Az állam kifizeti a Széchenyi Bankban nem biztosított betétek egy részét

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az állam a Széchenyi Bankban fennálló állami tulajdonrész mértékével arányosan, 49 százalékig helytáll a banknál elhelyezett betéteknek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nem biztosított, azaz 30 millió forint feletti részéért – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a kormány intézkedett arról, hogy rendelkezésre álljanak azok a források, amelyekből a kifizetések mielőbb megtörténhetnek.

Az intézkedés okaként a tárca azt jelölte meg, hogy a kormány elkötelezett a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő hitelintézetekbe vetett fokozott bizalom fenntartása és további megerősítése érdekében.

Ezzel együtt leszögezik: a Széchenyi Kereskedelmi Bank tevékenységi engedélyének visszavonásával és végelszámolásának elrendelésével kialakult helyzethez a bankot ténylegesen irányító többségi tulajdonos tevékenysége vezetett, amelyért a felelősséget neki kell viselnie.

Orbán Viktor csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kárenyhítési alapot állítanak fel a Széchenyi Bank betéteseinek.

A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon “felelősségének” megfelel – mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is. Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forint lesz majd.

Az OBA egy héttel ezelőtti közleménye szerint Széchenyi Kereskedelmi Bank betéteseinek 13,957 milliárd forintnyi kártalanítást fizet az alap.

A Széchenyi Banknál – amelynek engedélyét december 5-én vonta vissza az MNB – a kártalanítási értékhatár 30 millió 705 ezer forint. Ennél nagyobb követelése 107 betétesnek van, a számukra ki nem fizethető összeg pedig összesen 7,4 milliárd forint. A banknál a kártalanítás 1338 ügyfelet érint, közülük 1033 (77 százalék) magánszemély.

A Széchenyi Bankot eredetileg SPE Bank néven a Kajmán-szigeteken bejegyzett SPCP Hungarian Holdings Ltd. alapította 2 milliárd forintos jegyzett tőkével, a hitelintézet 2009 tavaszán kapott működési engedélyt, de érdemi tevékenységet a tulajdonosváltásig nem végzett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010 márciusában engedélyezte, hogy a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) valamint a TERRA-DANUBIA Szolgáltató Zrt. minősített befolyást szerezzen az SPE Bank Zrt.-ben, amelyet nem sokkal később Helikon Kereskedelmi Bankra, majd Széchenyi Bankra neveztek át.

A T&T akkor Töröcskei István, Töröcskei Zsuzsa és Boros Imre tulajdonában volt. A TERRA-DANUBIA minősített befolyásszerzése a felügyeleti határozat szerint a cég és a T&T között létrejött együttműködési megállapodáson alapult. (Minősített befolyásnak számít például az, ha valaki a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére).

A magyar állam 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank az elmúlt két évben veszteségesen működött, vesztesége 2012-ben 1,211 milliárd forint, 2013-ban 2,005 milliárd forint volt. A bank közgyűlése idén júniusban 9,562 milliárd forint tőkeemelésről döntött, ebből 6,122 milliárd forint a jegyzett tőkét növelte volna, 3,44 milliárd forintot pedig a veszteség kompenzálására a tőketartalékba szántak. A tőkeemelés végül nem valósult meg.

Előző sztori

Idén 3,2 százalékkal bővülhet a GDP Magyarországon

Következő sztori

Több mint ezer gyermek kapott ajándékot az ÁGOTA Alapítvány karácsonyán + FOTÓK