//

Biológiai útlevéllel ostromolnak a doppingellenőrök

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

doppingAz élsport a jéghegy csúcsa, sokkal veszélyesebb terület a táplálékkiegészítők terepe – a harc örök, győzni nem fog sem az ellenőrök, sem a doppingolók csapata.

A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője, Tiszeker Ágnes nemrég egy konferencián szólt Szegeden a tiltott szerekről és az ellenük folytatott harcról. Az előadása előtt beszélt a SZEGEDma.hu-nak a doppinghelyzetről.

– Hol tartunk ma a tiltott teljesítményfokozók használatában, vezetnek-e a doppingellenőrök?

– Sajnos nem, és nem is látok rá esélyt, hogy csökkenjen a jelenség. A dopping és a doppingellenőrzés mára szerves része lett az élsportnak, de nemcsak én látom így, hanem a nemzetközi statisztikák is ezt mutatják. Ma már nincs olyan, hogy tiszta és fertőzött sportág. Minden emberi teljesítőképesség befolyásolható, és ezt művelik legális, megengedett és nem megengedett eszközökkel. A szellemi képességet is lehet fokozni, ahogy a fizikai állóképességet, az izomerőt.

– Mi most a legújabb irány?

– A doppingolásban új trend a regenerálódás felgyorsítása, az amerikai fociban már perek is indultak emiatt. Azt azért minden esetben le kell szögezni, hogy a dopping önmagában nem elég a várt teljesítmény eléréséhez. A tiltott szert használó sportolónak is tehetségesnek kell lennie, és rengeteg munkát kell elvégeznie, ehhez egy kis pluszt ad a teljesítményfokozó, ami adott esetben a magasabb helyezéshez, sikerhez kell.

– De nem minden sportágban van ellenőrzés, ha jól tudom.

– Minden államnak alá kell írnia a WADA-kódexet, melyek élsportolói az adott sportágból részt kívánnak venni nemzetközi versenyeken, ez garancia arra, hogy a doppingellenőrzések ugyanúgy zajlanak ezekben az országokban. Az más kérdés, hogy a mintaszámok mennyiségében már van eltérés, hiszen ennek komoly anyagi háttere kell, hogy legyen, nem olcsó az ellenőrzés, ahogy egyébként a doppingolás sem. Abban valóban nagy különbségek vannak, hogy a klubok mennyit költenek ellenőrzésre.

tiszeker_agnes_eloadas05_gs

– Mi motivál egy országot, egy szövetséget arra, hogy aláírja ezt a kódexet?

– A profi sportágak bár a szórakoztatóipar részei, de versenysportágként szerepelnek, nemzetközi kupákat, bajnokságokat írnak ki, innentől kezdve a nemzetközi szövetségük WADA-kódex aláírója kell, hogy legyen, tehát az ellenőrzés ugyanolyan lesz, mint az összes többinél. A profi sportágaknak létezik még olyan ága, amely ezt nem tette meg, de egyre inkább szorul a hurok minden sportág körül. Nem kell akkreditált nemzetközi versenyt rendezni, ha nem óhajtja az adott sportág magára venni a doppingellenes szabályokat. Ha viszont minősített nemzetközi versenyt akar rendezni, és ezt így is kívánja hirdetni, akkor magára kell vennie a szabályokat. Az NBA, a baseball, az amerikai foci, a tenisz mind szép fokozatosan megteszik ezt, mert a WADA az UNSECO segítségével ezt a feladatot rájuk kényszeríti.

– Eljutnak a titkos laborokba is az ellenőrzések, hiszen ott kezdődik minden?

– Valóban vannak titkos laborok, de azt nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben a földalatti droglaborokat. Itt szakértők, kutatóvegyészek, orvosok, gyógyszerészek dolgoznak, gyógyszeripari, klinikai laborokról van szó, és bizony mivel ők egy-egy fázist kutatnak sokszor, nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy mi lesz kutatásuk végeredményének a felhasználása. Ezek valójában működő, orvosi kutatásokban résztvevő „high-tech” laborok, ami titkos, az az eredmény végfelhasználása. Ezeknek a műhelyeknek a felszámolásában csak a hatóságok tudnak közreműködni, de szerencsére egyre több helyen már együttműködnek a doppingellenes harcban ezek a szervek.

– Eddig miért nem tették?

