Balog Zoltán: közös európai teher a diktatúrák öröksége

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián kedden Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott -, “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. A szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai vasfüggöny leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét” – mondta.

Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. Hangsúlyozva, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, megjegyezve, utóbbiak két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.

“Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” – fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban.

Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra.

“A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen. Zárszavában Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt.

Mint mondta, a nyolcvanas -kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak.

A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre.

Előző sztori

Labdarúgás: a Vasas elleni triplát sosem felejti Deák Ferenc

Következő sztori

Gorillamenekítés a Vadasparkban? – nincs katasztrófa, csak katasztrófavédelmi családi nap augusztus 23-án, szombaton