Írjon nekünk

Egyház

Bálint Sándor boldoggá avatásáról a szegediek és elszármazottak találkozóján + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

ferencesek_szoegedi_mj-11Szent vagy példakép csak akkor lehet valaki, ha figyelünk rá, beszélünk róla – fogalmazott Barna Gábor tanszékvezető a Bálint Sándor szellemiségét idéző III. „Szögedi Nemzet” Találkozón, ahol a néprajzkutató boldoggá avatásáról tartott előadást.

Az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület harmadik alkalommal rendezett találkozót a Szegedről kirajzott családok utódainak, hogy fenntartsák és mélyítsék a kapcsolatokat. Az alsóvárosi ferences rendházban szombaton Bálint Sándor néprajztudós szellemiségét is megidézték a résztvevők, hiszen mint ismeretes, a „legszögedibb szögedi” foglalkozott először a városból kirajzottakkal, összesen 145 települést írt össze, ahol egykori szegediek telepedtek le. A szervezők, akik Bálint Sándor kutatásai nyomán hívták életre a „Szögedi Nemzet” Találkozót, alsóvárosi, palánki, rókusi, tarjáni és fölsővárosi érdeklődőket is vártak a rendezvényre. Előadás hangzott el az Arad könyvéki magyarságról, a szegedi paprikakutatásról, a Hármashatár című kiadvány térképmellékletéről,

Barna Gábor, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és a Bálint Sándor Valláskutató Intézet vezetője úgy látja, a jelenleginél sokkal többet kellene foglalkoznunk a néprajzkutató munkásságával, életének példájával. A boldoggá avatásával kapcsolatban elmondta, 2012 őszére elkészült a Pozíció, s ezzel egy újabb állomásához érkezett a „legszögedibb szögedi” boldoggá avatási eljárása. „Ez azt jelenti, hogy illetékes vatikáni testület megállapította, hogy Bálint Sándor élete, munkássága nem mond ellent a katolikus egyház tanításainak, s kiadták a Pozíciót. Ez az állásfoglalás a néprajzkutató életéről, erényeiről és szentségének híréről” – fogalmazott a professzor. Hozzátette, megjelent egy könyv, valamint két tucatnyi szentkép, melyek kevésbé szólnak a tudós emberről, inkább a mindennapok emberéről. Barna Gábor szerint azt mutatja meg a könyv, hogy miben állt az ő keresztény életvitele. „Ő mindenkinek, annak is, akiről tudta, hogy nem jó szívvel van iránta, egyszerűen nem tudott másmilyen lenni. Otthon is szolgált, az egyetemen is, mindenhol: ez jellemezte Bálint Sándort” – közölte.

Barna Gábor elmondta, a könyv és a szentképek terjedése után több – egyelőre nem ellenőrzött – történetek láttak napvilágot a „legszögedibb szögediről”, hogy kiknek miben segített. „Ha szaporodnának ezek az úgynevezett imameghallgatások, úgy egyre többen fordulnának Bálint Sándor közbenjárásáért és közbenjárásával az Jóistenhez valami gondjuk-bajuk megoldásában. S ezekből talán majd megszületik egy csodás gyógyulás is, mert a vatikáni bizottságoknak a csoda egyenlő egy betegségből való orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulással. Ekkor következhet a boldoggá avatása” – magyarázta az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője.

A SZEGEDma.hu kérdésére kifejtette, a boldoggá avatáshoz vezető úthoz hozzátartozna, hogy Bálint Sándor életének példáját sokkal többet kellene emlegetni, aminek a mai felgyorsult világunk nem kedvez. A Szögedi Nemzet képviselőinek III. találkozója is Bálint Sándor szellemiségét is ápolja, hiszen az ő kezdett el foglalkozni először a Szegedről kirajzottakkal. „Ez egy példa arra, hogy az emberek akkor tudnak valamit elérni, ha összefognak. Erre nagyon nagy szükség van napjainkban, amikor szétesett mindenféle közösségünk, a rohanás miatt nem vesszük észre a másik embert. Az egymásra figyelésben is példát mutatott Bálint Sándor, akárcsak a szakmai segítségnyújtásban. Ha mindezt nem tanuljuk meg tőle, akkor egy kicsit el vagyunk veszve” – vélekedett Barna Gábor. Mindezek emberi tulajdonságok, de a hívő közösségeknek is példával szolgál, elég, ha arra gondolunk, hogy 1951-ben eltiltották a tanítástól, mert nem mondott le arról, hogy templomba járjon. „Boldog vagy szent, de példakép is csak akkor lehet valaki, ha figyelünk rá, beszélünk róla” – hangsúlyozta Barna Gábor, aki szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Bálint Sándor rövid időn belül hivatalosan is példaképünk legyen.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál