Gyüre Csaba: nemzetünk legnagyobb sorstragédiája Trianon + FOTÓK

Az országot igen, de a nemzetet nem sikerült szétszakítani a trianoni békadiktátum aláírásával – hangsúlyozta Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke az Árpád téren tartott megemlékezésen. A párt úgy látja, továbbra is küzdeni kell a határon túl élő magyarság autonómiájáért.

Gyásznapként emlékezik a Jobbik a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára, s ahogy

Gyüre Csaba

, a párt alelnöke az Árpád téren fogalmazott, a magyar nemzet legnagyobb tragédiája az kilencvennégy évvel ezelőtti esemény. „Európában a nemzeteket nem mérik egyenlő mércével és Magyarország területének a kétharmadát elcsatolták, lakosságának is csaknem a kétharmadát. Családok szakadtak szét, városok, falvak szakítódtak ketté, milliók kerültek idegen honba, lettek idegen állampolgárok úgy, hogy sohasem hagyták el szülőföldjüket, hazájukat” – fogalmazott Gyüre Csaba. A Jobbik alelnöke emlékeztetett, ebbe nem nyugodtak bele az emberek, összefogtak az emberek, egy volt a nemzet. „Ahogy ez az országzászló emlékmű is gyönyörűen kifejezi, a magyar testbe éket vertek és megpróbálták szétszakítani. Az országot sikerült, de a nemzetet nem. A nemzetünk egy itt a Kárpát-medencében” – szögezte le a politikus. A Jobbik alelnöke szerint ma is van mit tenni a határon kívül élő magyarokért, a minimumnak az autonómiatörekvések támogatását nevezte. Emlékeztetett, amióta a Jobbik a parlamentben van, megkapták az állampolgárságot a határon túliak, áprilisban szavazhattak is az országgyűlési választásokkor, de Gyüre Csaba szerint tovább kell haladni ezen az úton. „Trianon traumája máig él, a trianoni igazságtalanságot máig érzékeljük, kihat társadalmunkra, gazdaságunkra és a kultúránkra is. 1920-ban hazánkat az úgymond idegen győztes hatalmak keresztre feszítették és megcsonkolták. Egy céljuk volt, hogy megtörjék a magyarság híres erejét saját önös érdekeik miatt” – erről

Rácz Tibor

jobbikos önkormányzati képviselő beszélt az egybegyűlteknek. Úgy értékelte, a rendszerváltozás után a politikai elit hazánkat a külföldi hatalmak áldozati oltárára vetette, így „megcsonkolt hazánk elindult második Trianonja felé”. Rácz példaként elmondta, nincs hazai ipar, a magyar föld külföldiek kezébe kerülhet és 600 ezer magyar hagyta el Magyarországot gazdasági menekültként.