Szerdai programajánló: Bővül a Szegedi Sztárok Fala, KÖ7 és Lengyel Filmestek

A szerdai napon az irodalomé lesz a főszerep a KÖ7-en, A Nemzetiségek Házában rajzoktatás lesz felnőtteknek, este pedig görög tánciskola. A Millenniumiba is érdemes betérni este, ott a Beáta Mundi zenekar koncertezik.

Várandós és Baba-mama klubot tartanak 9.30-tól a

Nemzetiségek Házában

. A foglalkozásokat Puroszné Nagy Magdolna dúla, 4 gyermekes édesanya vezeti. 15 órától folytatódik a KÖ7, vagyis a Középiskolások Hete az

IH Rendezvényközpontban

. A régi hagyományokat újjáélesztő rendezvénysorozat célja, hogy megszólítsa és aktivizálja a szegedi fiatalokat, főként a középiskolás korosztályt, és közös alkotásra, szabadidő kulturált eltöltésére kínáljon teret és lehetőséget a számukra. A szerdai napon az irodalomé lesz a főszerep. Sok érdekességgel találkozhatsz: lesz egy fényképkiállítás az olvasás közben ellesett pillanatokról. Az irodalmi nap védnöke, Szilasi László író, irodalomtörténész, egyetemi tanár alternatív irodalomórát tart fél öttől a kávézóban. Ha érdekel a versírás, akkor bátran kipróbálhatod magad és megmutathatod tudásod és kreativitásod másoknak is! Öttől a nagyteremben a Slam Poetry Szeged középiskolás akciócsoportja adja elő erre az alkalomra írt költeményeit, amelyeket kiírunk majd az Építmény szöveges felületeire. A felhívás nyílt, megkötés annyi, hogy a következő kulcsszavaknak el kell hangozniuk: Por, Ibolyántúli, Határ, Nap, Torkolat, Sugár, Híd, Sík, Víz, Szög, +1 Szeged. Aki csak az olvasás szépségéért jönne, az is megtalálhatja a számára vonzó Olvasósarkot. Mindeközben (akár saját) versekkel, novellákkal, idézetekkel bővítheted Szeged látképét az Építményben! Rajzoktatás lesz kimondottan felnőtteknek 15 órától a

Nemzetiségek Házában

. Tóth Rózsa grafikus foglalkozására minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Lengyel Filmestek keretében 16.30-kor A város alatt című filmet vetítik a

Belvárosi moziban

. Leopold Socha a második világháborúban szennyvízmunkásként dolgozik Lvovban, így tökéletesen ismeri a város alatt meghúzódó csatornahálózatot. A német megszállás alatt álló Lengyelországban a föld alatt rejtegeti a biztos halál elől az embereket, fiatalokat, időseket, gyerekeket egyaránt. Socha-t kezdetben csak a haszonszerzés érdekli, a háborús borzalmakat látva később viszont már csak az emberi életek megmentése motiválja. A földalatti csatornarendszer nyomorúságos körülményeit mind nehezebben viselik a rettegő emberek, ugyanakkor tudják, hogy a felszínen a biztos halál vár rájuk. Az éhezés és félelem miatt egyre jobban fokozódik a feszültség a kiszolgáltatott közösségben. 17 órakor a

Brnoi Étteremben

újabb művész portréjával bővül a Szegedi Sztárok Fala. Ezúttal Kelemen Zoltán operaénekes portréja kerül az étterem díszfalára. A művész szerepeiből rendezett kiállítást Márok Tamás operatikus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Folytatódik a

Somogyi-könyvtárban

a Fiatal tehetségek Szegeden sorozat, melynek vendége Kovács Viktória, az SZTE ZMK és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gitárművész hallgatója, akivel Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke beszélget. Görög tánciskolába várják a kikapcsolódni vágyókat 18 órára a

Nemzetiségek Házába

. A Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete által rendezett esten Szeltner László oktat táncokat.

A Fakabátok (Közlekedésrendészet) című filmet vetítik 19 órától a Lengyel Filmestek keretében a

Belvárosi moziban

. Hét jóbarát, a varsói közlekedésrendészet tisztjei, minden jel szerint tartalmas, boldog életet él. Együtt dolgoznak, buliznak, ugratják egymást és közösen seftelnek, csajoznak, és mind szeretik a gyors sportkocsikat. Tökéletes világukat alapjaiban rázza meg egyikük erőszakos halála. Król őrmester válik az ügy elsőszámű gyanusítottjává, de sikerül elmenekülnie a letartóztatás elől, és szökevényként ered az igazság nyomába, hogy megpróbálja ártatlanságát bebizonyítani. Lassan egy olyan korrupciós hálózat nyomára bukkan, amelynek szálai a rendőrség és a politika legfelsőbb körei felé vezetnek. A Beáta Mundi együttes koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. "Repertoárunk sokszínű, régi magyar kuplék, bossa novák, magyar népdalok mellett feldolgoztunk néhány popdalt is" – írják magukról. A zenekar tagjai: Paku Beáta – ének; Bencsik-Kovács Zoltán – gitár és Kovács Tamás – cajun, ütősök.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.