Buszváró és bicikliút: Újszeged is profitál az új költségvetésből

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

lf04_gsÚjszegeden a költségvetésről beszéltek a lakosoknak, a helyi fejlesztések is szóba kerültek: lesz buszváró és hosszabb bicikliút a Fő fasoron.

Pocsai Blanka (Fidesz-KDNP), a körzet önkormányzati képviselőjének szervezésében tartották meg csütörtökön az immár hagyományos költségvetési fórumot Újszegeden. A résztvevők országgyűlési és önkormányzati képviselőktől kaptak tájékoztatást városunk 2014-es – az elfogadás küszöbén álló – büdzséjéről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről. A térség leköszönő parlamenti képviselője, a szegedi járási hivatal vezetője, Bodó Imre (Fidesz-KDNP) az ország eladósodását és a kiút lehetőségeit ecsetelte, B. Nagy László (Fidesz-KDNP) kormánymegbízott Magyarország gazdasági potenciálját festette le, Gyimesi László (Fidesz-KDNP) városfejlesztési tanácsnok az idei városi költségvetés irányairól szólt, Pocsai Blanka pedig az Újszegeden várható fejlesztésekről ejtett néhány szót.

B. Nagy: 2 százalékos gazdasági növekedés, 450 milliárd a családoknál

B. Nagy a kormányváltás időszakáig, a 2010-es állapotokig ment vissza felvezetésében, hogy bemutassa azt a gyökeresen új gazdaságfilozófiát, ami lényegében kihat a költésvetések tervezésére is. „Az ország gyakorlatilag az államcsőd szélén állt. Az IMF azt szorgalmazta, hogy újabb hitelt kell felvenni, és lakossági megszorításokat bevezetni. A GDP 83 százaléka volt az ország eladósodása. Ehhez a lakossági adósság is hozzájött, közben az uniós elvárás értelmében a gazdasági hiány nem mehetett 3 százalék fölé. Mi ekkor úgy láttuk, hogy a lakosságot tovább terhelni nem lehet, így megszületett a döntés, hogy a közteherviselés jegyében a multinacionális cégeket, a pénzügyi szektort kell megadóztatni, ebből közel 360 milliárd forint bevétel keletkezett. És mivel e terület nagyrészt külföldi érdekeltségek kezében van, ekkor indult a támadás az ország ellen széles csatornákon. Ennek a gazdaságpolitikának a folytatása volt a rezsicsökkentés, a szociális és családi kedvezmények bevezetése. A bevételek és a kiadások kezdtek egyensúlyba kerülni 2013-ra. Ma már 4 millió ember dolgozik úgy, hogy fizetik utána a járulékokat, harmadik éve 3 százalék alatt van a hiány, az egykulcsos és a családi adózás együtt 450 milliárd forintot hagy a családoknál, ezt hiteltörlesztésre és megtakarításra fordították, ez vezetett az 1,2 százalékos gazdasági növekedéshez, amit 2014-re már 2 százalékra várnak a szakértők” – elemezte az ország kedvező irányba történő kimozdulását.

lf02_gs

B. Nagy László Szegeddel kapcsolatban kifejtette, hogy itt egy olyan innovatív, hosszú távon gondolkodó polgármesterre lenne szükség a látványos gazdasági növekedéshez, ami akár régióközponti státuszt is adhatna a városnak, mert e tekintetben Arad és Temesvár sokkal jobban áll. „Szegeden most egy négyzetméter lakás 120 ezer forintos áron kapható, és nincs vevő, Kecskeméten ugyan ez a kategóriás lakás 300 ezer forintos négyzetméter áron kel el, és alig van eladó” – mutatta be azt, hogy milyen gazdasági különbségek vannak város és város között. Leszögezte, hogy az ELI lézerközpont nagy kiugrási lehetősége lehet a városnak, közvetve 300 milliárdnyi forrás érkezhet ide általa.

Gyimesi: hiányzik a gazdasági stratégia, és egy jó stratéga

Gyimesi László városfejlesztési tanácsnok bejelentette, hogy elkészült a költségvetés, sikerült megállapodnia a legnagyobb frakciónak a polgármesterrel is. „Szeged egy szegényedő város, a költségvetésén is látszik, és nem lesz kitörés, amíg nem egy stratégai érzékű, együttműködő polgármester és hivatal dolgozik a képviselőkkel közösen. Szeged a vidéki városok sorában leszakadva kullog a gazdasági versenyben. Itt az átlagnál magasabb a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatás. A városunkból elvándorolnak a cégek, fiatalok” – emelte ki. A büdzsével kapcsolatban kifejtette, hogy mivel hosszú távú gazdasági stratégia nincs, olyan javaslatcsomagot nyújtott be a Fidesz-KDNP, ami a városlakók közelebbi, közvetlenebb problémáit igyekszik megoldani. Ebben meg is tudott egyezni a Fidesz-KDNP és a polgármester.

„Tavaly lett öt-hat év után ismét útalap és játszótér-fejlesztési, sportalap is, illetve egyéb közterület-felújítási forrásokat különítettünk el. A polgármesternek 12 éve volt arra, hogy Szeged gazdaságát beindítsa. Most ott tartunk, hogy az egyik legfontosabb tervünk a Széchenyi tér leburkolása, miközben az uniós források 60 százalékát gazdaságélénkítésre kell költeni. Fontos, hogy a főtér jól nézzen ki, de a gazdaságnak is hasonlóan nívósnak kellene lennie. Eddig 30 milliárdos volt az adósság, és 30 milliárdos a költségvetés, tehát ez 100 százalékos eladósodottságot jelent. A kormány ezt a teljes hitelállományt átvállalta, ez nagyon komoly gazdaságélénkítő lehetőségeket nyújthatna nekünk a jövőben” – tette hozzá.

lf06_gs

Az államadósság 8-ról 22 ezerre nőtt a Gurcsány-Bajnai-érában

Bodó Imre a magasfeszültségű távvezetékről beszélt először, ami Újszeged felett húzódik, és amiben a tervek szerint majd megemelnék a feszültséget. Elmondta, hogy ő egyeztetett a szegedi áramszolgáltató cég francia tulajdonosaival, de a városvezetés még leülni sem volt vele hajlandó. „A franciáknak az az álláspontjuk, hogy a Horn-kormánynak kifizették, amit ki kellett a privatizációért, működtetik a rendszert, beszedik a díjakat, a hasznot haza viszik, ha az itt élők ki akarják váltani a magasfeszültséget, fizessék ki a földalatti vezetékek lefektetésének az árát” – vázolta röviden a helyzetet az országgyűlési képviselő. Az ország adósságával kapcsolatban pedig elmondta, hogy 8600 milliárddal adta át Horn Gyula az első Orbán-kormánynak a stafétát, ebből 8400-ra apadt, a Medgyessy-érában ezt az akkori vezetés tartani tudta, de jött Gyurcsány-Bajnai-időszak, és 22 ezer milliárdra nőtt az államadósság.

„Ma Magyarországon 10 százalék alatt van a bankszektorban a magyar tulajdon aránya a külföldihez képest, ez francia és német földön épp fordítva van.Minden autótulajdonost köteleznek a biztosítás megfizetésére, miközben nincs az országnak magyar biztosítója. Csodáljuk a német gazdaságot, hogy világháborúk, szétszakított területek, majd újraegyesítés után ma az egyik legerősebb gazdaság az övék?! De ott elképzelhetetlen, hogy a nemzeti tulajdont kiárusítsák külföldieknek” – hangsúlyozta.

Újszegedi fejlesztések: utak, járdák, parkok, buszvárók.

A fórum végén Pocsai Blanka a helyi fejlesztésekről beszélt. Megtudtuk, hogy bár nem nyert az a pályázat, amit a Holt-Maros további részeinek a rehabilitációjára nyújtottak be, de a holtág melletti közvilágítás fejlesztését tovább folytatják. A lakossági igényeket figyelembe véve épül Újszeged első nagyáruháza is, a CBA Prima. “Buszvárók telepítését is tervezzük, főleg a Fő fasoron van rá szükség, ugyan itt a kerékpárutat is folytatnák tovább, és a járdákat is rendbe tesszük” – vázolta a terveket a képviselő. Megtudtuk, hogy óvodafejlesztés, gyalogátkelő építése is szerepel az elvégzendő feladatok között. A víztoronytéren egy szép, szabadidőparkot építenek majd, az egyik utcát vízelvezetővel látják el, az Egressy Béni pedig aszfaltréteget kaphat.

Az est végén a lakosok kérdezhettek, itt főként konkrét problémákat említettek, mint például a házak előtti növényzet rendben tartása, az elromlott kandeláberek javítása.

no images were found

Előző sztori

Pénteki programajánló: koncertdömping és Valentin Napi Restart

Következő sztori

SZerinTEd? – Pál Attila válaszol