Mátyás mesék Szegeden egy utazó társulat előadásában + FOTÓK

Mintha utcai színészek piactéri produkciójába csöppentünk volna. Barnák László és társulata színpadra állította a tanulságokról ismert Mátyás-mondákat.

„Históriákban szerepet kap majd holló és ló, udvarmester és katona, cselédlány és boszorkány, és persze a fiatal Mátyás, ki most éppen Prága városában raboskodik, míg odahaza, Budán a nép új királyt választ. Ha a néző elfoglalta helyét, a játszó öltse fel jelmezét, szóljon a furulya, zúgjon a szél, kezdődjék a játék!”. Prága városában raboskodó Mátyás (

Rédei Roland

) már tűkön ül, hogy megtudja, mi hír a magyarországi királyválasztás körül. Barátja és tanítómestere, az itáliai humanista Jacopo Bradi (

Somló Gábor

) pórbálja vigasztalni és jó tanácsokkal ellátni az ifjút arra az esetre, ha odahaza őt emelnék a trónra. Ám Mátyás anyjának hollója (

Bánvölgyi Tamás

) meghozza az üzenetet, hogy Budáról hamarosan követség érkezik a raboskodó fiúhoz, ezért találgatni kezdenek, vajon mire jutottak a magyar nemesek a királyválasztás ügyében. Hunyadi hűséges szolgálólánya (

Botka Dóra

) és lova (

Hekler Melinda

) szinte biztosra veszik, hogy előttük áll az új uralkodó. Eljátszanak a gondolattal: mi lenne, ha Mátyás lenne az új király? Itt kezdődik a mese, sorra elevenedik meg néhány történet a televízióból jól ismert Mesék Mátyás királyról sorozatból kisebb átdolgozásokkal, de saját darabok is.

Az igazmondó juhász, a Beatrix királyné tréfája és a Népi jóslat az idősebb korosztályoknak ismerősen cseng, de a Mátyás király aranyszőrű báránya a Magyar népmesékből is ismert. A Furcsa látogatók című epizódnak csak átdolgozását látni Mátyás bolondjaként, de mint ahogyan azt

Barnák László

rendező portálunknak korábban elárulta, nem

Újváry László

rajzfilmjeinek feldolgozása volt a céljuk, hanem hogy a pörgős, animációs filmekhez szokott gyerkőcök érdeklődését felkeltsék, s tanulságos mesékkel kössék le figyelmüket. Barnák Lászlónak sikerült.

Thuróczy Katalin

lineáris cselekménnyé foglalt történetét a szegedi nagyszínház legfiatalabb közönsége is könnyen megértette. Sokat segített ebben az öttagú mesemondó társulat fent említett felvezető szövege, amitől olyan érzése van a nézőnek, mintha egy korabeli piactér utazó színészeinek produkcióját látná. Így nem zavaró, hogy a színtéren, szinte percenként váltanak gúnyát, s a hollóból lett katona vagy a katonából lett juhász ugyanaz a személy (csak Rédei Roland karaktere állandó). Nem láttam sem unatkozó gyereket, sem az óráján „időmérő” felnőttet: a Mátyás mesék tökéletes családi mesejáték, ami még a kisiskolás korú csöppségeknek sem hosszú. Igaz,

Edgar Allan Poe

vagy

Arany János

Mátyás anyja című versének idézetei csak a felnőtteket mulattatták.