Írjon nekünk

Egyetem

Járai Szegeden: Erős bankrendszer nélkül nincs erős magyar gazdaság + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

jarai_zsigmond02_ia

Erős gazdasági növekedés az elkövetkező években nem várható Magyarországon, a kormány fontos feladata lenne egy megnyugtató légkör kialakítása a kis- és középvállalkozások számára – mondta el Szegeden Járai Zsigmond. Az első Orbán-kormány pénzügyminisztere lát ugyan lehetőséget a keleti nyitásban, mégis elsősorban az EU-t tartja a hazai fejlődés kulcsának.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának volt elnöke tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. A Nyári Egyetem meghívott vendégeként az egykori pénzügyminiszter a hazai gazdaság versenyképességéről beszélt, de szóba került az eladósodás, a keleti nyitás, a devizahitelek problémaköre és a vállalkozásokban rejlő potenciál is.

A bankrendszer meggyengülése a gazdaság gyengülésével járhat

“Gazdasági szempontból javuló tendenciát mutat az utóbbi időszak, ami várhatóan folytatódni is fog, túlzott elvárásokat azonban nem szabad tenni. Ha a prognosztizált 2-3 százalékos növekedést éveken keresztül fenn tudjuk tartani, az mindenképpen siker lenne. Persze a 3 százalék alatti növekedést még inkább számokban mérhetjük, az emberek viszonylag keveset érzékelnek belőle” – mondta Járai. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiban többször is hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozásoknak fontos szerepe van a hazai gazdaság felpörgetésében, melyet egykori pénzügyminisztere is megerősített. A vállalkozóknak szerinte biztos talajt kellene teremteni itthon, elsősorban a fullasztó bürokratikus nyomás csökkentésével – ebből a szempontból sokat lehetne tanulni az unió más országaitól, például Spanyolországtól, Olaszországtól, de akár az Egyesült Államoktól is.

Az erős hazai gazdasághoz azonban elengedhetetlen az erős magyar bankrendszer, melynek nem feltétlenül segít az, hogy egyfajta ellenségképet alakítottak ki itthon a pénzintézetekről. “A kétezres évek közepén Magyarországon a legnagyobb profitot a bankok termelték, míg szolgáltatásaik furcsamód a környező országokhoz képest itt voltak a legalacsonyabb színvonalúak. Több oka is lehetett ennek, de az egyik legfontosabb a gyenge állami felügyelet volt, ami az elmúlt húsz évben alakult ki. Ez az utóbbi években éppen az ellenkező irányba fordult, a bankrendszerre egyre nehezebben elviselhető terhet raktak. Valahogy a kettő között kellene megtalálni az arany középutat, hiszen a bankrendszer meggyengülése gazdasági gyengüléssel is járhat” – figyelmeztetett Járai.

Óriási összegeket emészt fel az államapparátus és a szociális rendszer

Sajnos a régió viszonyai között is komoly lemaradásban van sok hazai mutató, nem kedvező itthon a magas adóterhelés (közel 40%-os, míg a szomszédos országokban ez 30% körüli), az indokolatlanul szövevényes bürokrácia és a folytonos, már-már történelmi hagyományokkal bíró túlköltekezés. Három fő területben költünk többet, mint a régió országai. Az egyik az államapparátus fenntartása, ami a GDP 6-7%-át emészti fel, míg a velünk versenyző országokban ez 4-5% körül alakul. Magasabb összegeket jelentenek az állami gazdasági kiadások is, amely főként az utóbbi évek reprivatizációs lépései (elektromos művek, MOL-részvények visszavásárlása) pörgettek fel. Jóval többet költünk továbbá szociális kiadásokra is, erre 16-17%-nyi GDP-t fordítunk, ami 3-4%-kal magasabb, mint a környező országoké. Az átlagosnál kevesebb összeget fordítunk azonban az oktatásra és az egészségügyre.

jarai_zsigmond07_ia

Az egyik legnagyobb gazdasági kockázatot rejti Járai Zsigmond szerint a devizahitelesek kérdése, melyek ügyét a nemrég megszavazott adósmentés is előreviheti. Három felelőse van szerinte a kialakult helyzetnek. A bankok visszaéltek erőfölényükkel, az egyoldalú szerződésmódosítás és a hiányos tájékoztatás rossz pénzügyi ismeretekkel rendelkező családok százait hozta lehetetlen helyzetbe. Felelős volt az állam is, mert nem szabályozta kellőképp a kialakult helyzetet – a gazdaságot pörgette, ha az emberek felelősségtudat nélkül vették fel a hitelt és túlköltekeztek. Végül pedig felelős a lakosság, amiért bevállalta, hogy svájci frankban adósítja el magát. “A hitelfelvételi lappal együtt olyan, mintha egy fogadást is aláírtak volna, melyben arra tették a voksukat, hogy nem erősödik a svájci fizetőeszköz. Sajnos tévedtek” – mondta el Járai.

Nyugat a fejlődés kulcsa

A kereskedelmi diplomácia keleti élénkítésével komoly lehetőségek nyíltak meg az ország számára, ennek legnagyobb sikere Járai Zsigmond szerint az atomerőműre kötött szerződés. Kiemelte azonban: elsősorban továbbra is az Európai Unió tagországaival kell keresnünk a gazdasági kapcsolatokat. “Az ország az EU-ba van integrálva, az elmúlt ezer évben is azért dolgoztunk, hogy ide tartozzunk, és a legfőbb gazdasági partnert ezután is itt kell keresnünk. Németország Európa gazdasági motorja, és a magyar fejlődés kulcsa is egyben” – mondta Járai Zsigmond.

A kilátások mindenesetre biztatóak az egykori pénzügyminiszter szerint. Kicsi az esélye ugyan, hogy valami gazdasági csoda folytán a régió éllovasává törünk elő, sőt még csak utolérni sem fogjuk a vezető visegrádi országokat, de stabilan 2-3%-os növekedési pályára állhatunk. “A kormány elmúlt négyéves ciklusa alatt rengeteg frontot nyitott, mindent az alapjaitól próbált átformálni, gazdaságilag pedig az olyan globálisabb gondok orvoslására törekedett, mint például a devizahitelesek kérdése. A követező időszak egy kicsit nyugodtabban telhet, amely lehetőséget nyújthatna a mikrokörnyezetben lévő potenciál kiaknázására. A kis- és középvállalkozások segítése a fejlődés kulcsa” – hangsúlyozta.

Egyetem

Merevszárnyú drónokkal védekeznek az árvíz és belvíz ellen a Dél-Alföldön

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Monitoringrendszert alakítottak ki az SZTE közreműködésével.

Tovább olvasom

Egyetem

Felkészítő napok lesznek az Őszi Állásbörze előtt az SZTE-n

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Október 8-án 10 órakor megnyitja kapuit a régió legnagyobb álláskeresési fóruma. Az SZTE Őszi Állásbörze előtt felkészítő napokkal várják az egyetem gyakornoki- és munkahelyet kereső hallgatóit. A személyes tanácsadásokra és workshopokra szeptember 26-ig várják a jelentkezőket.

Tovább olvasom

Egészség

Tudományos napot rendeznek az egyetemen az Alzheimer-kórról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 20-án, pénteken.

Tovább olvasom

Aktuál