/

Újragondolt Negyedszázad – Horthy-konferencia az objektivitás jegyében + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

horthy_konferencia16_gs

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Horthy-korszakkal foglalkozó Újragondolt Negyedszázad történelmi konferenciát a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában, ahol szegedi történészek mellett több hazai egyetem, főiskola, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, a Hadtörténeti Múzeum és a Veritas Történelemkutató intézet képviselői is előadtak.

“Hagyományteremtő szándékkal jött létre ez a konferencia, a ’90-es évek előtti szocialista történetírás torz képet festett a Horthy-korszakról, ezért a konferencia címe Újragondolt Negyedszázad, ez azt jelenti, hogy megpróbálunk objektív, elfogultságmentes képet festeni a korszak történéseiről” – mondta el hírportálunknak Gulyás László, a konferencia egyik szervezője. Gulyás László szerint mindenek előtt a hangsúly az objektivitáson van, a történelemírás legfontosabb szerepe, hogy megírja az igazat, csakis a tiszta igazat. “A konferencia azt a célt szolgálja, hogy az elszigetelten felszínre törő kutatásokat, kutatási eredményeket egymással megismertessük, amiből egy sokkal objektívabb, árnyaltabb kép alakulhat ki” – tette hozzá.

“2008-ban rendeztük meg először a konferenciát Szegeden, 2010-ben született egy kötet ugyanazon címmel, amely 28 szerző tanulmányát tartalmazta, ekkor fogalmazódott meg az, hogy hagyományt kell teremteni, ehhez Gulyás László személyében találtunk partnert, és immár negyedik alkalommal tartjuk meg a konferenciát” – fejtette ki Miklós Péter, a konferencia másik szervezője. “A rendezvény érdeme, hogy professzorok, intézményi vezetők, egyetemi emberek, közgyűjteményi munkatársaktól a legfiatalabb generációkig, a PhD hallgatókig nagyon sokan teljesen új, ugyanakkor forrás-centrikus, objektív szemléletmóddal közelítenek a Horthy-korszakhoz. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket az eredményeket publikáljuk is, és a Közép-Európai Közlemények című folyóirat minden évben egy tematikus számot Újragondolt Negyedszázad címmel a Horthy-korszak történéseire fókuszálva jelenít meg, az a célunk, hogy a számtalan ideológiai, politikai előítélettől, amely rárakódott a Horthy-korszak értelmezésére aktuális politikai érdekekből, megszabaduljunk és lehessen talán egy negyed század múlva dönteni arról, hogy Horthy a fekete listára való a történelem bűnösei közé, vagy pedig szobrot érdemel” – fűzte hozzá. A történész szerint megfelelő távlatból, megfelelő munkálatok után ez eldönthető lesz, és ehhez szeretnének hozzájárulni.

“Mindig politikai oldalak mentén értelmezik a Horthy-korszakot, ezzel kellene a történészeknek szakítani, amit egy publicista, politikai, közéleti szereplő érzelmi alapon megengedhet magának, azt egy szaktörténész a források, dokumentumok, az események pontos ismeretében nem” – nyilatkozott Miklós Péter. A történész kiemelte, hogy ahogy a Rákóczi-szabadságharcot, 1848-as eseményeket, úgy történelmünk más jelenségeit megfelelő távlatból, megfelelő kutatások után lehetőségeink szerint objektíven kellene értelmezni, és ez az, ami hiányzik, indulatból, érzelemből, személyes elfogultságból, érzelmi alapon mondanak ítéletet az emberek a Horthy-korszakról. “Ahogy Horthy Miklós szerepét nem lehet érzelmi alapon, úgy Kádár Jánosét, a Horthy-korszakot, a Kádár-korszakot sem lehet annyival elintézni, hogy jó volt, vagy rossz” – hangsúlyozta. “A történelem nagyon sokszínű, a források, tények alapján, viszont csak egyféle színt látunk, a valóságot” – tette hozzá.

horthy_konferencia11_gs

A megnyitót követően – amelyen Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese bejelentette, hogy Miklós Pétert címzetes docens címmel tünteti ki a főiskola – az első előadást Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója tartotta, A magyar katonadiplomácia megszervezése 1918-1927 címmel. Az előadás témájának érdekességég az adta, hogy a Trianoni békediktátum sok más katonai szervezet mellett a a Vezérkar működését is megtiltotta, így katonai diplomácia sem működhetett, ezáltal a húszas évek második feléig civil diplomatákként, megbízott katonai előadóként, fedett beosztásban dolgoztak a katonai diplomaták. “Mintegy 9-10 országgal tartottunk fent katonai diplomáciai kapcsolatot a korszakban, első sorban a szomszédos államokkal, illetve a potenciális szövetségesekkel és ellenfelekkel, ami érdekes, hogy a Balti államokkal is kapcsolatban álltunk, ennek oka a Szovjetunió szemmel tartása volt” – fejtette ki Szakály Sándor.

Előző sztori

A Virtuóz döntőjében hárfázik a két szegedi lány + VIDEÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Halászlevet osztanak a szegedi rászoruló családoknak

Legutóbbi hasonló cikkek