Georg Spöttle: Afganisztánnál kevésbé tűnik “rázósnak” az Iszlám Állam elleni szerepvállalás

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

100-150 fős magyar kontingens vehet részt az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalícióban májustól – jelentette be a napokban Szijjártó Péter külügyminiszter. Georg Spöttle biztonságtechnikai szakember szerint nő a nemzetbiztonsági kockázat a részvételünk miatt, szerencsére azonban hazánkban nincs nagy bázisa az iszlám szélsőségeseknek, a terrorveszély inkább az EU nyugatabbi országaiban fokozódhat.

Ugyan saját magán kívül senki sem ismeri el államként, az IS által ellenőrzött terület nagysága alapján nyugodtan mondható annak – kiterjedésük jelenleg Nagy-Britanniával vetekszik, és közel nyolcmillió ember él a fennhatóságuk alatt. Napjaink legnagyobb terrorista szervezete ellen széleskörű nemzetközi koalíciója lépne fel, melyből – amennyiben a parlament megszavazza – a Magyar Honvédség katonái is kivennék a részüket.

A magyar katonák a tervek szerint nem vállalnának részt a harci cselekményekből, elsősorban a német Bundeswehr működtette kiképzőbázisok biztonságáról gondoskodnának. “A kabuli reptér védelmét sokáig magyar katonák látták el, ahhoz hasonló feladat vár rájuk ez alkalommal is. Kellő tapasztalatot szerezhettek az utóbbi évek missziói során, és a motiváltságukban sem lehet gond” – mondta el a SZEGEDma.hu kérdésére Georg Spöttle biztonságtechnikai szakember, aki korábban a német hadsereg ejtőernyőseként, majd a világ számos pontján a terrorelhárítás tagjaként dolgozott. A szakember szerint a helyzetet némileg bonyolítja, hogy nem egy hagyományos értelemben vett, adott ország ellen kikiáltott háborúról van szó, hanem egy Washingtonból koordinált, nemzetközi terrorfenyegetettség csökkentését is célzó akcióról.

Saddam alatt jobb volt a helyzet

george_spottle02_gs

Egyébiránt a magyarok őrzésére bízandó kiképzőbázisok kulcsfontosságúak lehetnek az IS féken tartásában és a terület stabilitásában. Ugyan az utóbbi évek során az Egyesült Államok óriási pénzeket ölt bele az iraki hadsereg önvédelmi képességének növelésébe, a híradások szerint az IS milíciája akkor is megfutamította őket, ha történetesen többszörös túlerőben voltak velük szemben. “Elsősorban morálbeli problémák vannak az iraki hadsereggel, az IS terjeszkedését már rettegés előzi meg. Ha a terroristák bevesznek egy támaszpontot, azt tömeges kivégzések, lefejezések követik, melynek hallatán a fegyveres erők inkább a menekülést választják” – magyarázta Georg Spöttle. Az Iszlám Állam teljes felszámolása azonban még a példátlan összefogás ellenére is évekig húzódhat. “Ott kezdődött a gond, amikor megbolygatták a közel-keleti diktatúrákat, és felforgatták az iszlám előtti időkre visszanyúló, törzsi struktúrát. Alapvetően Saddam Hussein alatt sokkal jobb volt a helyzet a mostaninál, amikor szakadár milíciák harcolnak egymás és a nyugati országok ellen. Ez a régió társadalmilag is a diktatúrákra rendezkedett be, az arab embereknek nem kellett a nyugati demokrácia” – mondta el a szakember.

A külszolgálatot ellenző civil és politikai szervezetek rendszerint nem kérik ki a Magyar Honvédség katonáinak véleményét, pedig sokuk vágyna külföldi misszióra – ha nem kalandvágyból akkor azért, mert az itthoni keresetük többszörösét kaphatják kézhez. Tizennégy országban teljesítettek szolgálatot az elmúlt évtizedek alatt, Afganisztán mellett Bosznia-Hercegovinában, Cipruson, a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy Grúziában is képviseltettük magunkat. Afganisztánnál azért kevésbé “rázósnak” tartja a tervezett szerepvállalást a szakember. Hazánk elsősorban a “know-how-t”, vagyis a missziós tapasztalatukból származó ismeretanyagot adná át, míg a nagyobb lehetőségekkel bíró nemzetek technikai eszközöket és fegyvereket is bőséggel juttatnak a terrorszervezet elleni harchoz. “A németek – amennyiben ők is kiveszik a részüket a harcokban – olyan modern zavaróeszközt fognak alkalmazni itt, melyek blokkolni tudják a távirányítással robbanó pokolgépek működését, emellett rengeteg fegyvert, nehéztüzérséget, páncéltörő lövedéket is kapnak az irakiak, melyekkel hatékonyabban felvehetik majd a harcot a zsákmányolt orosz haditechnikával támadó Iszlám Állam ellen” – magyarázta a szakember.

Nő a nemzetbiztonsági kockázat

IMG_2855vf

A modern terrorizmus elsősorban a harcot vállaló nemzetek hátországát célozza meg, a biztonságtechnikai szakember szerint azonban Magyarországon nincs akkora bázisa a szélsőséges szervezeteknek, hogy komoly terrorfenyegetettséget okozzon a szerepvállalás. “Mindenképpen nő a nemzetbiztonsági kockázat azzal, hogy magyar katonák is bekapcsolódnak a konfliktusba. Szerencsére azonban itt nincs akkora háttere az iszlám szélsőségeseknek, mint például az Európai Unió nyugatibb részén lévő országok esetében – Spanyolország, Németország vagy Nagy-Britannia komoly migrációs háttérrel bír, akik közül sokan szimpatizálhatnak a radikális iszlámmal” – mondta Georg Spöttle.

Előző sztori

Jégkorong: elütötte a Beostar a Volánt a döntőtől

Default thumbnail
Következő sztori

Labdarúgás: jobb tavaszt vár Leindler Domonkos

Legutóbbi hasonló cikkek