Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Közélet

A Hunyadiak az ország érdekeit a pápai parancs elé helyezték

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

nandorfehervar

A Nándorfehérvári Emléknapok programjának hagyományos bevezetője egy történelmi ismeretterjesztő előadás, nem tettek kivételt a szervezők idén sem, Miklós Péter történész „A Hunyadiak és a keresztes eszme” címmel tartott előadást péntek délután.

„Bár a Hunyadiak kora kívül esik a keresztes hadjáratok fő periódusán, a muzulmán török birodalom fenyegetése elleni keresztény európai összefogás jegyében ismét jelentőssé váltak a szakrális jellegű hadi cselekmények” – ismertette a történész. A keresztes hadjáratok fő korszaka a 11. század vége és a 13. század vége közé esik, nyolc nagyobb hadjáratot különböztetnek meg a szakértők. Ezen hadjáratok céljai, útvonalai különbözőek, eleinte a Szentföld elfoglalására keltek útra a keresztesek, illetve az arab birodalom visszaszorítására, Jeruzsálem városának megszerzése szimbolikus jelentőségűnek számított, mivel a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára is szent hely, az Örökkévalóval történő személyes találkozás színhelye. Későbbiekben az európai eretnek, pogány mozgalmak ellen is vezettek vallásos hadjáratokat, például a keleti keresztények és a husziták ellen.

A hadjáratok létrejöttének okai is változatosak: az iszlám hódítás veszélyeztette a közel-keleti kereskedelmi útvonalakat, a fűszer- és nemesfém-beáramlást Európába; a nagy áldozatvállalásokat követelő háborúskodáshoz az emberi tényezőt az európai népszaporulat, illetve a nyugat-európai háborús tradíció szolgálta, mivel nyugat-európai feudális államokban a másodszülöttek számára az örökösödésből kimaradván az egyetlen mobilitási lehetőség a háború volt, így tudtak mind területbirtoklás, mind rang viszonylatában feljebb lépni. Azok számára, akiket nem egzisztenciális okok vonzottak a keresztes hadjáratokban való részvétel felé, a búcsú sokat vitatott intézménye, vagyis a keresztesek számára biztosított túlvilági bűnbocsánat jelentett csábító erőt. A keresztes hadjáratok a 13. század végére kifulladtak, majd véget értek, negatív mérleget hagyva hátra, mivel nem sikerült tartós keresztény államot létrehozni a Szentföldön, és a muszlim hódítás is egyre inkább Európa felé tolódott, már Konstantinápolyt fenyegetve.

Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa szervezte 1095-ben. A keresztes had fosztogatva, pusztítva átvonult a Magyar Királyság területén is, komoly problémát okozva Kálmán királynak és az ország népének. A magyar királyok közül II. András állt a legszorosabb összeköttetésben a keresztesekkel, az uralkodó indított is hadjáratot a Szentföldre, nem kis terhet róva a magyar kincstárra. Ennek oka III. Béla erre tett fogadalma volt, valamint dinasztikus törekvések is vezették II. Andrást a keresztes királyságokba, ahol rangos uralkodócsaládokkal tudott kapcsolatokat építeni.

Az Anjou-korban is indítanak keresztes hadjáratokat európai eretnekek ellen, Litvániába, illetve az Anjouk uralkodásának végén már az oszmán fenyegetés is körvonalazódik, ami felveti a keresztény államok szükségszerű összetartását a pogány ellenséggel szemben. Zsigmond király már a kereszténység védőjeként lép fel, bár e cím felöltésében európai uralkodói ambíciói is erősen közrejátszottak, mivel a Német-Római Császárság trónjára vágyott, melyet sikerült is megszereznie, és az ezzel járó hatalmat egy egységes keresztény ellenállás kialakítására kívánta felhasználni. A Zsigmond által személyesen is átélt 1396-os nikápolyi vereség rámutatott, hogy változtatásra szorul keresztény erők stratégiája, támadó háború helyett, defenzív, védekező harcra rendezkedtek be az európai államok, elsősorban Magyarország. Ennek a váltásnak a részeként Zsigmond megerősítette az ország déli határait, a végvárrendszert, és a déli területekre telepített személyéhez lojális urakat (Újlakiak, Hunyadiak), és jelentős hatalommal ruházta fel őket.

A török elleni magyar védelem erősítésének keretein belül emelkedett ki a Hunyadi család. Hunyadi János hadjáratot vezetett a Balkánra, a pápa támogatásával, ami végül az 1444-es várnai vereséggel kudarcba fullad, ezután nem indult több hadjárat a délszláv államok felszabadítására. Hunyadi Mátyás ígéretet tett a pápának a kereszténység védelmére az oszmán támadásokkal szemben, három hadjáratot vezetett, azonban ezek védekező, illetve megtorló céllal indultak. Mátyás tovább erősítette a végvárrendszert, a törökkel való viszonyát az érdekterület-elhatárolás határozta meg, amivel sikerült jó ideig elodáznia a komolyabb konfliktust. Keresztes hadjárat is fűződik a népmesei igazságos király nevéhez, amely nyugat felé irányult, a husziták ellen. Ez egybeesett Mátyás hódítási ambícióival, amit a Habsburgokkal folytatott örökösödési vitája, és dinasztiateremtési céljai is tápláltak, ami végül Szilézia és Bécs elfoglalásában csúcsosodott ki. A király ezen törekvései nem bírták az ország nemességének teljes támogatását, Vitéz János esztergomi érsek kritikával illette a nyugati terjeszkedéseket, mivel az igazi ellenségnek a törököt tartotta. Corvin János bár a magyar koronát nem tudta megszerezni, kitüntette magát a végvári harcokban, a horvát báni és a boszniai királyi címet is viselte.

A Hunyadiak korát követően is került sor keresztes hadjáratok összehívására, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés is egy keresztes hadjáratként indult, azonban a felfegyverzett parasztok uraik ellen fordultak. A legutolsó keresztes hadjáratot 1849-ben hirdették meg a szabadságharc leverésére betörő ortodox orosz seregek ellen.

Összesítve a Hunyadi család tagjai, illetve általában a magyar uralkodók támogatták a keresztes eszméket, de tettekben csak akkor járultak hozzá a hadjáratokhoz, ha azok céljai egybeestek Magyarország, a magyar nemzet érdekeivel.

A rendezvény szombati programjairól itt olvashat!

Szekeres Tamás

Tovább olvasom

Hírzóna

Új kórházparancsnokokat neveztek ki

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Harminchárman álltak szolgálatba.

Tovább olvasom

Közélet

1947: kevert harcművészeti bemutató a pártgyűlésen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Várkonyi Balázs írása.

Tovább olvasom

Közélet

Kigyulladt egy busz a Fő fasoron – fotók!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Péntek délután lángra kapott a Volánbusz egyik helyi járatos autóbusza a Fő fasoron az újszegedi víztorony közelében.

Tovább olvasom

Aktuál