népességrobbanás által kialakult kezelhetetlen gazdasági és társadalmi problémák” – hangsúlyozta Demkó Attila. Az előadó továbbá kiemelte, hogy a Magyarországot érintő migrációs hullám is nagyban köszönhető az ISIS tevékenységének.

A NATO válasza

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megtette a válaszlépéseket a nemzetközi kihívásokra: a 2014-es walesi csúcson számos nagy jelentőségű döntést hozott a szervezet, létrehozták a VJTF erőt, egy olyan alakulatot, amely rendkívül gyorsan bevethető egy krízis esetén, valamint folyik ún. NFIU-k kialakítása, amelyek megnövelnék a keleti tagállamok biztonságát azzal, hogy egy esetleges konfliktus esetén elősegítenék a megerősítő erők, első vonalban a VJTF beérkezését más tagállamokból. Ezek mellett a csúcson szó esett a védelmi kötelezettségvállalásról, amely a bruttó hazai össztermék két százalékában határozta meg a tagállamok hozzájárulását. A tagok jelentős hányadának jelenlegi kiadása egy százalék körül mozog, ez alól hazánk sem kivétel, így nagy kihívásnak érkezik a kötelezettségvállalás teljesítése. Magyarország a maga részéről vállalta, hogy 2022-ig a GDP közel 1.4%-ra növeli védelmi költségvetését. Ez természetesen még nem 2%, de figyelembe kellett venni más társadalmi prioritásokat is, illetve azt, hogy ennyi idő alatt mekkora összeget lehet értelmesen és tervezetten elkölteni a Honvédségre. Más NATO tagállamokkal összevetve pedig valójában 1.5% ez a vállalás, hiszen a legtöbb partnerünk velünk ellentétben egyéb tételeket is beleszámol a költségvetésbe, amelyek a magyar rendszerben más fejezetek alatt jelennek meg.

nemzet_es_biztonsag03kf

Ha a NATO úgy dönt, kérésünkre Magyarországra is települ egy 40 fős, felerészben külföldi tisztekből álló NFIU, várhatóan Székesfehérvárra . Vállaltunk továbbá egy jelentős, több mint húsz milliárd forintos fejlesztést a pápai katonai repteret illetően, ahol jelenleg egy nemzetközi stratégiai légiszállító egység állomásozik. Mindez nem csak pénzt visz, hanem hoz is. „A pápai katonai reptér működése jótékony hatást gyakorol Pápa városára, ugyanis a külföldi katonák ott élnek, fogyasztanak, költenek, ami hasznot hoz a városnak” – emelte ki Demkó Attila.

A Magyar Honvédséget kritizáló hangokra reagálva az előadó úgy fogalmazott, hogy „a hadsereg nem luxus, hanem biztosítás”, amely sok költséget jelent, azonban szükséges, különösen az egyre instabilabbá váló nemzetközi helyzetben. Hazánk a külföldi műveletek eredményeképpen jól felkészült, harci tapasztalatokkal is rendelkező alakulatokkal – mint például különleges műveleti erőink – rendelkezik, de mivel a felszerelés nagy része a hetvenes, nyolcvanas évekből származik, a következő években jelentős összeget kell majd költeni annak cseréjére. Kivételt jelentenek „a hatékony és korszerű a Jas-39 Gripen vadászgépek, amelyek még sokáig védhetik a magyar és NATO légteret. Hamarosan ki is fognak települni Litvániába a balti légtér oltalmazására négy hónap időtartalomra. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország a biztonság exportálója, nem fogyasztója, szerepvállalása a NATO, az EU és az ENSZ műveleteiben a haderő méretéhez képest kiemelkedő.

Gyorsan reagáltunk az iraki krízishelyzetre is, hazánk lőszerrel, illetve az Országgyűlés áprilisi döntése alapján katonákkal is támogatja az ISIS elleni harcot folytató kurd és iraki erőket. A NATO tagállamokból jött kiképzők védelmén, illetve esetleg a jövőben egyes kiképzési feladatok ellátásán túl a Magyar Honvédség Irakban azonban nem fog harci feladatot végezni.

Szerintetek a honvédség luxus, vagy elengedhetetlen véderő az ország számára? "Hazánk biztonsági környezete jelentős…

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. május 29.

Kommentek

Közélet

Továbbra is szüksége van az SZTE-nek az I-es kórházra

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Újsághirdetésből tudta meg az egyetem, hogy hirdeti az IKV a 200 éves ingatlant.

Tovább olvasom

Hírzóna

EP-választás: a negyedik legtöbb átjelentkező Szegeden van

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vasárnap este 11 óráig nem lehet nyilvánosságra hozni a hivatalos adatokat.

Tovább olvasom

Hírzóna

Izgalmas programokon vehettünk részt a vásárhelyi NATO-napon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Fegyverek, katonai járművek, harcászati bemutatók várták az érdeklődőket.

Tovább olvasom

Aktuál