Pénteki programajánló: szovjet megszállás, verskoncert, lemezbemutató

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

verskoncert

Első és második világháborús konferencia, előadás, a lélek éneke, táncház, irodalmi est és számos koncert várja a szegedieket pénteken.

A lengyel és magyar történészek bevonásával emlékeznek meg az első világháború kitörésének századik évfordulójára a Katolikus Ház Dísztermében 10 órától a Lengyel-Magyar Kulturális KHE, a Meritum Egyesület, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány szervezésében. Előadók: Bedécs Gyula, Rózsafi János, Stencinger Norbert, Tomasz Pudłocki, Magda Arsenicz, Murányi Gábor, Szanka József.

Szovjet_csapatok_atkelese_a_Tiszan_Szegeden

„Szeged szovjet megszállásának (1944. október 11.) emlékei” címmel rendez konferenciát a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány október 10-én, pénteken 16 órakor a Katolikus Ház (Szeged, Dugonics tér 12.) első emeleti konferenciatermében, amelyen Szakály Sándor professzor és Zombori István nyugalmazott megyei múzeumigazgató mellett Kiss Gábor Ferenc, Oláh András Pál és Miklós Péter tart előadást. A rendezvényen Haág Zalán Szeged Megyei Jogú Város közgyűlésének tagja, kulturális bizottságának elnöke mond köszöntőt. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Augusztusban volt az első Millenniumi Művésztelep alkotó hétvégéje a Dugonics téren, az ekkor készült műalkotásokból nyílik tárlat a Millenniumi Klubban 17 órakor. Megnyitja: Gergely Borbála költő, művészeti író, alkotók: Bereczki Mária, Peták Mária, Tóth Eszter, Kovács Gyula, Marton Ákos, Mostoha Marcell, Treplán Gábor, Vinkó Leó.

Rejtélyes küldetés, kalandos zseblámpás kutakodás várja az Agórában az érdeklődőket 18 órától. “Játssz a sötétben! … Próbáld ki, ha mered! … Fejtsd meg a kódot! … Keltsd életre a fantáziád! … Gyere el az Agórába, hozd magaddal a családod, barátaidat! Tedd be a táskádba a zseblámpádat, a bátorságodat, és vesd bele magad a kutakodásba! Október 10-e a mesék titokzatos világára épül, és ha kíváncsi vagy a következő alkalmakra, azt a helyszínen egy feladványból megtudhatod!”

Jeszenszky István ad koncertet az IH Rendezvényközpontban 19 órától, “A lélek éneke” címmel.

“Kortárs szerelemversek, avagy bolyongások a lét határain innen és túl” – Weiner Sennyey Tibor verseit adja elő az Amargant Színházi Műhely Völgyvándor címen a Régi Zsinagógában 19 óra 30 perctől. “Az előadás a harmincas éveit taposó író és neonomád utazó, Weiner Sennyey Tibor lírájába enged bepillantást. Megtudhatjuk belőle, milyen illatot érezhetett a költő, amint ifjúkorában lábaival elengedte kétkerekű biciklijének mind a két pedálját; jókedvre derülhetünk egy finomra hangolt Ady-parafrázis kapcsán; és az is kiderül, mi történt, midőn a költő Jáván a táncosnővel találkozott.”

Az Egyesült Államokbeli noise rock hatalmasság, a VAZ lép színpadra a Jazz Kocsmában 20 órától. “A közérthetőség kedvéért induljunk ki a Nirvanából. Ők voltak, ugye, a 90es évek elejének nagy robbanása, akik – elcsépelt gondolat, de – alapjaiban változatták meg a gitárzene helyzetét a pop-kultúrában. Cobainék viszont a hangos, zajos, polírozatlan punk zene csúnyán eltorzított változatából táplálkoztak, mely bandák Mekkája a Chicago-i székhelyű Touch and Go (főként Steve Albini neve köré szerveződve), valamint a Minneapolis-i Amphetamine Reptile volt. Az utóbbi számos úttörő és nagyhatású zenekart indított útjára (Melvins, Helmet, Cows, Unsane, Today is the Day, Chokebore, Boss Hog, Guzzard, Janitor Joe… stb), melyek egyik kiugró zajbrigádja a Hammerhead trió. Ők, nem mellesleg, ismét aktívak, olyannyira, hogy a csapat kétharmada a VAZ formációt is lelkesen viszi, lemezt ad ki és turnézik vele. Így jutnak most ők Szegedre, Magyarországon egyedüli helyszínként a Jazz Kocsmába.”

kilakikitt_killagoonsA Killakikitt KillaGoons című lemezének bemutatójára kerül sor a Rongy Kocsmában 20 órától. AZA és Tirpa, a szókimondó magyar rap duó 2004-ben alakult, 3 lemezt tudnak maguk mögött és a most megjelenő új kiadványukkal, ami a “KillaGoons” nevet kapta, ismét járják az országot, ahogy 10 év alatt már többször megtették. Az új albumot zeneileg a világhírű német produceri csapat, a Snowgoons rakta össze, és külföldi közreműködők is helyet kaptak rajta. A lemezt októberben a Rongyban mutatják be Szeged közönségének. Vendég fellépők: Fakapoe & Miller.

A Korinda Zenekar tart moldvai táncházat a Millenniumi Kávéházban 20 órától. A Korinda zenekar 2003-ban alakult. Fiatal koruk ellenére nevük mára ismerten cseng a moldvai zene kedvelői körében. Tanáraik és mestereik révén hitelesen szólaltatják meg hagyományos népdalokat és a táncdallamokat.

LMC_10_10

A Molly Air, a S Hit Gyulekezete és a Sonic Temple – Tribute to The Cult from Hungary közös Rock & Roll Parádéjára kerül sor a LIVE Music Clubban 21 órától.

Folyamatos kiállítások, programok:

csg1

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a Grimm galériában.

A Somogyi-könyvtár kiállítása, “A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban” a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg.

“Színház az egész világ” – Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek.
Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket.

Az ókor és a huszadik század találkozik a Kass Galériában nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével.

A Fekete házban az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

egyiptomi_sirkamrak19_gs

A Móra Ferenc Múzeum főépületében látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható.

Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a Polgári Szalonban nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a Móra-múzeum emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban.

Anna Margit REÖK-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az iszeged.hu.

Előző sztori

A román-magyar szociológiai kapcsolatokról tartottak konferenciát Bukarestben

Következő sztori

Kothencz: Botka ellehetetlenítette a polgármester-jelölti vitát