/

Táncosból lett szólista – interjú Nemes Rolanddal + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

47064_4984525730130_1487331974_n

Nemes Rolandot egy pár éve még csak színházunk tánckarában láthattuk, azóta már főszerepeket játszik, táncos-komikus lett az ismert táncművészből. A Vaszy Viktor-díjas művész 2000 óta tagja városunk színházának, emellett tanít és turnézik az országban és külföldön egyaránt. Tanulmányait 1996-ban, a Tömörkény István Gimnázium balett szakán végezte, innen került nemzeti színházunkba. Amióta az eszét tudja, erre a pályára készül és építi karrierjét évről évre. A róla készült rövid interjút olvashatják cikkünkben.
 
– Fiatal korodban mi szerettél volna lenni, milyen pályára készültél?

– Eredetileg színésznek készültem, ezért is felvételiztem a Színművészeti Egyetemre, miután elvégeztem a Tömörkényben a balett szakot, de ide sajnos nem vettek fel. Ebből kifolyólag itt maradtam Szegeden, ahol állást kaptam a tánckarban. Mindig is volt bennem egy túlzott exhibicionizmus, így mindig kiharcoltam magamnak, hogy kapjak egy pár mondatot, poént, olyan szituációt, ahol egy kicsit többet tudok mutatni magamból.
 
– Hogyan kezdődött a kapcsolatod a szegedi színházzal?

– Még gyerekkoromban anyukám látott egy felhívást az újságban, hogy gyerekszereplőket keresnek a Légy jó mindhalálig című darabba és elmentem a szereplőválogatásra. Az egy nagyon jó időszak volt, vagy 60 előadást lejátszottunk belőle. Az osztálytársaim irigykedtek is, hogy mindig hiányzok az iskolából. Majd rákövetkező évben a Koldus és királyfiban megkaptam a főszerepet. A gimnázium után pedig állandó tagnak válogattak be.
 
– Mi jelentette neked az igazi áttörést, amikor elkezdtek rád figyelni?

– Úgy érzem, hogy az, amikor a Mária főhadnagyban Gömöri Krisztián kollégám lesérült és én kaphattam meg a szerepét. Ez egy főszerepnek számított és igazi kihívást jelentett, hiszen eddig még sosem voltam én a figyelem középpontjában, sőt énekelni is csak nemrég kezdtem el. Eleinte féltettek, hogy hogyan fogom tudni megoldani, ugyanis a kollégáim tisztában vannak azzal, hogy mindig nagy célokat tűzök ki és az önmegvalósításra koncentrálok, itt viszont csak az volt a fontos, hogy minél pontosabban tudjam hozni a szerepemet. Még Juronics Tamás is azt mondta, hogy ezt rendesen odatetted Roli. Nagyon sokat köszönhetek Vajda Julinak és László Boldizsárnak, akik foglalkoztak velem, tanítottak, patronáltak és biztattak, hogy nagyon jól meg fogom tudni oldani az új helyzetet.

no images were found


 
– Színház mellett mivel foglalkozol még?

– Imádok pici gyerekekkel foglalkozni, ebből kifolyólag táncot tanítok nekik, ahol rávezetem őket arra, hogy miért is jó ez a sport és művészeti ág. Egy alapozó képzést is jelent azoknak, akik a jövőben komolyabban szeretnének majd foglalkozni vele. Igazából én a lelkükre szeretnék hatni azzal, hogy mindamellett, hogy ez egy szórakozás, komoly munkabefektetést igényel. A kisgyereknél nem egy egyszerű feladat ezt olyan módon közölni, hogy mégis szimpatikus maradj nekik. Emellett még óraadó vagyok az egyik versenytánc iskolában és a magáncsoportommal foglalkozom. Nekik hip-hoppot, street-dance-t és mindenfélét tanítok, amik érdeklik őket.

Emellett minden évben táncolok és statisztálok a szabadtérin, valamint tavaly a Megyeri Zoltán által rendezett Imádok férjhez menni című zenés darabot koreografáltam.
 
– Az utóbbi időben számos más városban is feltűntél plakátokon, szórólapokon, amely a Hungaroperettet reklámozta. Hogyan kerültél ebben a társulatba, milyen szerepeid vannak ott?

– Ebben nagyon nagy segítséget kaptam színházunk fodrászától, Bodnár Gyuritól. Ő vezetett bele igazán az operett rejtelmeibe, ő mondott olyan kulisszatitkokat és tanácsokat, amik azt segítették, hogy ebben is sikeres legyek. Tavaly, amikor a Máriát játszottam éppen itt volt Szegeden a Hungaroperett vezetősége és megnéztek az előadásban. Nagyon tetszettem nekik, így megkérdezték, hogy szeretnék-e velük dolgozni az országos és nemzetközi turnéjukon. Én pedig természetesen igent mondtam, így táncos-komikusként kerültem a társulatban, ahol kiváló operett slágereket énekelhetek, olyan hírességekkel és elismert művészekkel, mint például Oszvald Marika vagy Bangó Margit. Januárban pedig egy újévi gálával fogunk majd ide jönni, Szegedre. Ez egy igazán nagy lehetőség volt nekem és szeretném megköszönni a vezetőségnek, partnereimnek és Gyurikának a sok segítséget.
 
