Szeged az LMP egyik bástyája lett – Szentistványi István és Tanács Eszter értékel

A listás szavazást tekintve Budapestet nem számítva Szegeden érte el harmadik legjobb eredményét az LMP április 6-án, az országgyűlési választáson. A párt két helyi politikusát faggattuk az okokról, a kampányról, az eredményekről és a folytatásról.

Szentistványi István

önkormányzati képviselő – korábban a Védegylet civil szervezet rendkívül aktív helyi koordinátora – a 2008-as megalakulástól kezdve szegedi oszlopa az LMP-nek,

annak idején ő mutatta be a

városban a fenntarthatóságot, társadalmi igazságosságot és részvételt ígérő új társadalompolitikai szerveződést, mely később párttá alakulva 2010-ben bejutott a Parlamentbe, majd 2014-ben az országgyűlési választásokat követően ismét frakciót alakíthat a Tisztelt Házban. Szentistványi 2010 óta önkormányzati képviselőként erősíti a szegedi LMP-t, és egy rövid ideig úgy nézett ki, ő lesz idén a parlamenti képviselőjelöltjük is a szegedi 1-es választókerületben, aztán hátrébb lépett, és egy merész taktikai húzással az új jelölt, a politikai porondon újoncnak számító

Tanács Eszter

„asszisztenseként” segítette a munkát, az építkezést. Együtt elemezték a SZEGEDma.hu kérésére, hogy pusztán ennek a női erősítésnek köszönhető-e az LMP 5,36 százalékos országos eredményét jócskán felülmúló 8,43 százalékos listás produkció (illetve

Tanács Eszter

szintén kiválónak mondható, 7,75 százalékos egyéni teljesítménye) a szegedi 1-es körzetben, vagy ennél azért összetettebb a kérdés.

Budapest és Pécs mellett Szeged húzta a pártot

– Egy hónap távlatából, hideg fejjel, hogy értékeli az LMP parlamenti választáson elért eredményét?

Szentistványi István: – Az országos 5 százalék feletti, parlamenti képviseletet jelentő eredményt mindenképp pozitívumnak tartom, bár reménykedtem benne, hogy akár a 6-7 százalékos teljesítmény is elérhető. A felmérések is utaltak erre, de végül az erős budapesti háttér mellett – ahol néhány körzetben 10 százalék fölé sikerült kerülnünk – vidéken nem volt ritka a 2-3 százalékos teljesítmény sem.

– Az egyik ilyen kivétel volt Szeged, a május 5-i közgyűlésen nem véletlenül nevezte városunkat a pártja egyik erős vidéki bástyájának.

Sz. I.: –

Pécs és Szeged szerepelt a vidéki átlagon felül!

Listán a pártunk a Csongrád megyei 1-es körzetben 8,43 százalékot, a 2-es körzetben pedig 7,78 százalékot ért el. Ezekben benne voltak a kis települések is, ahol jellemzősen kevésbé vagyunk erősek, Szeged közigazgatási határain belül még ennél is erősebben szerepeltünk. Az 1-es körzet Budapesten kívül országos szinten a harmadik legjobb eredményt mutatta fel, amire roppantul büszkék vagyunk. Történt mindez annak ellenére, hogy ez egy nehéz terep volt, hiszen egyrészt egyéniben 18-an indultak, másrészt, míg sok helyen alaposan meggyengült a baloldali összefogás, és az LMP bizton számíthatott vándorló szimpatizánsokra, addig Szegednek ezt a körzetét a közé a néhány közé sorolták, ahol jó eséllyel indulhattak a kormányváltók, és végül itt nyert is a színeikben induló

Szabó Sándor

. De a 2-es körzetben

Tatár Gábor

eredménye is nagyszerűnek mondható országos viszonylatban is, illetve Csongrád megye összességében is kiválóan szerepelt.

A csapatmunka segített a remek szerepléshez

– Számított ilyen impozáns eredményre?

Sz. I.: – Ahogy említettem, országos szinten igen, de azt csak remélhettük, hogy az LMP-s átlagnál ennyivel jobban tudunk szerepelni helyi szinten. Végső soron az volt a cél, hogy a mi politikai erőnk bekerüljön a Parlamentbe, és frakciót is alakíthasson, ez pedig sikerült. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy önmagában Budapest kevés lett volna a bejutáshoz, ehhez kellettek az erős vidéki bázisok, ilyennek nevezhetjük immár Pécs mellett Szegedet is.

– Külön érdekessége a győzelemnek, hogy egy merész taktikai húzással végül nem Szentistványi István, az ismert szegedi önkormányzati képviselő indult, hanem egy új arc, Tanács Eszter.

Sz. I.: – Szinte megkettőződött az erőnk, hiszen mint csapatsegítő, mint Eszter asszisztense vonultam a második vonalba, megígérve neki, hogy minden kampánymunkában ott leszek, így nem kettő, hanem négy keze és lába lesz, és ez így is történt. Eszter hihetetlen motivációval és kitartással dolgozott, én sem adhattam alább. Az eredmények igazolták, ez volt a helyes felállás! Tanács Eszter: – Nem utolsósorban volt egy olyan politikai gondolat e mögött a konstrukció mögött, hogy a kiélezett ellenzéki küzdelemben, ahol a többi párt is szinte minden formációt kipróbált, az LMP esetében Szegeden beválhat, ha egy kívülről jövő, fiatal egyetemi oktató indul. Sz. I.: – Nagyon fontosnak tartottam én is, hogy női jelöltet állítsunk, másfelől pedig, hogy szélesebbre nyissuk a pártot, ne csak ahhoz a néhány személyhez kötődjön Szegeden az LMP, akiket az önkormányzati munkánk során, a sajtótájékoztatóinkon a helyiek korábban megszokhattak. Úgy érzem, a kampányunknak és a munkánk további hitelességének pluszt adott az is, hogy Eszterrel együtt jelentünk meg nap mint nap valamennyi rendezvényen, megmozduláson, ráadásul új, fiatal tehetségekkel is sikerült bővítenünk a helyi csapatot. Még azt a mozzanatot emelném ki, hogy az LMP mint ökopárt, a részvételi demokrácia zászlóshajója, meg tudott jelenni közösségként is: látták az állampolgárok, hogy csapatban dolgozunk, ahol ugyanúgy tekeri a biciklit

Málovics György

a Csongrád megyei 2-es körzet jelöltje, Tatár Gábor mögött, Szentistványi István pedig Tanács Eszter molinóit, tábláit kötözi fel. T. E.: – Míg a nagyobb pártok jelöltjeinél azt hallani, hogy milyen komoly létszámú kampánycsapattal dolgoztak, és mekkora forrásokat fordítottak a körzetükben a kampányra, addig mi itt kisebb, de annál lelkesebb csapattal végeztünk nagyon kemény munkát. A képviselők és a jelöltek ugyanúgy plakátoltak, cipelték a létrát, járták kerékpárral a várost, ahogy a segítőik.

A baloldaliság fontos értékpillér az LMP-nél

– Hogy látták, mely társadalmi csoportokból, rétegekből tudott Szegeden leginkább támogatókat meríteni az LMP?

Sz. I.: – Egyértelmű, hogy az értelmiségnek, illetve a középosztálynak egy viszonylag széles rétegét meg tudtuk szólítani. Tudtuk persze, hogy ez nem elég, és meg kellett vizsgálni, hogy milyen irányban lehetne szélesíteni ezt a bázist. A panelkörzetekben élőket például sikerrel kerestük meg és értük is el, hiszen ők azt várják, hogy valaki végre hiteles megoldást kínáljon problémáikra, és az LMP programja képes erre. Szegeden mindezt szívós, kitartó munkával talán jobban sikerült megmutatnunk a lakótelepeken élő közösségnek, mint más vidéki városokban, és ezekben a körzetekben még mindig van számunkra potenciál. A baloldaliság nagyon fontos értékpillér az LMP politikájában, és ennek az eszmének sok elemét egyedül mi képviseljük hitelesen, szociális kérdésekre konkrét cselekvési programokat dolgoztunk ki országos és helyi szinteken egyaránt. Hiszen hiába nevezi magát baloldalinak az MSZP, egy olyan lépésük, intézkedésük sincs itt a szegedi közgyűlésben, amely ebben az irányban hatna, az előterjesztéseik, a helyi rendeletek mind épp az ellenkezőjéről árulkodnak. T. E.: – A mi támogatóink köre elég vegyes, meglátásom szerint a jól tájékozott, a közélet kérdései iránt az átlagnál fogékonyabb réteget tudjuk hatékonyan elérni. Mivel kevesen vagyunk, a közvetlen kapcsolat megteremtésére kisebb energia jut, e téren kell majd fejlődnünk a jövőben.

