Izgalmas programkínálattal jelentkezik a Somogyi-könyvtár

Számos rendezvénnyel várja a látogatókat az elkövetkező két hétben a Somogyi-könyvtár, kamara-hangverseny, képzőművészeti kiállítás és Móra Ferenc is szerepel a programkínálatban.

A Somogyiban vendég: Nógrádi Gábor

A Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában május 5-én, hétfőn délután fél 3 órától író-olvasó találkozó vendége lesz

Nógrádi Gábor

, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíjával kitüntetett író. Munkásságát 2013-ban Janikovszky Éva-díjjal is elismerték. A gyermekek és felnőttek körében egyaránt népszerű szerzőnek az elmúlt negyven évben öt verseskötete, húsznál több ifjúsági könyve jelent meg. Írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Utóbbiak közül a legismertebb a Sose halunk meg című film, amelynek főszereplője és rendezője

Koltai Róbert

. Gyerekrablás a Palánk utcában című első könyvéből (1983) ugyancsak sikeres film készült. Petepite című regénye 2000-ben az Év Gyermekkönyve lett, majd megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának díját (2002) is.

Zenei Album: Fauré és Poulenc művei

A Zenei Album sorozatban a 90 éve elhunyt

Gabriel Fauré

és a 115 éve született

Francis Poulenc

francia zeneszerzők életművét kamara-hangversennyel és kiállítással idézi föl a Somogyi-könyvtár. Május 7-én, szerdán 17 órától a könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében a komponisták legismertebb műveiből csendülnek fel részletek szegedi zeneművészek tolmácsolásában.

Közreműködik:

Lanczkor-Kocsis Krisztina (fuvola), Somogyvári Tímea Zita (ének), Lucz Ilona (zongora), Kőrösi Györgyi (gordonka), Zsigmondné Pap Éva (zongora), Behán László Dezső (hegedű), Hartl Bence (gitár). A zeneszerzők munkásságát bemutató tárlaton a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből való kottákat és lemezeket, köztük

Bárdi Sándor

operaénekes hagyatékának ritka és szép kiállítású darabjait is láthatják az érdeklődők. A kamarakiállítás május 31-ig tekinthető meg. A program Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár közös rendezvénye.

Vadász Endre szegedi vonatkozású kisgrafikái

A Szegeden született, tragikus sorsú képzőművész,

Vadász Endre

(1901 – 1944) nemzetközileg elismert, gazdag életművéből, rézkarcokból, fa- és linómetszetekből, könyvillusztrációkból összeállított válogatást láthatnak a kisgrafika szerelmesei május 8-tól június 4-ig a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében. Vadász Endre Szegeden,

Heller Ödön

festőiskolájában kezdte meg tanulmányait. 1926-ban a Kass Szállóban rendezte első, önálló tárlatát; később Debrecenben alkotott. Kapcsolata élete végéig megmaradt szegedi támogatóival, barátaival, akiknek ex libriseket, újévi üdvözleteket, születésnapi köszöntő-lapokat rajzolt, metszett. A művész legismertebb és legjelentősebb grafikai albuma, a Haláltánc sorozat 1936-ban, a Szegedi Grafikabarátok kiadásában jelent meg. Vadász Endre és felesége 1944 júniusában egymástól távol, de egymásnak üzenve és megállapodva, önként vetettek véget életüknek, elébe menve a gettóban vagy a koncentrációs táborban rájuk váró kínhalálnak. A kiállítás az 1920/30-as évek szegedi műgyűjtő mecénásainak (

Weisz Imre, Lusztig István, Déry Ernőné, Déry Ilonka, Kolozs Lajos, Bartos Lipót, Némedy Gyula

) is emléket állít.

A nő másképp – Nagy Orsolya festményei

Az SZTE Szegedi Tehetségpont négy ifjú képzőművészének kiállításait láthatja a nagyközönség 2014. májusában négy héten keresztül a Somogyi-könyvtárban. Első bemutatkozóként

Nagy Orsolya

festőművész A nő másképp című tárlatát

Varga Márta

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője nyitja meg május 8-án, csütörtökön délután 5 órakor. Közreműködik

Bíró Anita

művésztanár (hegedű). A tárlat május 14-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. Nagy Orsolya a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakán végzett. Később Amszterdamban tanult és dolgozott, ott kezdett festeni. Részt vett a Makói Ifjúsági művésztelep munkájában, tagja volt a Makói Videó és Művészeti Műhelynek. Filmjei (Átváltozások, A művész, A pergő Idő) rangos szakmai elismeréseket kaptak. A művész a festészet mellett kerámiaszobrokat készített, s novellái jelentek meg a Marosvidék című kulturális folyóiratban. Nagy Orsolya a Szegedi Tudományegyetem BTK szlavisztika, szerb mesterképző szakának elvégzése mellett diplomát szerzett a szegedi Állam- és Jogtudományi Karon is, nemzetközi tanulmányok szakon. A fiatal képzőművészek májusi bemutatkozó kiállítássorozata az Egyetemi Tavaszi programjaihoz is kapcsolódik.

A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig

Móra Ferenc

születésének 135., halálának 80. évfordulóján őszig tartó rendezvénysorozattal emlékezik egykori igazgatójára a Somogyi-könyvtár. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kiállítás bemutatja a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb alkotóját: az ifjúsági írót, régészt, újságírót, könyvtárigazgatót, családapát, a sokszínű, humánus embert, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasók fantáziáját. A tárlatot május 12-én, hétfőn délután 5 órakor Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája nyitja meg. A kiállítás június 28-ig látogatható. „Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín.”- írta Móráról

Móricz Zsigmond

. A kiállításmegnyitóhoz kapcsolódik az MTVA Szegedi Stúdiójának rendhagyó filmklubja.

Bubryák István

televíziós újságíró, szerkesztő, producer válogatásában Móra Ferencről szóló kisfilmeket vetítenek a könyvtár alagsori klubjában. A Kincses Móra című tévéjáték-összeállításban három Móra-novella filmes földolgozását mutatják be. Ezután A másik csaló című írás televíziós változata következik. A műsort igazi kuriózum zárja: Az „élő” Móra című, mindössze 1 perc 10 másodperces archív fölvételt a gorzsai ásatásokon forgatták. A Móra-emlékév Somogyi-könyvtári programjai részletesen az intézmény

olvashatók.