Hencz Péter: Klebelsberg gondolatai Szegedről, Szeged Napja kapcsán

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hencz_PeterIdézetcsokorral emlékezik meg Hencz Péter Szeged Napjáról.

„Tisza Lajos második Szeged városa után álomszerű gyorsasággal kinőtt a földből a harmadik Szeged: Klebelsberg városa.” – méltatja Herczeg Ferenc városunk miniszterének itteni tevékenységét, mely időszak alatt (1926-1931) Szeged páratlan fejlődésen ment keresztül. Egyetem, főiskolák, klinikák, Dóm világhírű orgonájával, a Dóm téri épületegyüttes, Nemzeti Panteon, SZUE, egyetemi füvészkert, 18 új iskola, tantermek, Szabadtéri Játékok, kollégiumok fémjelezték alkotói tevékenységének végeláthatatlan sorát. A mezővárosból az egész világra kisugárzó tudományos és kulturális központ, iskolaváros lett.

„Legkedvesebb városáról” számos megszívlelendő gondolatot fejtett ki, melyre utal a Dómban található szarkofágjának (Ohmann Béla alkotása) felirata (Szalay Józsefnek, a Dugonics Társaság Elnökének fogalmazása): „Gondolattal, szóval, írással és alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát. Virulásuk felett virraszt a feltámadásig.”

„Ez a város, Budapestet is beleértve, az országnak legszebben, legtervszerűbben szabályozott városa.”

„Bízvást mondhatom, hogy beltelki elhelyezésben nincs Európának egyetlen olyan szép, egységes és monumentális egyetemi telepe, mint amilyen éppen a szegedi lesz.”

„A szegedi dómot szemlélve eszünkbe jutnak a középkor legvirágzóbb nagyvárosai, Bologna, Firenze és Milánó, Regensburg, Ulm és Köln, ahol a városi polgárság duzzadó erejének és önérzetes büszkeségének azzal akart kifejezést adni, hogy hatalmas székesegyházakat emelt.”

„A magyar kultúrpolitikumnak egyik sarkalatos elve, hogy a magas műveltséget és a népműveltséget párhuzamosan ápoljuk, s így nem véletlenség az, hogy pár órán belül egyszerre avatják a szegedi egyetemet és szimbolikusan az ötezredik népiskolát.”

„A debreceni Nagyerdő klinikáin és a szegedi Templom tér laboratóriumaiban megindul a munka, folyik a nagy küzdelem az Alföld sajátos problémáinak megoldásaiért. A szellem azután sugárzik ki tovább a tanyai iskolák révén az egész Tisza mellékére. A klinikák nyerték a magyar egyetemi gondolat első csatáit, a másodikat a természettudományi laboratóriumok fogják megnyerni.”

„Szerte a Kárpátok koszorújában, egészen a legszélsőbb székely gyepűig, mi magyarok voltunk és vagyunk azok, akik a nyugati lélek dómjait, fellegvárait és lobogó tűzhelyeit felépítettük. Tőlünk keletre egy más Európa következik. Éppen ezért kellett és kell mindig Európát a vérünk utolsó csepp hullásáig megvédenünk. Szeged is egy ilyen végvár.”

Hencz Péter

Előző sztori

Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár…

Következő sztori

"Ó, mit tettetek ezzel a földdel?" - kínját éli a Szűcs utca büdöskéje + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek