Kultúra

Múzeumok Éjszakája Hódmezővásárhelyen

Múzeumok Éjszakája Hódmezővásárhelyen

2014. június 17., kedd
Múzeumok Éjszakája Hódmezővásárhelyen

Fotókiállítás és századfordulós fotóműhely, börtönkoszt, valamint a művészet és zene különleges együtthatása.

Plohn József emlékezete

Fotókiállítás és századfordulós fotóműhely a Múzeumok éjszakáján a Tornyai-múzeumban

gazdaifjak_földmuves-iskolaban

Életre kelnek

Plohn József

üvegnegatívjai a Múzeumok Éjszakáján a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Június 21-én Plohn kevéssé ismert néprajzi és városképi fotográfiáiból nyíló kamarakiállítással tisztelegnek a legismertebb vásárhelyi fényképészre emlékezve. Plohn József 145 évvel ezelőtt, 1869-ben született Makón és hét évtizede a deportálás során, egy marhavagonban vesztette életét. A család 1870-ben költözött Hódmezővásárhelyre. Plohn édesapja,

Plohn Illés

, az első vásárhelyi fényképész, műtermében sajátította el a fotózás alapjait, majd a Képzőművészeti Főiskolán és Koller Károly császári és királyi udvari fényképész fővárosi műtermében tanult. Tanulmányúton járt Münchenben, Párizsban, Firenzében, Rómában. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon fotóival I. díjat és millenniumi nagyérmet nyert. 1902 kora őszén készítette el legismertebb fotósorozatát az akkor még élő vásárhelyi negyvennyolcas honvédekről a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum felhívására. 1911-ben, édesapja halálát követően, átvette a műterem irányítását. Vásárhelyi művészbarátai, Tornyai János és Kiss Lajos hatására érdeklődésének középpontjába a néprajzi fényképezés került. A 19. és 20. század fordulóján közel háromezer felvételt készített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, gazdasági épületekről, lakóépületekről, ezek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, és más foglalkozásokról, mesterségekről, mint például a méhészetről, halászatról, mézeskalács készítésről. Megörökítette az állattartók és földművelők munkáját, a subák és textilek hímzéseit, esküvői szokásokat, gyermekjátékokat, de még a temetői fejfákat is. Az összegyűjtött anyagot a hat részesre tervezett Képek a nagy magyar alföldi népéletből című fotóalbumban kívánta megjelentetni. A képek publikálásához nem sikerült támogatókat találni, így ezeknek csak egy kisebb része látott napvilágot különféle kiadványokban. Plohn József 1635 db üvegnegatívból álló hagyatékát 1952-ben vásárolta meg a múzeum özvegyétől. A Múzeumok Éjszakáján, június 21-én Plohn József emlékezetét kamarakiállítása mellett egy, a 20. század fordulójának vidám fotószalonja is megidézi, ahová a kiállításra jegyet váltók betérhetnek "életre kelteni az üvegnegatívokat".

Művészet és zene különleges együtthatása

Az Alföldi Galériában kezdődik szombaton a vásárhelyi Múzeumok Éjszakája

Szimpozium_rendezes_01

A tavalyi év képzőművészeti szimpóziumán ihletet nyert művészek alkotásaiból nyíló kiállítással veszi kezdetét a Múzeumok Éjszakája Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában. A tárlaton tizenegy alkotó mintegy negyven művén keresztül figyelhetik meg az érdeklődők a Vásárhelyen megélt művészeti hatások lecsapódását. Az alkotásokat

Szenti Csilla

levéltárigazgató méltatja június 21-én, szombaton 17 órakor a Kossuth téri kiállítóhelyen. Másfél évtizeddel ezelőtt hívták életre helyi művészek – Hódmezővásárhely városának támogatásával – a képzőművészeti szimpóziumot, amelynek célja, hogy a nagy múltra visszatekintő vásárhelyi festőiskola hagyományaira támaszkodva és ezeket újraértelmezve szülessenek sokszínű alkotások a szimpóziumon résztvevő művészek két hetes együtt gondolkodásának eredményeként. A különböző szemléleteket valló alkotók,

Balogh Gyula, Bíró Botond, Bodor Zoltán, Horváth Roland, Jakucs János, Kéri László, László Dániel, Nagy Attila, Szabó Ábel, Sonkoly Tibor és V. Nagy Nándor

a vásárhelyi realista hagyományokra építve, de azt széles skálán értelmezve vonultatják fel munkáikat. A július közepéig megtekinthető tárlatot Szenti Csilla, a Hódmezővásárhelyi Levéltár igazgatója nyitja meg szombaton délután 5 órakor.

Börtönkoszt és rabosítás az Emlékpontban

A Múzeumok Éjszakáján, június 21-én a kiállító művészek is vezetést tartanak az Alföldi Galéria kiállításain, este fél kilenckor különleges indusztriális zenei performansszal, a Vatafaka együttes koncertjével várják az érdeklőket a galéria udvarárán. Minden látogatótól ujjlenyomatot vesznek és rabosítják az Emlékpontba belépőket szombaton, a Múzeumok Éjszakáján. Június 21-én este a Rákosi börtönei kiállításhoz kapcsolódó éjszakai őrjáratra, forró nyomon zajló tárlatvezetésre és börtönkoszt-kóstolóra várják a kommunista diktatúra évtizedeit bemutató kiállítóhelyre betérőket. "Na, mindegy... megéheztem, mi lesz ma vacsora?" - zárta le Pelikán elvtárs az eszmecserét Bacsó Péter kultikus filmjében a Tanúban. A püspök fogkeféjével jeleket kopogtat fűtőtesten, majd egykedvűen fordítja a válaszüzenetet: "Tarhonya". Az Emlékpont börtönkulisszái közé "bevezetettek" megkóstolhatják e klasszikus börtönétket, hogy hagymás szafttal vagy anélkül tálalják, szombaton este derül fény. Az Emlékpont Rákosi börtöneibe vezeti be az idei múzeumi éjszakájára ellátogatókat: belépéskor mindenkitől ujjlenyomatot vesznek, a gyerekeket rabló-pandúr játékkal, a felnőtteket korhatáros, a kivégzések történetéről szóló előadással várják. Nagy István, a szegedi Csillagbörtön hadnagya a látogatókkal tart közös éjszakai őrjáratot az ötvenes évek börtöneinek és internálótáborainak világát megidéző egyedi kiállításon. A tárlaton látható egy eredeti bitófa, valamint bemutatják azt zárkát is, ahol maga Rákosi Mátyás 1930-tól raboskodott: a későbbi diktátor bábúja egy vaságyon ülve várja Szovjetunióba történő kiadatását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.