– Mondok egy példát: eddig semmilyen jogi háttere, eszköze nem volt a rendőrségnek nálunk Magyarországon, hogy keressenek ilyen laborokat, de mivel most már a büntetőtörvénykönyvbe bekerült a tiltott teljesítményfokozó készítményekkel való visszaélés, így már van. Kétségtelen, hogy ez nem egy egyszerű feladat, tű a szénakazalban, de legalább már van jogalap a kereséshez, és nem szabad feladni.

– Azt is nyilatkozta már több helyen, hogy a sportban megjelenő dopping csak a jéghegy csúcsa, ennél sokkal veszélyesebb terület a táplálék- kiegészítőké.

– Óriási biznisz ma a táplálék-kiegészítők gyártása, és szinte ellenőrizhetetlen, hogy mi kerül bele a dobozba, több labort ezek a cégek finanszíroznak elsősorban a saját termékük kifejlesztésére. A hatályos rendelet csak az élelmiszerként előállított és forgalmazott étrend-kiegészítőket vonja hatálya alá, amit az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgál, de a fogalommal magával is lehet trükközni, egy olyan elnevezést választ a gyártó, mellyel kiveszi a terméket a szakértői kontroll alól. Ráadásul az OÉTI-nek nincs felhatalmazása arra, hogy feltérképezze azt, doppinglistás anyagot tartalmaz-e a készítmény. Több jogi támogatás és forrás kellene ahhoz, hogy hatékonyabban járhasson el az OÉTI. Kérdés, hogy ez cél-e, mert azt tudni kell, hogy ma a táplálék-kiegészítők lobbija szerte a világon nagyon erős. Sok száz dollár milliárdot költenek az emberek ezekre a szerekre, és nemcsak a sportolók, sőt ez egy szűk szelet, az átlagemberek szintjén jelentős a fogyasztás. Két dolog szokott előfordulni nagy százalékban: vagy pontatlan a terméken feltüntetett hatóanyagok száma, mennyisége, vagy nem olyan hatásfokú, ahogy azt a reklámban hirdetik, és egy harmadik is előfordul, miszerint tartalmaz olyan anyagot is, ami nincs feltüntetve. A sport világít rá a problémára, ezen keresztül tud eljutni a közvéleményhez, de az igazán nagy problémát az utánpótlás és a fiatal korosztálynál, a 16-35 éveseknél látom, akik mindenféle tudás nélkül hozzájuthatnak bármilyen termékhez, elhiszik, amit róla mondanak, és használják azokat. Most már nagy négyesről kell beszélnünk, az alkohol, a drog és a dohányzás mellé a dopping is felkerült a legveszélyesebb káros szenvedélyek közé.

– Szocsiban az idei téli olimpián a nemesgázzal doppingoltak, ez az új szer, ami elindult a népszerűség útján?

– Mindig vannak újabb és újabb ötletek a teljesítményfokozók területén, most a legújabb a xenon és az argon gáz használata, ami felkavarta az állóvizet. De ez nem általános, hiszen nagyon drága ez az anyag. Szocsi óta fel is került a tiltólistára. Viszonylag kevés a pozitív esetek száma világszerte, másfél százaléknál nem magasabb. David Howman, a WADA igazgatója azt mondta a 2012-es londoni olimpia előtt, hogy hozzávetőlegesen a sportolók 10 százaléka biztosan használt tiltott szert a felkészülési vagy a versenyidőszakban. Londonban 10 ezer 500 sportoló indult, ehhez képes 13 pozitív eredmény született, ez elenyésző a feltételezett 10 százalékhoz képest. Ebből is látszik, hogy nem feltétlen az új szerek jelentik a legfőbb problémát, hanem azok az új utak, melyek a dopping kimutathatóságát kikerülik.

– Mi az a legjelentősebb lépés, ami egy újabb ostromot jelent a dopping birodalma ellen?

– A biológiai útlevél, ami nemcsak a vérparamétereket tartalmazza, hanem a sportoló szteroid-, endokrinprofiljait is feltünteti. A lényege, hogy a saját normál adataival hasonlítják össze a doppingvizsgálatnál mért szinteket, és ha ebben jelentős eltérés mutatkozik, akkor az már doppingvétségnek minősülhet.

tiszeker_agnes_eloadas04_gs

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: kialakult az NB III 48-as mezőnye

Következő sztori

Agarak és egyéb értékeink Sándorfalva városnapján + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek