A Szomolyai Remete nyomdokaiba lép Hegyi-Kaló Júlia

A borászat egy életforma, olyan tudásmennyiséget hordoz, melynek feldolgozásához kevés egy élet – vallja Hegyi-Kaló Júlia, aki a szakmát maga is örökségbe kapta édesapjától, Kaló Imrétől. Férjével 2010-ben nyitották meg pincészetüket, melynek legkiválóbb termékeit a Szegedi Borfesztiválon is megízlelhettük.

Örökségünk névvel palackozott borait kínálja a Szegedi Borfesztiválon a Hegyi-Kaló pincészet. A névválasztás beszédes, Hegyi-Kaló Júlia és férje, Hegyi Ádám ugyanis a “Szomolyai Remeteként” is megismert Kaló Imre szellemi hagyatékát palackozta – édesapjához hasonlóan Júlia számára sem csupán szakma, de egy életmód, világlátás a borászat.

Ahogy azt a természet megadta

A Bükkalja elsőosztályú dűlőin felnőtt nő gyermekkorától tanulja a szakma rejtelmeit, édesapja személyében az egyik legkiválóbb hazai mestertől. Középiskolás korától már tudta, hogy a borászattal kíván foglalkozni. “Rengeteget tanultunk édesapámtól a szőlőművelésről, borkóstoltatásról, megismertetett a Kárpát-medence nevezetes borvidékeivel és a leghíresebb pincészetekkel is. Minél nagyobb rálátást igyekezett nyújtani számomra a borkultúrára” – mondta el portálunknak Hegyi-Kaló Júlia. 2010-ben ezekre a tapasztalatokra építkezve nyitották meg saját pincészetüket férjével, Hegyi-Kaló néven. Az első ültetvényük mindössze hétszáz tőkét foglalt magába, azonban apjához hasonlóan Júlia sem a mennyiségben, hanem a minőségben hisz. Jelenleg másfél hektáros területen gazdálkodnak férjével, ám a szőlőművelésből édesapja is kiveszi a részét.

Úgy kell a szőlőt átmenteni a palackba, ahogy azt a természet megadta nekünk, mindenféle mesterséges beavatkozást elkerülve – vallja a borász. 2011 óta csak egyféle növénykondicionáló szert használnak, hogy a lehető legkisebb beavatkozással bírjanak a növény zavartalan fejlődésében. Ragaszkodnak továbbá az édesapja által lefektetett, 1 kg szőlő/tőke terméskorlátozáshoz, a tőke így nem lesz túlterhelve és egy koncentráltabb alapanyagból dolgozhatnak. “Magasabb mustfokkal lehet így szüretelni, ezáltal ízgazdagabbá válik az ebből készült bor, és a gyümölcsössége is jobban kiérződik” – osztotta meg titkait Hegyi-Kaló Júlia. Préselés helyett színlevekkel dolgoznak, melyet ülepítés után engednek bele fahordókba, és érlelnek természetes erjesztők felhasználásával. A vörösborokat általában 3-7 évig, a fehérborok pedig 2-4 évig érlelődnek, mielőtt a palackba kerülnének.

Hazánk az egyedi ízekben alkothat világszínvonalút

“A boraink neve szó szerint érthető, hiszen örökségül kaptuk édesapánktól azt a tudást és a borkészítés iránti tiszteletet, amely segített minket elindulni ezen az úton. A borászat maga egy életforma, olyan tudásmennyiséget jelent, melynek összegzéséhez kevés egy élet, ezt a szakmát a borász sosem magának csinálja. Édesapám is értünk kezdte el a munkáját, a mi dolgunk pedig az, hogy folytassuk és továbbadjuk tudásunkat a következő generációnak” – mondta a borász. Tapasztalata szerint a Kárpát-medencében rendkívül jó minőségű termőterületek vannak, hazánk így nem a tömegtermékek, de az egyedi ízek vonalán alkothat világszínvonalút.

A pincészet idén első alkalommal látogatott ki a Szegedi Borfesztiválra, eddig inkább csak kisebb, helyi termelőkre koncentráló borrendezvények vendégei voltak. Itt Szegeden mutatkozott be világosvörös sillerjük is Cseresznyeérés néven, melyet a híres szomolyai feketecseresznye után kereszteltek el. A könnyed, gyümölcsös borok kedvelőinek kihagyhatatlan élményt nyújt!