Bulvár

A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon

A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon

2014. október 16., csütörtök
A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon
hold_gs

Az általánosan elfogadott elméletek szerint a vulkanikus aktivitás a Holdon évmilliárdokkal ezelőtt megszűnt, ám a legújabb amerikai kutatások arra utalnak, hogy még a dinoszauruszok korában, "alig" 100 millió éve is voltak kisebb működő tűzhányók az égitesten.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói eredményeiket a Nature Geoscience legújabb számában ismertetik. A feltételezések szerint a vulkanikus aktivitás "fénykora" a 3,5 milliárd és 1 milliárd év közötti időszakra esik. Ezt az elméletet némiképp megkérdőjelezték az Apollo-15 asztronautáinak 1971-es megfigyelései, akik egy fura vulkanikus képződményről készítettek felvételeket. A tudósok úgy vélték, hogy az Ina-elnevezésű képződmény egy izolált vulkánkitörés eredménye, miközben a Holdon már "elszenderedtek" a tűzhányók - olvasható a LiveScience hírportálon, valamint az arizonai egyetem honlapján. Az egyetem kutatói a Hold körül 2009 óta keringő amerikai holdszonda, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nagyfelbontású felvételeit vizsgálva 70 kisebb vulkanikus képződményt regisztráltak a Holdtengerek területén. A bazaltláva-lerakódások túl aprók ahhoz, hogy meg lehessen figyelni őket a Földről, hiszen a legnagyobb átmérője sem haladja meg az 500 métert. A szabálytalan "tengerfoltok" korának megállapításához a kutatók a becsapódási kráterek méretét és számát vették figyelembe egy-egy területen, hiszen minél idősebb a felszín, annál több nyomot hagynak rajta az űrből érkező meteoritok. Az adatokat viszonyították, az Apollo-missziók, valamint a szovjet Lunohod-program során gyűjtött minták kormeghatározásával. A vizsgálatok arról tanúskodtak, hogy a vulkanikus aktivitás a Holdon nem szűnt meg hirtelen 1 milliárd évvel ezelőtt, ahogy ezt korábban feltételezték, hanem fokozatosan gyengült. Három bazaltláva-lerakódás kora körülbelül 100 millió év, az Ina-képződmény pedig 50 millió évesnél is fiatalabb. "Ezek a fiatal képződmények új megvilágításba helyezik a Holdon belüli hőmérsékleti viszonyok alakulásáról vallott nézeteket" - hangsúlyozta

Sarah Braden

, a tanulmány vezető szerzője.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.