Felavatták Straub F. Brunó szobrát – száz éve született az SZBK alapítója + FOTÓK

Tudományos eredményeinek egy részét a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként érte el Straub F. Brunó akadémikus. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának alapítójának mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban avatták fel.

A fővároscentrikus tudományos élettel szemben Szegedre álmodott meg új tudományos intézetet

Straub F. Brunó

, és megalapította a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot, azt az SZBK-t, ami azóta is zászlóshajója a városnak - mondta el

Botka László

MSZP-s polgármester a szoboravatón. „Straub F. Brunó a maga nemében úttörő vállalkozásának hála kutatók és tudósok tucatjait, százait nevelte arra, hogy szenvedélyesen érdekelje őket a kérdések megoldásai, hogy igenis legyenek szenvedélyesen kíváncsiak, mert a tudós önző kíváncsisága maga a tudomány, a tudomány eredménye pedig maga a fejlődés” – közölte a városvezető. Botka hozzátette, Szeged az elmúlt tíz évben mindent megkapott, amit kőben, téglában, falakban, utakban megkaphatott, most az ELI-vel pedig egy új esélyt, a leendő falakat ismét élettel, gondolatokkal, tudománnyal, azaz emberi teljesítménnyel kell megtölteni. A Szegedi Tudományegyetem rektora,

Szabó Gábor

akadémikus emlékeztetett, tudományos eredményei közül többet az SZTE fiatal kutatója, később professzorként ért el Straub F. Brunó. „Az 1970-es években, nekünk egyetemi hallgatóknak egy kis darab nagyvilágot jelentett az SZBK. Szakmai képzésektől függetlenül jelentett valamit, amihez mi fiatalok nagyon szívesen csatlakoztunk, próbáltuk ezt magunkévá tenni és importálni az egyetem falai közé” – emlékezett vissza a rektor egyetemista éveire.

„Nehéz számba venni, hogy mit jelentett több száz kutató életében a magyar tudományosság nemzetközi hírnevének növelésében az a tény, hogy Straub F. Brunó kezdeményezésére 1971-ben a Magyar Tudományos Akadémia megalapította a az SZBK-t ebben az egyetemi városban” – erről már

Dudits Dénes

. Az MTA alelnöke emlékeztetett, hosszú évtizedeken keresztül a szegedi volt az egyetlen intézetalapítási beruházása az akadémiának. Szerinte az a tény, hogy több intézetet szervezett egy központtá és biztosította az interdiszciplináris együttműködések feltételeit, jelentős versenyelőnyt nyújtott. Elhangzott, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapítója fedezte fel az aktint, az állati szervezetből előállított sárgaenzimet Straub-diaporáznak nevezték el. A Magyar Tudományos Akadémiának 1946-ban levelező, majd 1949-ben rendes tagja lett. Tudományos tevékenységéért két alkalommal tüntették ki Kossuth-díjjal. A kezdeményezésére létrejött SZBK-nak 1970-től 1978-ig főigazgatóként tevékenykedett a Szeged díszpolgári címével is kitüntetett biokémikus. A Dóm téren

Rieger Tibor

Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását

Ormos Pál

, az MTA rendes tagja, Szabó Gábor és Dudits Dénes akadémikusok és Botka László leplezte le.