Búcsút tartottak Tápén Szent Mihály ünnepe alkalmából a hétvégén. Ezúttal is szentmisével és körmenettel, kiállításokkal, koncertekkel és menettánccal ünnepeltek a tápaiak.
A Szent Mihály arkangyalnak szentelt tápéi templom évről évre búcsút tart, az egész városrész ünnepel ilyenkor. A művelődési házban Szanka József gyűjteményéből nyílt tárlat, bemutatták Fári Irén és Simoncsics János Palánk – Szege belvárosa című kötetet, míg szombaton a Búcsú térre várták a tápaiakat és az érdeklődőket. Vasárnap a hagyományokhoz híven ünnepi szentmisét és körmenetet tartottak, majd délután néptánccsoportok mutatkoztak be a tápiaknak, az elszármazottaknak és az érdeklődőknek. Vasárnap délután fellépett a Bálint Sándor Általános Iskola gyermek néptánccsoportja, a Nosztalgia Néptánc Együttes, a Gyöprugi Néptáncklub, a Borica és az Üllési Néptáncegyüttes, míg Vajdaságból a Kishegyesi Néptáncegyüttes érkezett Tápéra. A talpalávalót a Kender és a Rozsdamaró zenekar biztosította.
A kormánypártok és a L.É.T. Egyesület által támogatott tápéi képviselőjelölt Kohári Nándor portálunknak elmondta a korábban önálló község legnagyobb ünnepe a búcsú, mely régóta nemcsak vallási ünnep, hanem alkalmat ad arra, hogy a családok is összegyűljenek. „Ilyenkor a Tápéról elszármazottak is visszatérnek, ezért is jelentős ünnepe ez a városrésznek. Tudok olyanról, aki Ausztráliából érkezett a búcsúra, de Lengyelországból is jöttek elszármazottak” – tette hozzá a 7-es körzet (Tápé, Újpetőfitelep) Fidesz-KDNP-L.É.T.-es képviselőjelöltje.
A legrégebbi régészeti leletek tanúsága szerint már húszezer évvel ezelőtt is éltek a mai Tápé területén, a település nevét az első írásos emlékek pedig 1138-ban említik, részben várföld, részben hercegi birtok volt. A várföld a tatárjárás után elnéptelenedett, IV. Béla király szegedi telepeseknek adta Tápét a Vártó nevű halastóval együtt. A település 1973-ig tartozott Csongrád megye Szegedi járásához, 1973-ban csatolták Szeged városához.
no images were found
