Írjon nekünk

Egyetem

A geotermia felé nyitna Szeged – milliárdos tervek a megújuló energia jegyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

termalkut12_gsTöbb évtizedes késés után kezd a geotermikus energia szélesebb körű felhasználása felé kacsingatni a szegedi önkormányzat. A következő uniós költségvetési ciklusban fejlesztési célként jelölték meg ezt a területet, eközben egyre több beruházásnál alkalmazzák a technológiát.

Szeged még tavaly szeptemberében döntött arról, hogy környezetbarát energiaforrások hasznosítását tervezi a 2014-2020-es uniós költségvetési időszakban elérhető pályázatok révén. Az előterjesztés szerint a távhőszolgáltató rendszerét fejlesztenék megújuló energiaforrások használatával, elsősorban geotermikus, valamint biomassza alapú hőtermelő berendezések felhasználásával. A korábbi városfejlesztési alpolgármester, Nagy Sándor a SZEGEDma.hu-nak elmondta, jelenleg nincsenek tervek vagy a jövő évi büdzsében betervezett források az előkészítő munkákra. A Szabad Város Egyesület (SZVE) elnöke hozzátette, a fűtés mellett használatimelegvíz-szükségletet fedeznék, de gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat, illetve energiaültetvényeket is terveznek Szeged mellett. A kivitelezés a becslések szerint megközelítené az 5 milliárd forintot. Hozzátette, mindez pontos és részletes tervezést igényel, illetve azt is, hogy a rendszerhez csatlakoztatható intézmények fűtési rendszereit átalakítsák, ami szintén sokba kerül.

A tavaly szeptemberi közgyűlés után a Rókusra megálmodott biomassza-erőmű kapcsán merült fel ismét a geotermikus energia használatának kérdése. Ekkor már javában zajlott újszegedi és szegedi termálkör kialakítása, melytől éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek. Ez a fejlesztés a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a város összesen 36 intézménye számára nyújt majd környezetbarát fűtési lehetőséget. A beruházás miatt változó forgalmi rend lépett életbe Újszegeden, s szakaszosan bontották fel az úttestet a vezetékfektetés miatt.

geotermikus

Az SZTE új klinikai tömbjénél is alkalmaznak geotermikus energiát, az épület elkészültekor tartott november eleji sajtótájékoztatón elhangzott, a most elkészült épület fűtését is részben geotermikus energiaforrásokkal biztosítják. Tapasztó Sándor projektmenedzser arról tájékoztatott, mínusz 10°C-ig teljes mértékben megoldható lesz a tömb fűtése termálvízzel. Azt azonban, hogy ezzel mennyit tudnak spórolni, értelemszerűen nem tudják még kalkulálni.

Az SZVE elnöke a hőszolgáltató sajátos helyzetét is az indokok közé sorolta, hogy miért nem foglalkozott eddig Szeged a geotermikus energia hasznosításával városi szinten. A cég privatizálása után az önkormányzati tulajdonhányad 51 százalékos lett, s Nagy Sándor szerint a hőszolgáltatónak nem volt érdeke a geotermikus fűtési rendszer kialakítására áldoznia. Mindeközben a környező településeken régóta hasznosítják a termálvizet, Hódmezővásárhelyen mintegy 20 éve, de Kisteleken és Mórahalmon is alkalmazzák a technológiát.

Megkerülhetetlen a zöld energia

„A primer energiahordozók kiváltása vagy részbeni helyettesítése szükségszerű, hiszen hiába fordul elő időszakosan árcsökkenés, mindenki tudja, hogy minden folyamatosan drágul” – ezt már Kóbor Balázs mondta. Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke még áprilisban arról nyilatkozott a SZEGEDma.hu-nak, hogy a gázhelyzet instabilitása tíz évvel ezelőtt már pontosan látszott, csak senkit nem érdekelt.

kobor_balazs03_gs

„Régiónkban 1954 óta használnak termálvizet, de hogy ezt Szeged miért nem tette meg nagyobb volumenben, jó kérdés” – jegyezte meg, hozzátéve, kisebb próbálkozások voltak, húsz évvel ezelőtt például a kórház területén, míg Felsővárosban dupla csöves kútmegoldásokat alkalmaztak az 1980-as évek vége táján, ami azonban nem járt sikerrel. Kóbor Balázs Szeged geotermális történetébe ezeket a próbálkozásokat fontos momentumnak tartja, mert azóta mutogatnak ezekre a kutakra a geotermikus energia ellenzői.

