Közélet

Évnyitó a kamaránál – Bemutatták a régió TOP 100 cégét + FOTÓK

Évnyitó a kamaránál – Bemutatták a régió TOP 100 cégét + FOTÓK

2015. január 19., hétfő
Évnyitó a kamaránál – Bemutatták a régió TOP 100 cégét + FOTÓK
gazdasagi_evnyito35_gs

A 2013. évi nettó árbevétel alapján összeállított, a dél-alföldi régióra vonatkozó TOP 100 listát is bemutatták a CSMKIK gazdasági évnyitóján. A második és harmadik helyen szegedi székhelyű vállalatokat találunk, míg az első a Mercedes.

A Dél-alföldi régió gazdaságát gyakorlatilag az export határozta meg. Jelentős a feldolgozóipar szerepe, amit jól mutat, hogy ebben az ágazatban képződött a nettó árbevétel több mint 40%-a, és az exportárbevétel mintegy 85%-a – ez is szerepel a TOP 100 kiadványban, amelyet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Dél-alföldi Enterprise Europe Network iroda gazdasági évnyitóján mutattak be. Érdekes adat, hogy a TOP 100 vállalkozás nettó árbevétele adja a régiós összeg mintegy felét, illetve régiónk exportjának kétharmadát is ezek a cégek produkálják. A kis- és középvállalkozások szerepét is érdemes kiemelni, ők foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát. A 2013. évi nettó árbevétel alapján összeállított TOP 100 lista élén a kecskeméti székhelyű Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. áll, a második és harmadik helyet a szegedi székhelyű GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. és az EDF-DÉMÁSZ Zrt. foglalja el, vagyis gáz- illetve villamosenergia kereskedelemmel foglalkozó cégek. A lista negyedik helyén a kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. van, míg az ötödik a Pick Szeged Zrt. A listát tovább böngésszük, több szegedi illetőségű céget találunk, a nyolcadik a Hansa-Kontakt Kft., a kilencedik az EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft., tizenkettedik a SOLE-Mizo Zrt., tizenötödik a Contitech Rubber Industrial Kft., míg a tizennyolcadik helyen a KÉSZ Építő Zrt.-t találjuk.

Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke portálunknak elmondta, 2014-ben megyénk megőrizte helyét a megyék rangsorában, vagyis bár nem szakadtunk le, nem is kerültünk bele az élbolyba. „Egy kis pozitívum van ebben az eredményben, mert a közepes fejlettségű régiók között Csongrád valamivel jobb helyzetben van, mint a szomszédos megyék. A jól teljesítő ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, de az ipari teljesítmény is javult. A foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban pedig elmondható, hogy az országos átlagnál jobb helyzetben van megyénk” – sorolta a jellemzőket. Kitért arra is, hogy megkezdődött az ELI építése, ám ehhez kapcsolódóan a megye vállalkozói nem érzékeltek pozitív változásokat, hiszen ebben a kiemelt projektben csak nagyon kevesen tudnak részt venni. „Önmagától a lézeres kutatóközponttól nem várhatjuk sem Szegednek, sem pedig a megyének a gazdasági fellendülését. Úgy gondolom, nagyon komoly szemléletváltásra van szükség, és ebben komoly szerepe lehet a kamaránknak, hiszen abban tudjuk segíteni a különböző szereplőket, így például önkormányzatokat, intézményeket és vállalkozásokat, hogy összehangoljuk véleményeiket a jövőbeni közös munkájukhoz” – fogalmazott Nemesi Pál. A gazdasági évnyitón köszöntőjében a CSMKIK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag lezárult a 207-2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak, és a most kezdődött ciklus tervezési feladatai kerülnek előtérbe. Kijelentette, a következő néhány évben eldől a megye és az itteni vállalkozások sorsa, azzal, hogy milyen fejlődési pályát választanak, ezért is kulcsfontosságú, miként tervezik a jövőt. A Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Kovács Beáta köszöntőjében kitért arra, hogy újszerű gondolkodásmódra, menedzserszemléletre van szükség a megyei közgyűlési munkában, ez már az új vezetői struktúrában is megmutatkozik. Elmondta, ennek egyik eleme, hogy Kakas Béla (Fidesz) közgyűlési elnök személyesen keresi fel a járási székhelyeket, a települések fejlesztési elképzeléseiről, koncepcióiról tájékozódva. Szeged gazdasági alpolgármestere, Szentgyörgyi Pál (MSZP) arról beszélt, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban újdonság, hogy a megyei jogú városok pántlikázott pénzeket is kapnak.
gazdasagi_evnyito27_gs
A Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor kiemelte, szeretnék a megye gazdasági szereplőivel való kapcsolatukon tovább javítani. „Fontos, hogy a vállalkozások megértsék azt, hogy érdemes együttműködni az egyetemmel, nekünk pedig a kollégáinkkal azt a feladatot kell megértetnünk, amit valaki itt helyben kitűz. Arra van fizetőképes kereslet” – közölte a rektor, aki szerint az együttműködés akkor lesz hatékony, ha a kommunikáció javul a felek között. A dél-alföldi régió gazdaságát Papp István, a NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának vezetője elemezte a jelenlévőknek, majd Kocsis-Nagy Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Szegedi főosztályának vezetője tartott előadást. A KSH elemzéséből kiderül, hogy a Dél-Alföldön a gazdasági szervezetek által 2012-ben előállított GDP mintegy 2500 milliárd forintot tett ki, ez az országos értéke csaknem 9%-a, s ezzel a hét régió közül az ötödik helyen állt a Dél-Alföld. 2012-ben qaz egy főre jutó GDP alapján Csongrád 101%-kal meghaladta a megyék átlagát, akkor Bács-Kiskun 94%-ot, míg Békés megye 75%-ot ért el. A 2013-as adatok alapján a régión belül Csongrád megyében voltak a legmagasabbak az átlagkeresetek, a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete bruttó 198 ezer forint volt, a családi kedvezmény nélküli nettó kereset 130 ezer forint volt, ami az országos átlagnál 14%-kal alacsonyabb. Ugyanebben az évben Bács-Kiskunban a havi bruttó átlagbér 189 ezer volt, míg Békés megyében 174 ezer forint. Régiónkban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt 2008-hoz képest. Árnyalja a képet azonban, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség, vagyis az inaktívak és eltartottak aránya csökkent.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.