Írjon nekünk

Egyetem

A kisebbségvédelmi európai ajánlásokról tanácskoztak Szegeden + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

konferencia_szab12_gs

Magyarország érdeke, hogy a kisebbségvédelemre vonatkozó egyezményekben rögzített ajánlásokat „kemény jog” váltsa fel, amelyeket az államok kötelesek betartani – hangzott el a SZAB-székházban rendezett, a nemzetközi kisebbségek jogainak védelméről szóló konferencián.

Egyéni jogként tekintenek a kisebbségi jogra, noha közösségben élnek a kisebbségek és a kollektív jogok védelme sokkal fontosabb lenne – hangzott el „A nemzetközi kisebbségek jogainak védelme a nemzetközi jog tükrében” című konferencián a SZAB-székházban. A kisebbségvédelemre vonatkozó egyezmények, így például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vagy az 1995-ös Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről normának tekinthető, program-jellegű, vagyis nem tartalmaznak kikényszeríthető előírásokat. Ez azt jelenti, hogy a soft law, vagyis a puha jog érvényesül, a tagállamoknak a jóindulatán múlik, hogy miként hajtják végre a kisebbségvédelemre vonatkozó egyezményekben rögzített ajánlásokat. „Magyarország érdeke az lenne, hogy ‘kemény jog’ jöjjön létre, amelyet az államok kötelesek betartani” – jelentette ki Trócsányi László igazságügy-miniszter a konferencián, amihez az SZTE egyetemi tanára szerint a tagállamok közötti párbeszédre is szükség van, ezen kívül a politika is szerepet játszhat ebben.

Trócsányi bevezetőjében ismertette, hogy miként alakult a történelem folyamán a kisebbségi kérdés. Elmondta, hogy a reformáció időszakában a vallásháborúk voltak a jellemzőek, később a nemzetállamok létrejöttével pedig a nemzeti kisebbségek kérdése a vallási küzdelmek helyett nyelvi küzdelemmé változott. A II. világháborút követő időszakban az emberi jogok védelme került előtérbe, illetve az is megfigyelhető, hogy a diszkrimináció ellen lépnek fel, az ENSZ vagy épp az Európa Tanács (ET) dokumentumai sem kifejezetten kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkoznak. Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy a 21. században új jelenségnek vagyunk tanúi, hiszen a hagyományos nemzeti kisebbségi kérdések mellet újra előjött a vallás. Ez megfigyelhető Nyugat-Európában, de beszélhetünk az Iszlám Államról vagy az afrikai kontinensről is, ahol egyaránt vallásháborúknak vagyunk a tanúi. Nyelvi és identitáskonfliktusok egyaránt megfigyelhetőek, például az ukrán-orosz helyzetnél. „Az újabb konfliktusokkal kapcsolatban most az a kérdés, hogy mit tud a nemzetközi közösség és az egyes tagállamok tenni ezeknek a kezelésére” – közölte.

konferencia_szab10_gs

Hármas utat járt be eddig a nemzeti kisebbségek védelme Magyarországon, mellyel kapcsolatban Trócsányi László elmondta, melyből kettő – a két világháború közötti és a Kádár-korszakát jellemző – bukásra volt ítélve. A Kádár-rendszerben hazánk nem ismerte el a határon túli magyarsággal való közösségét, és nem volt nemzetpolitikája az országnak. A rendszerváltozás után történt ebben változás, valamennyi politikai párt egyetértett abban, hogy a határon túli magyar kisebbséggel való foglalkozás kötelezettség. „A jelenlegi kormány a nemzetpolitika területén már 1998-2002 között is jelentőset alkotott a kedvezménytörvény elfogadásával, aminek a nemzetközi fogadtatása rendkívül viharos volt. Martonyi János akkori külügyminiszter kérésére a Velencei Bizottság átható jelentést tett közre, mely az anyaország és az azon kívül élő kisebbséggel való viszonyt vizsgálta. Ez a jelentés a gondoskodó anyaországok közé sorolta hazánkat” – mondta az SZTE egyetemi tanára. A módosított alkotmányban is szerepelt, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarság iránt, míg az Alaptörvényben a „felelősséget visel” szófordulat szerepel, ami egy aktívabb magatartásra utal.

Programjellegűek az ET keretegyezményei

Az Európa Tanács úttörő szerepet játszott abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak a védelme előtérbe kerüljön. Vizi Balázs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, már 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményében megjelenik a diszkrimináció tilalmának fogalma, igaz külön kisebbségi cikkelyt nem tartalmaz a dokumentum. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteiből az látszik, hogy a diszkrimináció tilalmán keresztül foglalkozott a kisebbségi jogokkal. Vizi Balázs kiemelte, hogy az Európa Tanácsban 1990 után született meg a két legfontosabb dokumentum, ezek egyike a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, majd 1995-ben elfogadták kisebbségvédelmi keretegyezményt is.

konferencia_szab16_gs

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az eredmények közé sorolta, hogy létrejöttek a szerződés alapú ellenőrzési mechanizmusok, amelyek a kisebbség és a többség viszonyának az értékelését nemzetközi fórum elé viszik. Ugyanakkor problémának nevezte, hogy hiába léteznek ezek a soft law normák, nem lehet elkerülni az etnikai konfliktusokat, legyen szó tényleges harcokról vagy éppen politikai csatákról. Megjegyezte, hiába létezik az Európai Uniónak egy nyomásgyakorló eszköze a csatlakozási folyamat során az kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálására, ez megkérdőjelezi az egyetemes, sztenderd jellegét. Ráadásul a benne szereplő ajánlásokat több tagállam nem teljesíti, hiába a politikai nyomásgyakorlás.

