/

Három milliárdot költhet négy műhely, közte az SZTE az egészségtudomány fejlesztésére

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

SZS20140401_szte_rektori_hivatal_002

Hárommilliárd forintot költhet a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontja az élettudományi oktatás korszerűsítésére, képzőhelyeik nemzetközi versenyképességének erősítésére a következő másfél évben – közölte a pécsi egyetem pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az együttműködés olyan szervezet- és képzésfejlesztési intézkedéseket foglal magában, amelyekkel a képzés alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez, a társadalmi és szakmai elvárásokhoz, továbbá elősegíti az orvosképzés nemzetközi piaci pozíciójának megerősödését.

A száz százalékban európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott projekt keretében képzési programot és tananyagokat állítanak össze, bővítik a képzési kínálatot, erősítik a kutatóhelyi gyakorlati képzést, megkönnyítik az átjárhatóságot az intézmények között, optimalizálják a kutatási tevékenységeket, kapacitásokat és a leendő munkaadókat is bevonják a hallgatók felkészítésébe.

Az érintett felsőoktatási intézmények emellett erősítik regionális és nemzetközi kapcsolataikat, konferenciákat, fórumokat szerveznek, népszerűsítik az idegen nyelvű képzéseket, bővítik a külföldi hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat, támogatják a külföldiek képzésébe bekapcsolódó oktatók nyelvtudásának elmélyítését és a hátrányos helyzetű hallgatókat segítő mentori rendszer létrehozását is.

A Pécsi Tudományegyetem kiemelte: az egészségipar fejlesztése meghatározó jelentőségű a versenyképesség és a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából. “A társadalom értékteremtő képességét döntően az emberi erőforrás állapota befolyásolja. Az egészség és a gazdaság kapcsolatát vizsgáló tanulmányok szerint az egészségi állapot javulása 30-40 százalékkal is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez” – írták. Hozzátették: az ország humán erőforrásának fenntartása és fejlesztése az egészségügytől és az oktatási rendszertől függ, e két terület összekapcsolódik az orvosi és egészségtudományi képzésben.

Az elmúlt évtizedekben átalakult a gyógyítás környezete, ezen belül megváltoztak a betegellátás körülményei is, a jelenlegi orvos- és egészségtudományi képzésnek meg kell felelnie mind a társadalom, mind a szakma elvárásainak – hangsúlyozták.

Az alapképzés keretében a hallgatókat fel kell készíteni arra a munkára, amely alkalmassá teszi őket az alapellátási csapat munkájában való magas szintű közreműködésre, kiemelten az egészségi állapotfelmérés elvégzésére – tették hozzá.

Gazdasági elemzések kimutatták, hogy a magyar felsőoktatás egyetlen számottevő “exportágazata” jelenleg az egészségügyi képzések területe. Különösen az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzésben vannak meg azok a lehetőségek, amelyek kiaknázásával a nemzetgazdaság jelentős többletbevételekhez juthat – áll a közleményben.

Hozzáfűzték: a képzési színvonal növekedése nemcsak a külföldi hallgatók számának emelkedését, hanem a nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok erősítését is eredményezheti.

Előző sztori

Kiállítással nyílt meg a Tápéi Falunapok + FOTÓK

Következő sztori

Hétvégi programajánló: pünkösdölés és Tápai Falunapok

Legutóbbi hasonló cikkek