Írjon nekünk

Közélet

Művelődési házát ünnepelte Kecskés – szilárd erkölcsi és közösségi alapok, biztos jövő + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kecskesi_muvelodesi_haz_01_gs

Hetvenöt éve nyitotta meg kapuit a Kecskési Művelődési Ház, a jubileumot koncertekkel, kiállítással és a település első két évtizedének történelmét feldolgozó kötettel ünnepelték.

„Ez az épület arra alkalmas, hogy befogadó ház legyen, tehát egyfajta inkubátorházként működik. Kilenc különböző csoportunk van, három néptáncegyüttes és a nyugdíjasklub tagjai is itt gyűlnek össze. Ezt az épületet annak idején 1000-1500 fős közösség számára építették, vagyis kinőttük, de megoldjuk a problémáinkat” – mondta Kollár József, a művelődési ház igazgatója, aki szerint az a legfontosabb, hogy jó közösségei vannak a településnek, akik elfogadják egymást. Hozzátette, az ünnepi programot úgy állították össze, hogy azok mutatkozhassanak be, akik valamilyen módon kapcsolódnak a házhoz, a rendezvény főszereplője pedig nem egy sztár volt, hanem egy kötet Kecskésről.

Roboz István, a polgármesteri hivatal művelődési osztályának munkatársa kiemelte, a művelődési ház hetvenöt éves születésnapja azt bizonyítja, hogy Kecskésen már 1939-ben olyan közösségi élet létezett, aminek igénye és ereje is volt arra, hogy művelődési házat nyisson. „Ennek az épületnek a közösségi funkciója sohasem szűnt meg, igaz volt idő, amikor egy részét gabonaraktárnak használták vagy épp szolgálati lakást alakítottak ki benne” – fogalmazott. A rendezvényen a Pro Commiunione Kecskesesienis díjat Szil Elemérné vehett át, mellyel a telepért végzett munkáját köszönték meg. Egykori tanítványa, Papp Zoltán az igazgató munkáját méltatva elmondta, igaz nem Kecskéstelepen él a tanárnő, mégis a település részévé vált.

kecskesi_muvelodesi_haz_16_gs

Az ünnepségen a körzet Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, Nógrádi Tibor köszönetet mondott mindazoknak, akik továbbvitték Kecskés István gondolatait, az általa 1924-ben alapított telep humánumát, erkölcsét és gondolatkörét. „Ezt ma Markos Gyöngyi Egy városrész születése című könyvében is elolvashatják. A kezdetek arról szóltak, hogy a tehetősebb emberek önzetlenül megalkottak a hadirokkantaknak egy lakótelepet, ami fejlődésnek indult. Húsz év alatt megteremtettek egy óvodát, egy iskolát és egy kultúrházat. Ezek az intézmények a mai napig meghatározzák Kecskés mindennapjait” – fogalmazott a képviselő, aki úgy látja, a művelődési ház az itt élőknek sokat jelent, mert abban az időben készült, amikor Kecskéstelep erkölcsi alapjait rakta le Kecskés István. „Mivel mély közösségi alapokra épülhetett ez a telep, a jövője is biztos. A Fidesz-KDNP és a L.É.T által támogatott polgármester-jelölt, Kothencz János erkölcsi és szeretetalapú téziseiben is azok a gondolatok köszönnek vissza, mint ami Kecskés István munkásságát jellemezte. Ahogy a most megjelent kötetben is olvashatjuk, amikor például kapott egy házhelyet, akkor annak az árán ruhát vásárolt a legszegényebbeknek. Fontosak az kikezdhetetlen erkölcsi alapok, úgy látom, hogy a gyökerekhez visszatérve a közösségi életnek, az alkotásnak van esélye” – fogalmazott Nógrádi Tibor.

„Rokkanttelep, Kecskés István rokkant telep, Ságvári telep, Kecskés István telep” – sorolta Markos Gyöngyi, hogy a különböző korszakokban miként is nevezték a települést, melynek 1924 és 1944 közötti történetét dolgozta fel a művelődési ház jubileumára elkészült kötetben. Elmondta, az első világháború után hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák részére osztottak telkeket, így népesedett be a terület. Később, a szocializmus idején munkásokat költöztettek Kecskésre, majd a település harmadik korszakában – melyben jelenleg is élünk – további betelepülők növelik a lakosságszámot. „A telep életében az első húsz év nagyon meghatározó volt, és talán a legnehezebb időszak is egyben, hiszen a városi bérföldek területén ki kellett alakítani egy falut, ami az adott történelmi viszonyok között nagyon nehéz volt. Ez a két évtized a megtelepedés, az intézményi hálózat, a lakók számára a beilleszkedés és egymás elfogadásának időszaka volt” – ismertette a kezdeti évek jellegzetességeit Markos Gyöngyi. A gazdagon illusztrált kötet bemutatja a betelepülés időszakát, a polgári kör munkáját, külön fejezet foglalkozik a hitélettel, de a boltokat és kocsmákat is számba veszi az életkörülményeket bemutató fejezet mellett.

Közélet

A Botka-mítosz titka, avagy kell-e az igazi szabadság Szegednek?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

„Senkit nem érdekel Botka László; hiszen nem tényező ő semmilyen szinten országosan. Botkánál sokkal fontosbb a Mítosz, amit mindenáron meg kell védeni.”

Tovább olvasom

Közélet

Több, mint 2.000 szegedi Nemesi Pál családi piknikjén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nemesi azt mondta, az időseknek gyógyszer-házhozszállítással és vészhívó szolgáltatással, a családosoknak pedig a lakótelepek közterületeire és lépcsőházaiba felszerelt biztonsági kamerákkal fognak segíteni.

Tovább olvasom

Közélet

Mit lehet tenni a szegedi zombidrogos-invázió ellen?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Nem a rendőrök ezért a felelősek! Másnak kellene ezen a helyzeten segíteni. A szociális, szakmai ellátórendszer fejlesztése, kiemelt önkormányzati támogatása jelenthetné az egyik megoldást, de ez billeg Szegeden.

Tovább olvasom

Aktuál