/

Radnóti a barátok mellett hangját is megtalálta Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

gyarmati_fanni01_gsRadnóti Miklós versei immár közkincsnek számítanak, vagyis műveit bárki engedélykérés nélkül felhasználhatja. A magyar líra hetven éve elhunyt kiemelkedő képviselőjéről, a Szegeden töltött évekről és hatásokról, a Fanni-szerelemről Miklós Péterrel beszélgettünk.

„A világ újraépül
– s bár tiltják énekem,
az új falak tövében
felhangzik majd szavam” – áll a Radnóti Miklós emlékére állíttatott táblán, a szegedi Bokor utcában. Az 1969-ben állított emléken a Sem emlék, sem varázslat című költemény sorai köszönnek vissza a járókelőkre annak a háznak a faláról, ahol egyetemi évei alatt élt és alkotott a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. A modern magyar líra kiemelkedő képviselője – akinek versei immár közkincsnek számítanak – ezer szállal kötődik a Tisza-parti városhoz, hiszen itt szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát, s ismerkedett meg mentorával, Sík Sándorral is, aki csiszolgatta a poéta tehetségét.

Azt tudta, hogy…

-Nem az anyja nevelte fel, de ezt csak felnőttként tudta meg?
-Radnóti 8 albérletben is élt Szegeden?
-A szegedi Angyal-ház nevű bordélyban is bérelt szobát?
-Olykor „disznó” versekkel szórakoztatta barátait?
-Nem szerette kölcsönadni a könyveit?
-Barátságot ápolt József Attilával, de irigy volt sikereire?
-Imádta Fannit, de többször félrelépett?
-Fanniért bolondultak a férfiak?

A budapesti születésű Radnóti Miklós 1930 és 1934 között járt a szegedi egyetem bölcsészkarára, amit akkoriban még Szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek hívtak. A fiatal költő még születési nevén, Glatter Miklósként iratkozott be az universitasra – névváltoztatási kérelmét csak 1934 júniusában engedélyezte a belügyminisztérium, Radnóczira. „Ortutay Gyula (későbbi néprajzkutató, egyetemi tanár) emlékirataiban olvashatjuk, hogy együtt álltak sorban a beiratkozáskor, közben szóba elegyedtek. Radnóti a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma felől érdeklődött, szerette volna felvenni velük a kapcsolatot. Számára akkor derült ki, Ortutay az egyik alapító” – mesélt Miklós Péter művelődéstörténész-muzeológus, A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós éveiben című 2011-es tanulmánykötet szerzője. Így ismerkedett meg tehát a diák azzal a daloldali közösséggel, amely meghatározta a társadalomhoz, az épülő 21. századhoz fűződő viszonyát. A társaság tagjai egyébként úgynevezett falukutató utakon szociológiai tanulmányokat készítettek, amelyek során arra keresték a választ: a modernizációval, a háztartásokban egyre inkább elterjedő technikai, technológiai újdonságokkal hogyan változik meg az emberek mentalitása.

Radnóti a piarista költő-paptanár, Sík Sándor egyik kedvence volt az a már említett Ortutay, Tolnai Gábor, valamint Baróti Dezső mellett. Az ötfős társaság gyakran eljárt kirándulgatni, focizni, teniszezni, esténként pedig borozgattak, értekeztek. Nem meglepő hát, hogy Sík olyan művészeti oldalát is képes volt előhozni az ifjúnak, amivel később örökre felvéste nevét a magyar irodalom nagyjai közé. Általa ismerkedett meg az ekloga műfajával, amit a 20. századi költő úgy tudott alakítani tollával, hogy az később az életmű reprezentatív stílusává váljon. „Sokat kísérletezett Szegeden: elkezdett népies utánzatokat írni, ezek szövegvilágában egyébként Tápé is megjelent. Azonban a fővárosi alkotó művei kicsit mesterkéltek lettek. Zolnai Béla irodalomtörténész, nyelvész révén megismerkedett a francia avantgarde irányzattal és a francia népköltészettel, de ez a stílus sem bizonyult az igazi hangjának.”

