/

PISA oktatási felmérés – ha így folytatjuk, nem állunk meg a lejtőn?

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

SZS20140125_pisa_konferencia_013Ha rangsorolnunk kellene magunkat a 2012-es PISA-jelentés értékein belül, akkor valahol a középmezőnyben foglalnánk helyet. Ez annyit tesz, alaposan le vagyunk maradva a fejlett országok színvonalától, hiába vagyunk a fejletlen államok éllovasai. A decemberben napvilágot látott felmérés eredményeit országos konferencián ismertette Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézet intézetvezető tanára.

Drasztikus és sürgős reformokat igényel a közoktatás, legalábbis ezt bizonyítják a 2012-es PISA-jelentés eredményei. A tavaly decemberben napvilágot látott adatok azt tükrözik, a három ciklusonként megrendezendő, 15 éves diákokat vizsgáló felmérésen még rosszabbul teljesítettek a magyar gyerekek, mint 2009-ben, ráadásul jóval OECD-átlag alatt – hangzott el a szombati szegedi tudományos tanácskozáson.

Két évvel ezelőtt a három mérési terület, az olvasás-szövegértés, a természettudományok és a matematika közül utóbbi volt a kiemelt. Országunkból összesen 200 iskola vett részt 4600 7. és 10. évfolyamos tanulóval, akik pont ebben a fő szektorban teljesítettek a leggyengébben. Ha rangsorolnunk kellene magunkat a 65 ország értékei között, akkor valahol a középmezőnyben foglalnánk helyet, ami annyit tesz, alaposan le vagyunk maradva a fejlett országok színvonalától, ugyanakkor a fejletlen államok éllovasai vagyunk.

SZS20140125_pisa_konferencia_022

Pedig a hasonló TIMSS-méréseken (még az 1980-as években) Magyarország a világ élvonalában végzett matematika és természettudományok témakörben. 1999-től aztán elkezdtek romlani az eredmények, meg sem állva 2006-ig, amikor is fejlődés látszott az olvasás-szövegértés területén. Az öröm nem tarthatott sokáig, 2009-től ismét hanyatlás látszott, s úgy tűnik, tovább fogunk csúszni a lejtőn – foglalta össze az elkeserítő adatokat Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke. A top 7-ben csak ázsiai országok/városok végeztek, mint Sanghaj, Szingapúr vagy Hongkong (őket az óriási lakosságszám miatt különböztették meg városonként); az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók állnak a rangsor élén.

Mi lesz a foglalkoztathatósággal?

Magyarországon mindössze a gyerekek 9,3 százaléka éri el a kiemelkedő eredményt (ez a felmérésben az 5. és 6. szintet jelenti), Vietnamban ez az arány 13,3 százalék. A leggyengébben teljesítők aránya szövegértésből 19,7 százalék, vagyis minden ötödik magyar gyerek elégséges osztályzatot érdemel. Ugyan ez matematikából 28,1 százalék. A konferencia elnöke szerint ennek oka a funkcionális analfabetizmus, vagyis a diákok el tudják olvasni a feladatokat, viszont nem tudják értelmezni a szöveges feladatokban leírt utasításokat.

A magyar tudományos elit

Maradva a matematikánál, a magyar gyerekek mindössze 2,1 százaléka érte el a kiemelkedő szintet, míg Sanghajban ez az arány 30,8 százalék. Szomszédaink (Ukrajna kivételével, mely nem vett részt a PISA-ban) mind leköröznek minket. De a természettudományokkal is hadilábon állunk, ha a legügyesebb nebulókat vesszük górcső alá: 0,5 százalék a magasan teljesítők aránya. Csapó Benő úgy véli, komoly veszély fenyegeti a magyar tudományos élet jövőjét, ha továbbra is hagyjuk medrében folyni a dolgokat és nem hozunk sürgős reformintézkedéseket a közoktatásban. Ha mindezekhez azt is figyelembe vesszük, hogy a felmérés nem a lexikális tudást, hanem a tanultak gyakorlatban való alkalmazását hivatott feltérképezni, még elszomorítóbb a helyzet.

PISA_rfordts01

A fenti ábrán az látszik, mennyi pénzt fordítanak az államok diákjaik oktatására évente és ehhez képest hogyan teljesítettek matematikából. Ahol évente legalább 50 ezer dollárt, vagyis 11 millió forintot szánnak egy diákra, ott jobb eredmények születtek. Annak ellenére, hogy általános és középiskolás gyerekeink hogyan teljesítettek, meglepő módon a magyar ráfordítás nincs sokkal lemaradva a minimumtól. E szerint a fejletlen országok eredményein meglátszik, ha több pénzt invesztáljanak az oktatásba, a fejlett országok ettől azonban nem produkálnak jobb eredményt.

Nekik sikerült – nekünk mikor fog?

A konferencián külön szó esett Lengyelországról és Észtországról, ahol az oktatás sokat fejlődött az elmúlt években, mert szakmai konszenzust teremtettek és komoly összegeket áldoztak a fejlesztésekre, átalakították a tanárképzést, s csak a megfelelő átképzett tanárszám után vezették be a változtatásokat. Ezek a sikertörténetek jó példával járnak elől Magyarország számára, s arra (kellene) sarkallnia mind a közvélemény, mind pedig a kormányzat figyelmét, hogy hasonlóan komoly reformokra volna szükség itthon is.

Előző sztori

Labdarúgás: ÁGOTA-ifjak nyerték a móravárosi teremtornát + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Kosárlabda: Czibere triplája "századossá" tette a Kosársulit

Legutóbbi hasonló cikkek