– Jövő évadban miben láthatunk majd?

– Nagyon bízom benne, hogy az itteni színházban is kapok majd újabb szerepeket, valamint a Hungaroperettel fogok dolgozni a továbbiakban is. Emelett célom még, hogy a hangi tudásomat minél jobbra fejlesszem, ezért Kónya Krisztához járok korrepetícióra. Törekszem arra, hogy minél kisebb legyen a kontraszt a táncos és énekes tudásom között. Nem szeretném azt, hogy olyan visszajelzések jöjjenek, hogy egész ügyesen mozog, de jobb lenne, ha inkább ne énekelt volna.
 
– Mi az a cél, amit már gyerekkorodban kitűztél magad elé és motivál, hogy minél jobb lehess abban, amit csinálsz?

– Világéletben Michael Jackson-rajongó voltam, ezáltal az ő dalain nőttem fel és próbáltam utánozni a mozgását. Őt mindenhol elismerik, és amikor fellép a színpadra, minden szem rászegeződik. Szeretném érezni én is azt, hogy milyen az, amikor mindenki elismeri a profizmusod és csak azért jönnek megnézni egy előadást, mert én benne vagyok. Nagyon sokat tanultam az öcsémtől, aki a küzdeni akarásomat és céltudatosságomat javította és javítja mind a mai napig.

Engem igazából mindig az motivált, hogy másoknak örömöt tudjak szerezni és fel tudjam őket vidítani. Ezért van az, hogy ha társaságban vagyok, akkor én beszélek a legtöbbet, mindig poénkodok és odafigyelek mindenkire. 

no images were found


 
– Mi volt az a dolog az életedben, amelyből a legtöbbet merítettél? Befolyásolta ez a későbbi karrieredet?

– Igazából csak kulcsszavakat tudok mondani, amiket tanult kollégáimtól mindig hallottam. Alázatosság, munka és törekvés. Ebben benne van az is, hogy az ember tisztelje a szakmáját, a körülötte lévő embereket. A munka, hogy ha kell, akkor végsőkig kitartsak. Valamint a törekvés, hogy legyen bennem egy becsvágy és én lehessek a legjobb és mindenki rám figyeljen.

Nagyon sokat merítettem eddigi munkáimból és kollégáimtól. Olyan rendezők és színészek mellett, mint Alföldi Róbert, Kerényi Miklós Gábor, Járai Máté, Stohl András, csak hogy egy párat említsek. Abból a profizmusból, amit láthatunk tőlük a színpadról nézve is, csak tanulni tud az ember. Hálás vagyok nekik, hogy dolgozhattam és dolgozhatok a mai napig velük.
 
– Kényes kérdés, a magán életedről mit tudhatunk?

– Megmondom őszintén, nagyon sokat dolgozom, így az utóbbi időben sajnos nem volt lehetőségem arra, hogy párkapcsolatban éljek. Viszont van egy lány, aki az egyik legjobb barátom és lelki társam. Vele sajnos egy se veled se nélküled kapcsolatban élünk, amit próbálunk mind a ketten jól kezelni. Másrészről nagyon sokat köszönhetek a családomnak és a barátaimnak. Nagy társasági életet élek, így mindig van kivel megosztanom az élményeimet, sikereimet. Boldogan mondhatom el, hogy nekem vannak igazi barátaim is, akikre mindig, minden esetben számíthatok.

A családom támogatását igyekszem meghálálni, néha több-kevesebb sikerrel, de most nem lennék itt, ha ők ne álltak volna mindig és mindenben mögöttem. Egyszer remélem én is tudok majd máson ilyen értelemben segíteni.

– Végezetül mit üzensz a szegedi közönségnek és mindazoknak, akik ezen a pályán szeretnének elhelyezkedni?

– Minden olyan embernek, aki előadóművészként szeretne dolgozni, csak azt tudom üzenni, és nem akarok közhelyes lenni, de küzdjenek azért, amit akarnak. A legfontosabb, hogy saját magukban bízzanak, és ne adják fel. Építsenek ki maguknak egy olyan szerethető egyéniséget, amit bárhol el tudnak adni, ha az szükséges.

Szeged közönségének pedig, hogy járjanak minél többet színházba és lássák meg azt az értéket, ami e falak között folyik. Itt nem 30 felvételből rakják össze a látványt, hanem minden élőben és testközelben történik. Ez a dolog számomra lenyűgöző és ezt kell mindenkinek észrevennie. Szeressétek a színházat!
 
Molnár Máté Zoltán

no images were found

Előző sztori

Minden szegedi jobbikos győzzön meg egy nagymamát!

Következő sztori

Civilek a Tisza-partért – együttműködnek a várossal

Legutóbbi hasonló cikkek