A Hunyadiak az ország érdekeit a pápai parancs elé helyezték

A Nándorfehérvári Emléknapok programjának hagyományos bevezetője egy történelmi ismeretterjesztő előadás, nem tettek kivételt a szervezők idén sem, Miklós Péter történész „A Hunyadiak és a keresztes eszme” címmel tartott előadást péntek délután.

„Bár a

Hunyadiak

kora kívül esik a keresztes hadjáratok fő periódusán, a muzulmán török birodalom fenyegetése elleni keresztény európai összefogás jegyében ismét jelentőssé váltak a szakrális jellegű hadi cselekmények” – ismertette a történész. A keresztes hadjáratok fő korszaka a 11. század vége és a 13. század vége közé esik, nyolc nagyobb hadjáratot különböztetnek meg a szakértők. Ezen hadjáratok céljai, útvonalai különbözőek, eleinte a Szentföld elfoglalására keltek útra a keresztesek, illetve az arab birodalom visszaszorítására, Jeruzsálem városának megszerzése szimbolikus jelentőségűnek számított, mivel a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára is szent hely, az Örökkévalóval történő személyes találkozás színhelye. Későbbiekben az európai eretnek, pogány mozgalmak ellen is vezettek vallásos hadjáratokat, például a keleti keresztények és a husziták ellen. A hadjáratok létrejöttének okai is változatosak: az iszlám hódítás veszélyeztette a közel-keleti kereskedelmi útvonalakat, a fűszer- és nemesfém-beáramlást Európába; a nagy áldozatvállalásokat követelő háborúskodáshoz az emberi tényezőt az európai népszaporulat, illetve a nyugat-európai háborús tradíció szolgálta, mivel nyugat-európai feudális államokban a másodszülöttek számára az örökösödésből kimaradván az egyetlen mobilitási lehetőség a háború volt, így tudtak mind területbirtoklás, mind rang viszonylatában feljebb lépni. Azok számára, akiket nem egzisztenciális okok vonzottak a keresztes hadjáratokban való részvétel felé, a búcsú sokat vitatott intézménye, vagyis a keresztesek számára biztosított túlvilági bűnbocsánat jelentett csábító erőt. A keresztes hadjáratok a 13. század végére kifulladtak, majd véget értek, negatív mérleget hagyva hátra, mivel nem sikerült tartós keresztény államot létrehozni a Szentföldön, és a muszlim hódítás is egyre inkább Európa felé tolódott, már Konstantinápolyt fenyegetve.