/

„Állati” továbbképzés rendőröknek

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Továbbképzést tartottak rendőröknek az állatok védelmével összefüggő feladatokról és azok jogi hátteréről. A program során az is kiderült, hogy a vadaspark Regionális Karantén- és Mentőközpontjában milyen munka folyik.

Az állat- és természetvédelmi szabályok betartásáért folyamatosan együtt dolgozik a vadaspark a rendőrséggel és társszerveikkel. „A schengeni határok bővülésével megszűnt a vámellenőrzés például a nagylaki és a zombori átkelőnél, ami kiemelt feladatot ró a rendőrségre. A képzésnek azért biztosítunk helyet, mert itt élőben be tudjuk mutatni azokat az állatokat, melyek az esetleges bűnelkövetések során előkerülnek, így például a görög teknőst és a különböző papagájokat” – részletezte Veprik Róbert. Az igazgató tapasztalatai szerint a rendőrök fel vannak készítve arra, hogy milyen intézkedéseket kell megtenniük, de lehetnek veszélyes állatok, akár humán egészségügyi szempontból is, s ezeket a helyzeteket is kezelniük kell. „Görög teknősből viszonylag sok kerül hozzánk, illetve díszmadarak is vannak. Érdekes módon a madarakat inkább Bács-Kiskun megyében, míg a szerb és a román határnál Csongrád megye területén a teknősök a favoritok” – tájékoztatott a vadaspark igazgatója.

„Szinte mindent tudni kell a rendőröknek az állatokról” – szögezte le Szilágyi Róbert rendőr-alezredes. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a házi kedvenceket éppúgy ismerniük kell, mint a védett fajokat. „A házi kedvencek köre napjainkra a macskák és a kutyák mellett igencsak kibővült, például kígyókkal, teknősökkel. Ezért as kollégáknak fel kell ismerniük, hogy védett állatról van-e szó, s azt is tudniuk kell, hogy mi kell ahhoz, hogy külföldre vihessük kedvencünket” – fogalmazott.

Míg régebben a kutyáknak útlevél kellett, addigra mára már chippel vannak ellátva, egyes fajoknak pedig marhaútlevelet kell készíttetni. „A jelenlegi képzés célja, hogy az intézkedő rendőr tisztában legyen azzal, hogy mi az az állat, amit az érintett személy szállít, s vajon védett-e. Azt is tudniuk kell, hogy mi a teendő vele, milyen körülményeket kell neki biztosítani ahhoz, hogy életben maradjon” – hangsúlyozta Szilágyi Róbert. A rendőrségnek nincsenek statisztikai adatai arra nézve, hogy vajon mennyi és milyen állatokat szállítanak külföldre legálisan az állampolgárok, de az alezredes szerint növekedett a határt átlépő házi kedvencek száma, régebben ugyanis nem merték magukkal vinni például nyaraláskor.

A vadasparkban előadást tartott a kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának szakembere többek között az állatok szállításának jogi oldaláról, és rendőrök szerepéről az állatkínzás bűncselekmény felderítésében. A Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa a jogszabályi hátteret ismertette a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozóan, és bemutatták a vadaspark karanténházát és az ott folyó munkát.

Előző sztori

A madáretetés fortélyairól tanultak a Tabán utcai ovisok + FOTÓK

Következő sztori

A vallási turizmus népszerűsítésének útjait keresték Ópusztaszeren