radnoti_miklos_01

Szinte biztos, hogy az irodalomtanárok között keresve sem találnák olyat, aki ne őszinteséggel, szinte szerelemből tanítana Radnótit a gyerekeknek. A tankönyvek, amikor kurtán megpróbálják összefoglalni rövid, viszontagságokkal teli életét, szinte egytől egyig a sovány, beteges külsejű, a zsidótörvények árnyékában élő Radnóti fotóját közlik, pedig – elvétve ugyan – találni róla mosolygós, sőt, hahotázó képeket is. „A könyvben közöltünk egy szokatlan képet, amit Müller Miklós készített. A költő annyira nevet, hogy kilátszanak a fogai, ilyet keveset látunk róla” – folytatta Miklós Péter. Radnóti nem volt kimondottan jó kedélyű ember, barátai visszahúzódó, csendes alakként emlékeztek rá. Személyisége alakulását befolyásolta az a családban kirobbant esemény, amikor apja halála után fény derült rá, hogy az őt felnevelő asszony nem az anyja, és Ágika nevű testvére csak a féltestvére. Édesanyja ugyanis a szülést követően meghalt, Radnóti ikertestvérével együtt. A traumát sosem tudta teljesen feldolgozni, a szülő-gyerek kapcsolat hiánya pedig szövegeiben később is dominál.

Igazán boldog pillanatai Gyarmati Fanni társaságában voltak, kapcsolatukra mindketten a „szerelem első látásra” erejével emlékeztek vissza. „A szegedi években szinte naponta leveleztek, több mint 500 levél keletkezett ebben az időben. Radnóti mindenről beszámolt, még az albérlet alaprajzát is elküldte neki. Mivel a vonat drága volt Budapestig, ezért inkább olcsóbb szobát vett ki, csakhogy összeszedje a pénzt és felutazzon Fannihoz.” A tavaly februárban, 102 éves korában elhunyt özvegy a maga szórakoztatására, gyorsírással jegyzetelt naplóját decemberben adták ki. Mindössze 23 évesen kezdte el feljegyezni a napi eseményeket, a következő bejegyzéssel indított 1935. február 10-én, vasárnap: „Olyan gyerekek vagyunk. Este Laciéknál vacsorázunk, és Laci nagy bőkezűen megajándékoz ezzel a könyvvel. Mik kéri feljegyzésekre, de a pontos dátum csábít a naplóírásra. Végül is ez lesz belőle. Én kapom a megbízást vezetésére”. Az asszony nem szerette volna, ha még életében közkinccsé válna a dokumentum, de meghagyta, hogy eltávozása után szerkeszthetik. Tizenegy év minden belső vívódásáról, Radnóti és a közös barátaikról, a mély szerelemről, megcsalásról és a zsidótörvényekről őszintén írt a korszak első dolgozó nőinek egyike.

radnoti_miklos_gyarmati_fanni_01Fanninak komoly befolyása volt Radnóti személyiségére és költészetére egyaránt. Hangot adott nemtetszésének, ha a fiatal fiú nem állt ki magáért egy vitában, gyakran szerencsétlen kis zsidónak nevezte, felkeltve ezzel haragját. Fanni ugyanakkor verseinek első olvasója és legnagyobb kritikusa volt, véleményét annyira komolyan vette, hogy át is írta a kérdéses bekezdéseket. A naplóírással 1946-ban hagyott fel, ebben az évben exhumálták az abdai tömegsírt, s egyúttal tudta meg, hogy férje is az áldozatok között van. „Méltósággal viselte az özvegy szerepet, keveset jelent meg a nyilvánosság előtt. Visszaemlékezések sem maradtak fenn a tollából, csupán egy kivételt tett Sík Sándor kérésére, amikor emlékszöveget írt egy kiadványhoz. A hűségnek és szerelemnek lett a jelképe a magyar irodalomban. Magam három alkalommal beszélhetett vele telefonon anyaggyűjtés céljából, akkor már beteg volt.”

Radnóti Miklós „fájdalommal, bélbetegséggel, hajhullással küzdött, mégis ilyen verseket tudott írni. Noteszát és íróeszközeit a sírba is magával vitte, amit exhumálás után találtak meg a ballonkabátjában. A bori versek az egyik túlélő révén jutottak el Ortutayhoz, csak alkotásai tértek vissza Szegedre” – zárta a művelődéstörténész. Huszonegy társával együtt Abda község határában november 9-én lelőtték, majd a Győrhöz közeli település határában tömegsírba temették.

Előző sztori

Nyolc kaszinóból 6,2 milliárdos játékadót vár az NGM

Következő sztori

Hódok rágják a Maros fáit