A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke úgy látja, amikor a műszaki aggályokat vetnek fel a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban, akkor gyakorlatilag arról van szó, hogy nem akarnak visszasajtoló kutakat építeni és üzemeltetni. „Van egy vita arról, hogy szükséges-e a visszasajtolás, mi szakmai érdekképviseletként nem fogadjuk el, hogy például mezőgazdasági hasznosításnál ezt nem tennék kötelezővé. Mégis mit kezdjünk a magas ásványi anyag tartalmú, kőolajszármazékot, akár rákkeltő anyagokat tartalmazó vízzel? Engedjük ki a természetbe, mint ahogy Szentesen teszik, ahol a felszínről a Kurcába, onnan pedig a Tiszába kerülnek ezek a káros anyagok?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a geotermikus rendszereket ellenzők sokszor utalnak arra, hogy az Európai Unióban nincs visszasajtolási kötelezettség, ami igaz is, de nem is szükséges külön törvényt alkotniuk erről, hiszen ennek hiányában a környezetvédelmi felügyelőség egyszerűen nem ad ki engedélyt.

Hiába a tervezés, a mélyben meglepetések lehetnek

geotermikus02Jelenleg két geotermikus kaszkádrendszer kiépítése zajlik, mellyel kapcsolatban az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa elmondta, 1500 és 2000 méteres mélység táján nem azt találták a szakemberek, mint amit vártak. A kutakban több a gáz, és sokkal alacsonyabb a rétegnyomás, mint 20-30 évvel ezelőtt volt. Ez Kóbor szerint az intenzív bányászat számlájára írható, s ez is bizonyítja, hogy nem volt megfelelő a vízvisszapótlás.

A tervező csapat folyamatos kapcsolatban van a kivitelezőkkel, a kitermelő kútból már mintákat is vettek, melyeket elemeznek, és elkezdődött a kút előkészítése a valós üzemre, míg a visszasajtoló kutak egyike gyakorlatilag elkészült. „A kitermelési technológián változtatni kell, más típusú szivattyút kell például beépíteni, de egy termálkút fúrásánál ez természetes, hiszen elvi geofizika alapján tervezték meg, s csak a gyakorlatban derül ki, hogy pontosan mi is van a föld mélyén” – magyarázta.

Problémamentes geotermikus rendszer még nem született, s a beruházók kedvét sokszor pont ez veszi el, de a mostani szegedi beruházás példaértékű lesz Kóbor Balázs szerint. „2006 óta folyamatosan mondom a városvezetésnek és a Szegedi Tudományegyetemnek egyaránt, hogy ezen a területen kellene beruházásokban gondolkodni, így öröm számomra, valamiféle elégtétel, hogy végre az történik, amit már évekkel ezelőtt javasoltunk” – jegyezte meg. A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke úgy látja, hosszú távon csak a fogyasztás csökkentése és a primer energiahordozók részleges kiváltása lehet megoldás.

Kommentek

Egyetem

Folytatódik a szegedi science park kialakítása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Már lőszermentesítették az egykori szovjet laktanya területét.

Tovább olvasom

Egyetem

Kínai egyetemmel köt együttműködést az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Méghozzá a Southwest University of Political Science and Law (SWUPL) nevű felsőoktatási intézménnyel.

Tovább olvasom

Egyetem

A fenntarthatóságról tanácskoztak az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A GreenMetric rangsor szakértőivel egyetemben,

Tovább olvasom

Aktuál