Vizi Balázs elmondta, vitatott kérdés, hogy vajon az új kisebbségek, a bevándorlók igényelhetnek-e védelmet a meglévő nemzeti kisebbségi jogi rendszerben. „A nyugat-európai országok afelé hajlanak, hogy a kisebbségjogi megközelítést akár a bevándorlókra is kiterjesszék, ugyanakkor korlátozzák egy minimális identitásmegőrző szegmensre. A hagyományos nemzeti kisebbségek képviselő és egy-két anyaország – így Magyarország is – viszont abban érdekelt, hogy a kisebbségi jogi rendszerben legyen érezhető különbség a bevándorlók és a hagyományos nemzeti kisebbségek” – ismertette az MTA tudományos főmunkatársa. Úgy összegzett, hogy a keretegyezmény, a nyelvi charta és az Emberi Jogok Európai Bíróság ad egy jogi alapot az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelemben, ám ez a jogi alap sof law jellegű, és a kilencvenes évek óta nem fejlődött tovább.

Struccpolitikát folytatnak Európában a kisebbségek ügyében

„Tudomásul kell venni, hogy Európa egyetlen országa sem egyszínű” – jelentette ki Kalmár Ferenc szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki korábban az Európa Tanács tagja volt. Nevéhez fűződik „A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában” című jelentés, melyet Kalmár-jelentésként ismert meg a közvélemény, s amely a kisebbségvédelem területén a magyar diplomácia mozgásterét is bővítheti. Kalmár szólt az identitáshoz való jog fontosságáról is és arról, hogy az elválik az állampolgárságtól. Példaként Kárpátalját hozta fel, ahol az elmúlt 90 évben állampolgárság szerint az ott élők voltak osztrák-magyarok, magyarok, csehszlovákok, szlovákok, szovjetek, majd ismét magyarok, most pedig ukránok. Felhívta a figyelmet arra is a miniszteri biztos, hogy a politikai elit még ma is azzal a nemzetállam fogalommal dolgozik, ami az 1789-es francia forradalom környékén született. „Ezen nemzetállam fogalom szerint egy országban egy nyelv, egy hadsereg, egy vezető. Aki nem olyan, mint a többség, másodrendű állampolgár. Ezt a kétszáz éves fogalmat a mai határok nélküli Európában modernizálni kellene” – közölte Kalmár Ferenc.

Előadásában kiemelte, a jelentés egyik legfontosabb passzusa, hogy támogatja a területi autonómia-megoldásokat, valamint a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól szóló paragrafusokat is elfogadta az ET április 8-án 71 igen szavazattal, 11 nem, illetve 11 tartózkodással. A dokumentum a kisebbségi nyelvhasználatot is támogatja, javasolja a hivatalos nyelvvé történő nyilvánításukat helyi vagy épp regionális szinten.

A SZAB-székházban tartott konferencián a Kalmár-jelentés kapcsán az identitáshoz és az anyanyelvi oktatáshoz való jog kérdésköréről Juhász Hajnalka, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének közigazgatási tanácsadója tartott előadást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének megbízott dékánhelyettese, Tóth Norbert a működő kisebbségi területi autonómia nemzetközi jogi kereteit ismertette a hallgatósággal, míg Varga Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának stratégiai főreferense az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatán keresztül mutatta be a nemzeti kisebbségek szabad választásokhoz való jogát.

Nemzetpolitikai képzési program az SZTE-n

Az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet (NRTI) által szervezett és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott konferencia a Szegedi Tudományegyetem nemzetpolitikai képzési programja keretében rendezték meg. A projekt keretében Szegeden és Szabadkán 2014 őszétől idén május végéig képzési programot valósítanak meg, a tematika alapján előadások hangzottak, illetve hangzanak el többek között a magyar nemzetpolitika fejlődéstörténetéről és mozgásteréről, az európai autonómiákról és regionális modellekről, a kisebbségi jogok szerepéről a nemzetközi jogban. Külön előadás taglalta a nyelvi jogokat, illetve a határon túli magyarság demográfiai sajátosságait. Szegeden, az SZTE-s hallgatók számára tartott órák két tanulmányi félévben zajlanak, míg Szabadkán hasonló tematikával mintegy húszfős érdeklődő csoport részére tartják az előadásokat a Nemzetpolitikai képzési program a Szegedi Tudományegyetemen projekt keretében.

bg_alap_lablec2

Kommentek

Egyetem

Filmek és koncertek sokasága vár a Frankofón Fesztiválon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Frankofónia Nemzetközi Szervezetének jogelődjét megállapító 1970-ben kötött Niamey-i Egyezmény aláírásának napja, március 20-a a frankofónia nemzetközi világnapja. E napon kezdődött a 9. Frankofón Filmnapok és Fesztivál Szegeden. A világnap köré szervezett frankofón hónap programsorozat március 26-án zárul az SZTE központi épületében Spirou, avagy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata című kiállítás megnyitójával. Kommentek

Tovább olvasom

Egyetem

Egyéves a szegedi American Corner

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Eddig nyolcezren látogattak el a programirodába.

Tovább olvasom

Egyetem

Folytatódik az SZTE Tudásműhely-sorozata

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tari Annamária tart előadást csütörtökön a JATE Klubban.

Tovább olvasom

Aktuál