– Milyen színt hozott az LMP zöldje mellé az, hogy egy női politikus jelent meg a párt képviseletében Szegeden?

T. E.: – Érdekes, hogy sok emberben mélyen gyökerezik egyfajta előítélet a nőkkel szemben, ami nem is teljesen tudatos. Erre azt a példát tudom felhozni, hogy legtöbbször, mikor úgy gondolták, hogy komoly kérdést tesznek fel, és komoly válaszra várnak, automatikusan Istvánhoz fordultak, vele beszéltek. Viszont az egyik kellemes tapasztalatom a női ügyek képviseletének, felvállalásának fontosságáról árulkodik. Mikor valamelyik este plakátoltunk, egy fiatal lányokból álló csapat ment el a közelünkben, igyekeztek bulizni; nem gondoltam volna, hogy politikáról is beszélnek ilyenkor, pedig épp azt ecsetelték, hogy az LMP-nek van a legjobb nőpolitikája. Szóval nem járunk rossz úton.

Tisztességes módon is fenn lehet maradni a nagypolitika színpadán

– Hogy érzik, mennyit jelentett a jó eredményekben az, hogy Szegeden negyedik éve van képviselőjük a közgyűlésben, aki egyrészt kezdettől fogva úgy definiálja magát, hogy nem egyik vagy másik nagy politikai erő pillanatnyi érdekeihez igazodik, hanem hangsúlyosan kiáll olyan ügyek mellett, mint a részvételi demokrácia, a civilek bevonása a közügyekbe vagy éppen a szociálisan rászorulók támogatása?

Sz. I.: – Meg akartuk mutatni, hogy teljesen tisztességesen is be lehet lépni a közéletbe, és úgy politizálni. Ez nem csak az én ideám, az egész helyi csapatunk ezen dolgozott, hogy ezt jelenítsük meg az emberek előtt. Nem estünk kísértésbe, nem a javak megszerzése, a mutyi, a háttéralkuk mozgatnak bennünket, hanem a valódi képviselet, városi építkezés mellett vagyunk. Nagy kérdés volt, hogy ilyen attitűddel lehet-e dolgozni, fenn tudunk-e maradni a nagypolitika színpadán, a választási eredmények országosan és Szegeden is visszaigazolták erőfeszítéseinket.

– Mit tapasztaltak általában a kampány során, a nem elkötelezett választóknak inkább elegük van a politikából, vagy vágynak valamiféle újra, valami másra?

Sz. I.: – Egyrészről sokan azt gondolják, a politikai elit elsősorban arra törekszik, hogyan facsarhat ki a közpénzekből, az emberekből a lehető legtöbbet magának. Ez az attitűd főleg a kampány elején volt jellemző, ezt később egyfajta kinyílás követte, egyre komolyabb érdeklődés a mondanivalónk iránt, illetve a felismerés, hogy „ezek talán tényleg nem átvágni akarnak minket”. T. E.: – Az emberekben benne van, hogy a fontos döntésekben részt kell venniük, de ezt nem úgy élik meg, hogy négy éven keresztül folyamatosan figyelik, mi történik. Viszont a kampány utolsó pillanataiban egyre többen készülődtek arra, hogy választani fognak és szavaznak, csakhogy itt az a visszás, hogy épp ebben az időszakban igyekszik minden párt a legtetszetősebb ruhába bújni. Ez azonban nem feltétlenül harmonizál azzal a munkával, amit a pártok négy éven át végeztek. Csak megerősíteni tudom, amit a politikai elit általános megítéléséről mondott István; velem kapcsolatban például csodálkoztak az emberek, hogy nem leereszkedő hozzáállással közelítek hozzájuk, hogy velem, velünk bármikor szóba elegyedhetnek az utcán.

Felszámolni a mutyivilágot

– Önök szerint melyek lehettek azok az LMP-s üzenetek, amelyek leginkább gyökeret vertek az emberekben?

