Fotókiállítás és századfordulós fotóműhely, börtönkoszt, valamint a művészet és zene különleges együtthatása.

Plohn József emlékezete
Fotókiállítás és századfordulós fotóműhely a Múzeumok éjszakáján a Tornyai-múzeumban

Életre kelnek Plohn József üvegnegatívjai a Múzeumok Éjszakáján a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Június 21-én Plohn kevéssé ismert néprajzi és városképi fotográfiáiból nyíló kamarakiállítással tisztelegnek a legismertebb vásárhelyi fényképészre emlékezve.

Plohn József 145 évvel ezelőtt, 1869-ben született Makón és hét évtizede a deportálás során, egy marhavagonban vesztette életét. A család 1870-ben költözött Hódmezővásárhelyre. Plohn édesapja, Plohn Illés, az első vásárhelyi fényképész, műtermében sajátította el a fotózás alapjait, majd a Képzőművészeti Főiskolán és Koller Károly császári és királyi udvari fényképész fővárosi műtermében tanult. Tanulmányúton járt Münchenben, Párizsban, Firenzében, Rómában. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon fotóival I. díjat és millenniumi nagyérmet nyert. 1902 kora őszén készítette el legismertebb fotósorozatát az akkor még élő vásárhelyi negyvennyolcas honvédekről a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum felhívására.

1911-ben, édesapja halálát követően, átvette a műterem irányítását. Vásárhelyi művészbarátai, Tornyai János és Kiss Lajos hatására érdeklődésének középpontjába a néprajzi fényképezés került. A 19. és 20. század fordulóján közel háromezer felvételt készített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, gazdasági épületekről, lakóépületekről, ezek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, és más foglalkozásokról, mesterségekről, mint például a méhészetről, halászatról, mézeskalács készítésről. Megörökítette az állattartók és földművelők munkáját, a subák és textilek hímzéseit, esküvői szokásokat, gyermekjátékokat, de még a temetői fejfákat is. Az összegyűjtött anyagot a hat részesre tervezett Képek a nagy magyar alföldi népéletből című fotóalbumban kívánta megjelentetni. A képek publikálásához nem sikerült támogatókat találni, így ezeknek csak egy kisebb része látott napvilágot különféle kiadványokban. Plohn József 1635 db üvegnegatívból álló hagyatékát 1952-ben vásárolta meg a múzeum özvegyétől.

A Múzeumok Éjszakáján, június 21-én Plohn József emlékezetét kamarakiállítása mellett egy, a 20. század fordulójának vidám fotószalonja is megidézi, ahová a kiállításra jegyet váltók betérhetnek “életre kelteni az üvegnegatívokat”.

Művészet és zene különleges együtthatása
Az Alföldi Galériában kezdődik szombaton a vásárhelyi Múzeumok Éjszakája

A tavalyi év képzőművészeti szimpóziumán ihletet nyert művészek alkotásaiból nyíló kiállítással veszi kezdetét a Múzeumok Éjszakája Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában. A tárlaton tizenegy alkotó mintegy negyven művén keresztül figyelhetik meg az érdeklődők a Vásárhelyen megélt művészeti hatások lecsapódását. Az alkotásokat Szenti Csilla levéltárigazgató méltatja június 21-én, szombaton 17 órakor a Kossuth téri kiállítóhelyen.

Másfél évtizeddel ezelőtt hívták életre helyi művészek – Hódmezővásárhely városának támogatásával – a képzőművészeti szimpóziumot, amelynek célja, hogy a nagy múltra visszatekintő vásárhelyi festőiskola hagyományaira támaszkodva és ezeket újraértelmezve szülessenek sokszínű alkotások a szimpóziumon résztvevő művészek két hetes együtt gondolkodásának eredményeként. A különböző szemléleteket valló alkotók, Balogh Gyula, Bíró Botond, Bodor Zoltán, Horváth Roland, Jakucs János, Kéri László, László Dániel, Nagy Attila, Szabó Ábel, Sonkoly Tibor és V. Nagy Nándor a vásárhelyi realista hagyományokra építve, de azt széles skálán értelmezve vonultatják fel munkáikat. A július közepéig megtekinthető tárlatot Szenti Csilla, a Hódmezővásárhelyi Levéltár igazgatója nyitja meg szombaton délután 5 órakor.

Börtönkoszt és rabosítás az Emlékpontban

A Múzeumok Éjszakáján, június 21-én a kiállító művészek is vezetést tartanak az Alföldi Galéria kiállításain, este fél kilenckor különleges indusztriális zenei performansszal, a Vatafaka együttes koncertjével várják az érdeklőket a galéria udvarárán.

Minden látogatótól ujjlenyomatot vesznek és rabosítják az Emlékpontba belépőket szombaton, a Múzeumok Éjszakáján. Június 21-én este a Rákosi börtönei kiállításhoz kapcsolódó éjszakai őrjáratra, forró nyomon zajló tárlatvezetésre és börtönkoszt-kóstolóra várják a kommunista diktatúra évtizedeit bemutató kiállítóhelyre betérőket.

“Na, mindegy… megéheztem, mi lesz ma vacsora?” – zárta le Pelikán elvtárs az eszmecserét Bacsó Péter kultikus filmjében a Tanúban. A püspök fogkeféjével jeleket kopogtat fűtőtesten, majd egykedvűen fordítja a válaszüzenetet: “Tarhonya”. Az Emlékpont börtönkulisszái közé “bevezetettek” megkóstolhatják e klasszikus börtönétket, hogy hagymás szafttal vagy anélkül tálalják, szombaton este derül fény.

Az Emlékpont Rákosi börtöneibe vezeti be az idei múzeumi éjszakájára ellátogatókat: belépéskor mindenkitől ujjlenyomatot vesznek, a gyerekeket rabló-pandúr játékkal, a felnőtteket korhatáros, a kivégzések történetéről szóló előadással várják. Nagy István, a szegedi Csillagbörtön hadnagya a látogatókkal tart közös éjszakai őrjáratot az ötvenes évek börtöneinek és internálótáborainak világát megidéző egyedi kiállításon. A tárlaton látható egy eredeti bitófa, valamint bemutatják azt zárkát is, ahol maga Rákosi Mátyás 1930-tól raboskodott: a későbbi diktátor bábúja egy vaságyon ülve várja Szovjetunióba történő kiadatását.

Kommentek