Bálint Sándor boldoggá avatásáról a szegediek és elszármazottak találkozóján + FOTÓK

Szent vagy példakép csak akkor lehet valaki, ha figyelünk rá, beszélünk róla – fogalmazott Barna Gábor tanszékvezető a Bálint Sándor szellemiségétidéző III. „SzögediNemzet” Találkozón, ahol a néprajzkutató boldoggá avatásáról tartott előadást.

Az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület harmadik alkalommal rendezett találkozót a Szegedről kirajzott családok utódainak, hogy fenntartsák és mélyítsék a kapcsolatokat. Az alsóvárosi ferences rendházban szombaton

Bálint Sándor

néprajztudós szellemiségét is megidézték a résztvevők, hiszen mint ismeretes, a „legszögedibb szögedi” foglalkozott először a városból kirajzottakkal, összesen 145 települést írt össze, ahol egykori szegediek telepedtek le. A szervezők, akik Bálint Sándor kutatásai nyomán hívták életre a „SzögediNemzet” Találkozót, alsóvárosi, palánki, rókusi, tarjáni és fölsővárosi érdeklődőket is vártak a rendezvényre. Előadás hangzott el az Arad könyvéki magyarságról, a szegedi paprikakutatásról, a Hármashatár című kiadvány térképmellékletéről,

Barna Gábor

, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és a Bálint Sándor Valláskutató Intézet vezetője úgy látja, a jelenleginél sokkal többet kellene foglalkoznunk a néprajzkutató munkásságával, életének példájával. A boldoggá avatásával kapcsolatban elmondta, 2012 őszére elkészült a

Pozíció

, s ezzel egy újabb állomásához érkezett a „legszögedibb szögedi” boldoggá avatási eljárása. „Ez azt jelenti, hogy illetékes vatikáni testület megállapította, hogy Bálint Sándor élete, munkássága nem mond ellent a katolikus egyház tanításainak, s kiadták a Pozíciót. Ez az állásfoglalás a néprajzkutató életéről, erényeiről és szentségének híréről” – fogalmazott a professzor. Hozzátette, megjelent egy könyv, valamint két tucatnyi szentkép, melyek kevésbé szólnak a tudós emberről, inkább a mindennapok emberéről. Barna Gábor szerint azt mutatja meg a könyv, hogy miben állt az ő keresztény életvitele. „Ő mindenkinek, annak is, akiről tudta, hogy nem jó szívvel van iránta, egyszerűen nem tudott másmilyen lenni. Otthon is szolgált, az egyetemen is, mindenhol: ez jellemezte Bálint Sándort” – közölte.