A tíz éve elszalasztott lehetőség – Népszavazás a kettős állampolgárságról

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szavazas13

Árulás, érdektelenség, rosszindulat, manipuláció – a 2004-es népszavazás, pontosabban annak a kedvezményes honosításra vonatkozó kérdése máig rossz emléket ébreszt, és bár azóta létrejött a kettős állampolgárság, a népszavazás bukása nem múlt el nyom nélkül.

“Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” – nézett szembe a szavazólapról a sokat vitatott kérdés 2004 december 5-én. A kiélezett kampány ellenére, melyben a kormányom lévő baloldal a nemleges válaszra, a jobboldal pedig az igenre buzdított, hiába érkezett be körülbelül két százalékkal több voks az igenekre, az alacsony részvétel miatt eredménytelen volt a népszavazás.

A politika

“A kettős állampolgárság az első Orbán-kormány idején vetődött fel a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) részéről, azt kívánták a kormánytól, hogy egyoldalúan adja meg a határon túli magyaroknak az állampolgárságot” – ismertette Löffler Tibor politológus, az SZTE ÁJTK Politológia Tanszékének docense. Ez a megoldás technikailag is kivitelezhetetlen volt, mivel konkrét személyeket, jogalanyokat érintett, valamint nemzetközi jogilag és külpolitikailag is rizikós volt, a kormány elutasította, ezért a Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett az ügyben, azzal a módosítással, hogy egyéni kérelem alapján adta volna az állampolgárságot.

harom_valasztas04_KF“A népszavazást megelőző kampányban az igen-pártiak, az MVSZ, a Fidesz, az MDF és más jobboldali pártok, illetve a lényegében nem-pártiak versengtek a szavazatokért, az utóbbi tábor tagjai, az elutasítok nem feltétlenül mondtak nemet, akadtak, akik szembehelyezkedtek a kedvezményes honosítással, mások viszont a szavazók elbizonytalanítására utaztak, s azt mondták, hogy a kérdés értelmezhetetlen” – fejtette ki Löffler Tibor. “A magyar népszavazások történetében először sugallták azt az állampolgár számára, hogy nem lehet értelmezni a feltett kérdést” – fűzte hozzá.

Az eredmény, pontosabban az érvénytelenség a határon túliak körében mély döbbenetet okozott, sokan úgy vélték, hogy az anyaországi nemzettársak megtagadták őket. “A helyzet ennél bonyolultabb: manipulálták a magyarországi választókat, azonban a határon túlról ez már mindegy” – mondta el Löffler Tibor. A belpolitikában is éreztette hatását a szavazás: erősödött a jobboldal kohéziója, bár akadtak a jobboldali táborban is, akik elutasították a kedvezményez honosítást. “A népszavazás elutasításának megvannak a gyökerei a 2002-es kampányban, mikor az MSZP 23 millió román beözönlésével riogatta a közvéleményt” – emelte ki a politológus. A románellenes hangulatkeltés hamar lekerült a napirendről, révén, hogy nem csak romániai magyarokról szólt a kérdés, azonban 2004-ben ismét vélt vagy valós román ellenességet próbált meglovagolni a baloldal.

kettos_allampolgarsag_uszitas“Az érveléstechnika a nemmel való szavazásra buzdításban xenofób, idegenellenes volt, a II. világháború előtti és alatti antiszemita propaganda elemeit idézte fel” – jelentette ki Löffler Tibor. A politológus szerint központi forgatókönyv szerint folyt a propaganda a nemek érdekében. A baloldal rémképeit már akkor cáfolták, sőt a Népszabadságban megjelent cikkek is túlzásnak tartották, az idő pedig végképp bebizonyította valótlanságukat, mivel 2010-ben sem indult meg a bevándorlók áradata Magyarországra. “A baloldal csapdába ejtette magát a nemzeti kérdésben, kifogásolta a vádakat, hogy nemzetileg nem eléggé elkötelezett, nemzetietlen, ugyanakkor kétséges álláspontot képviselt” – mondta el Löffler Tibor. “Ki kell emelni, hogy nem minden baloldali politikus utasította el a kettős állampolgárságot, például Szili Katalin, vagy a szegedi érdekeltségű Géczi József Alajos, de a párt és a kormány egyértelműen a nemleges választ támogatta, miközben a Magyar Szocialista Párt jó kapcsolatot ápolt az akkori Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, ami igen furcsa helyzetet teremtett, egy piszkos játszma volt” – fűzte hozzá.

A bukott népszavazás után majdnem hat évvel, 2010-ben a második Orbán-kormány bevezette a kettős állampolgárságot, ami egyenes következménye volt a népszavazásnak. A kettős állampolgársággal szavazati jog is jár, ami számos vitát robbantott ki. “Az ország határain belül és azon kívül élő állampolgárok között nem lehet különbséget tenni, ha a magyarországiaknak van szavazati joguk, akkor mindenkinek jár, ez a jogállamiság alapkövetelménye” – mondta el Löffler Tibor. Az ellenzék nem tudott azonosulni a kettős állampolgárság ezen formájával, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció nem vonná meg a kettős állampolgárságot attól, aki már megkapta, de a szavazati jogot nem fogadja el. Más baloldali pártok, mint az MSZP és az Együtt megbékéltek a kettős állampolgársággal, mert tudták, hogy a választást nem a határon túliak fogják eldönteni.

“Ha vannak is aggályok a kettős állampolgársággal kapcsolatban, az idő megoldja a problémákat, a 2014-es év eloszlatta a félelmeket” – jelentette ki Löffler Tibor. ” A kormány más szimbolikus gesztusaival együtt a kettős állampolgárság begyógyítja a határon túli magyarok tíz éves sebeit” – tette hozzá.

Az állampolgár

“A 2004-es népszavazás az utolsó fázisa volt egy olyan időszaknak, amikor a nemzet egyik része kirekesztette a másikat” – mondta el Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke. “Amikor erre emlékezünk, akkor azt is ünnepelhetjük, hogy mindentől függetlenül kilencven éven keresztül talpon tudtunk maradni” – tette hozzá. Pásztor István kiemelte, hogy tíz év hosszú idő, rengeteg minden történt 2004 óta, nem is nagyon emlékeznek már rá vajdaságiak, hogy volt vízumos korszak, majd a fehér schengeni lista, 2010-11-ben pedig a magyar állampolgárság. “Akkor is nagy volt az érdeklődés és ma is nagy, de kezdeti érzelmi indíttatás helyét átvette az érdek, a lehetőségek szűkülése miatt, sokan azért kérnek állampolgárságot, hogy útlevélhez jussanak és valahol megpróbáljanak egzisztenciát teremteni” – fejtette ki a vajdasági politikus.

pasztoristvan_mti_kzg

Kitért arra, hogy nem kevesen a térség kiüresedésétől félnek emiatt, de a vajdasági képviselőház elnöke szerint ha nincsenek meg az egzisztenciális lehetőségek, akkor az embereknek segíteni kell, hogy meg tudják teremteni azokat. “Akik otthon maradnak és közéleti szerepet vállalnak, azoknak feladata, hogy biztosítsa az otthonmaradás és a visszatérés lehetőségét” – jelentette ki. “Több, mint kilenc évtizeden át hátrányt jelentett magyarnak lenni, most az állampolgárságnak köszönhetően plusz lehetőséget jelent, amit pozitívumként élünk meg” – tette hozzá Pásztor István.

A hivatal

“Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény, a második Orbán-kormány első döntései közé tartozott. A hivatalát áprilisban átvevő kabinet azonnal megalkotta azt, és még ugyanabban az évben, Szent István napján hatályba is lépett. Meggyőződésem, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárrá válása mérföldkő volt a szentistváni nemzet határon átnyúló egyesítése útján” – fejtette ki Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott.

juhasz_tunde01_gs2011. március 15-ével kapták meg a kormányablakok azt a feladatot, hogy befogadják az egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságukat kérő személyektől a kérelmet, és az ehhez szükséges dokumentumokat. Az akkor még csak 60 féle ügykörrel dolgozó ügyfélszolgálatok iránt ez jelentősen megnövelte az érdeklődést: legtöbben Szerbiából illetve Romániából, Temes megyéből érkeztek. Tavaly óta az okmányirodák is befogadják ezeket a kérelmeket, de a legtöbb beadványt, eddig összesen 3792-t, a megyeháza kormányablakában iktatták. Mivel egy kérelem több családtagot jelenthet a valóságban, a következőek az összegző adatok: az említett időponttól kezdve 4373 honosítási kérelmet fogadtak be a megyében a kormányhivatalhoz tartozó szervezeti egységekben. Ez hozzávetőlegesen 7800 főt jelent összesen.

“A határon túli magyaroknak alapított Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára cím létrehozásáról 2005 februárjában döntött a város közgyűlése. Mintegy 20 ezer határon túli élt a lehetőséggel. 2011-től az egyszerűsített honosítási eljárással eddig 3091-en tették le az állampolgári esküt. Legközelebb december 13-án tartanak Hódmezővásárhelyen mintegy 40 határon túlinak honosítási ünnepséget” – tájékoztatott Török Anita, a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense.

Juhász Tünde szerint a nemzetegyesítés nem a határok megváltoztatása révén, hanem az összetartozás minden lehetséges formájának megteremtése útján az egész nemzet javára válik, és ez a mindenkori felelős magyar kormány állandó feladata.

Default thumbnail
Előző sztori

NÖB elnök: a magyarság megmaradása gazdasági kérdés

Default thumbnail
Következő sztori

Kosárlabda: Jászberénybe utazik a Szedeák

Legutóbbi hasonló cikkek