T. E.: – A szegényebb rétegeknek a legfontosabb kérdés, hogy ki fog az ő problémáikkal foglalkozni, és ki az, akinek ezt el is hiszik. Az értelmiségnél az „elég volt” kifejezéssel jellemezhető az elvárás: számolják fel a korrupt, semerre sem haladó mutyivilágot! Innentől kezdve már nagyon vegyes a kép, nem is egy ember jött konkrét kérdésekkel a programunkkal kapcsolatban, volt, aki az adóprogramunkat vesézte ki. Ami a korábbi pártszakadást illeti, az vegyes érzelmeket váltott ki, egyesekben csalódást okozott, hogy nálunk is felütötte a fejét a széthúzás, de később egyre többen értékelték úgy, hogy milyen pozitív volt az LMP kiállása az értékei mellett, és előremutató, hogy senkinek sem adtuk be a derekunkat, megőriztük függetlenségünket és hitelességünket.

– Zárszóként akkor elmondhatjuk, hogy a szegedi LMP minta lehet arra, hogyan valósítsa meg magát hitelesen egy ökopolitikai erő?

Sz. I.: – Ha minta nem is vagyunk, de talán az emberek értékelték, hogy fontos, állandó tényező nálunk az elvek tiszteletben tartása. Én már a védegyletes korszakban is ugyanazt az irányt képviseltem, mint most a közgyűlésben, ahol továbbra is maradok ezen elvek mentén, sem a jobb-, sem a baloldallal nem kokettálok. Az ökopolitika pedig nemcsak egy szlogen nálunk, hanem a szegedi csapattal számtalan előterjesztést jegyeztünk ebben a kérdésben, ahogy a részvételi demokrácia is gyakori „szereplője” beadványainknak, a szociális kérdéseket pedig talán egyedül mi vesszük komolyan. Amit elértünk, az tudatos és állhatatos csapatmunka eredménye.

Valódi szakmai képviseletet az Európai Parlamentbe!

– Sok idő most sincs a pihenésre, a kapuban „csenget” az újabb megmérettetés, május 25-én európai parlamenti választást tartanak hazánkban. Mire számítanak?

T. E.: – Az LMP-nek jó esélye van az EP-választáson, hiszen nyilván a kisebb részvétel mellett, akik elmennek, bátrabban vállalják fel egyéni véleményüket, és nem az adott legerősebb hatalom irányába hajlanak. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy kik képviselnek minket Európában. Ha olyan pártok, akik parkolópályára tett embereket küldenek ki, csak hogy ne legyenek itthon útban, de azért kapjanak jó fizetést, akkor ott nem lesznek kellőképpen ápolva Magyarország érdekei. Szerintünk a valódi, szakmai képviselet a fontos. Sz. I.: – Kicsit továbbfűzve ezt a gondolatot, az őszi önkormányzati választásokra pedig azért tekintünk nagy elvárásokkal, mert amellett, hogy az LMP országos eredményéből kitűnik: sokaknak fontos a ténylegesen hiteles politikai erő, Szegeden átlag felett szerepeltünk, amihez ősszel hozzá tudjuk tenni a helyi ügyekben elért eredményeket, a Szegeden eddig elvégzett munkát, a rengeteg befektetett energiát. Ehhez pedig felrázódott a helyi csapatunk is, hiszen megtapasztaltuk, a választások közötti évek „békeidejében” más a hevület, mint mikor a párt szerepléséről van szó egy-egy voksoláson. Az a kis szakmai munkacsoportunk, amely egész évben együtt dolgozik a közgyűlésekre készülve, most kibővült fiatalokkal, és visszatért több olyan ember is, akik eddig hosszabb pihenőjüket töltötték. Mindezek alapján azt mondhatom, hogy bizakodva tekintünk az őszi választások elé!

– Milyen konkrét eredményre számít itt helyben, hogyan készül az LMP Szegeden, lesz-e önálló polgármesterjelölt?

Sz. I.: – Ha kitart a lendület, sikeresen mozgósítunk, akkor akár két helyet is szerezhetünk ősszel a közgyűlésben. Ahogy már említettem, a csapatunk kezd összeállni, már elemezzük az új körzethatárokat, és tervezzük, hol milyen munkára lesz szükség. Konkrétumot még nem tudok elárulni, de annyit mondhatok: célunk, hogy polgármesterjelöltet állítsunk Szegeden is.

Dobó Csaba - Pintér M. Lajos