Csodacsapat: Aloe vera, alga, gyógygomba és zöld tea

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

aloe_zoldteaA rendszerváltás után hazánkban is kitört a csodaszerőrület. Ma is tapasztaljuk: se szeri, se száma a magas antioxidánstartalmú, a rák és minden egyéb ellen ható fantasztikus növényeknek. S bár némelyeknek tényleg van kedvező hatásuk, minden bajunkra egyszerre biztosan nem jelentenek gyógyírt.

Az Aloe vera volt talán az első „csodanövény” Magyarországon a rendszerváltás után. Azelőtt az ilyen jellegű növényi termékek nagyon korlátozottan voltak elérhetők – idézte fel Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa. Az így kialakult „vákuumot” tehát először az Aloe vera töltötte be. Egy forgalmazó cégnek köszönhetően valóságos csodanövény lett belőle, hiszen azt terjesztették róla, hogy szinte mindent gyógyít: a hajhullástól a rákig, pedig ezek nagy részére nem volt bizonyíték – tette hozzá a gyógyszerész. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy az Aloe vera értéktelen növény lenne, sőt, nagyon jól termeszthető, és számos kedvező hatása van. Kifejezetten jó például a bőrsérülések, égések, kisebb sebek gyógyítására úgy, hogy a növényt felvisszük az érintett területre. Szájon át fogyasztva koleszterin- és vércukorcsökkentő hatást tulajdonítanak az aloe gélnek, jelenleg ezt vizsgálják a szakemberek. Ez azonban természetesen nem azt jelenti, hogy valaki kigyógyulhat a cukorbetegségből, ha Aloe verát fogyaszt, de abban segíthet, hogy kevésbé emelkedjen meg a vércukorszint, vagy csökkentse valamelyest a koleszterint – magyarázta az adjunktus. Egyébként az Aloe vera-őrület mára lecsengett, manapság nagy valótlanságokat ritkán állítanak róla, de a köztudatban továbbra is fantasztikus növényként él tovább.

Egyben a csodanövények prototípusává vált, azóta is újabb és újabb növény jön, ami mindent meggyógyít. De ilyenek a gombák is.

Gombamód

A gyógygombákból az első a kombucha és a shiitake voltak – mindkettő ázsiai fajta –, ma viszont már tucatszámra kaphatók gyógygomba-termékek a piacon. A gyógyító gombák használata elsősorban Ázsiában jellemző, bár Magyarországon is van rá példa a népi gyógyászatban, de elenyésző – dacára annak, hogy hazánkban háromezer gombafaj él – emelte ki Csupor Dezső. Ázsiában viszont bizonyos gombák valóban gyógyszerré váltak, és azokra a célokra használják őket, amikre itthon is: daganatos betegségek kiegészítő kezelésére. A szakember felhívta a figyelmet arra, azt tudjuk ezekről a gombákról, hogy növelik a kezelés hatékonyságát, de önmagában gyógygombákkal rákot gyógyítani sajnos nem lehet. Másik fontos dolog, hogy valójában nem létezik olyan, hogy „a gyógygomba”, minden gomba mást és mást képes kezelni, egyesek a daganatellenes terápiáknál használnak, mások például koleszterincsökkentő hatásúak. A problémát valójában az jelenti, hogy milyen formában találkozhat vele a magyar fogyasztó. Ezek ugyanis többnyire étrend-kiegészítőként vannak jelen a piacon, amiket a gyártón kívül senki nem ellenőrzi. Tehát az, hogy a gyártó mennyi és milyen gombát tesz bele, és abban a dózisban elérhető-e a kívánt hatás, a laikus számára rejtély marad. Azt is meg kell említeni, hogy a gombák körültekintő kezelést igényelnek, a penészes vagy extrém nagy adagban bevitt gombák akár máj- vagy vesekárosodást is okozhatnak.

A kémcsőben és a szervezetben

csupor_dezso03_gsAz algákat főként antioxidáns hatásuk miatt reklámozzák. Való igaz, bizonyos algáknak nagyon magas az antioxidáns aktivitása, ezt pedig – megintcsak – a rák megelőzésével, kezelésével hozzák összefüggésbe. Tény, hogy ha szervezetet oxidatív károsodás éri, nagyobb az esély a daganatos sejtek kialakulására. Ha ezt megakadályozzuk – antioxidánsokkal – akkor elvileg a daganat kialakulására kisebb lehet az esély. Ez persze papíron jól hangzik, de valójában ez nem így működik – tudtuk meg Csupor Dezsőtől. Az antioxidánsok a kilencvenes évek csodaszerei voltak, mára kiábrándultak belőlük, mert a derék antioxidánsok sokkal kevesebbet tudnak, mint vártak tőlük, és bizonyos veszélyekkel is járhatnak. Egy dohányosokon végzett vizsgálat például kimutatta, hogy nem hogy csökkentette, hanem még növelte is a daganat esélyét, mikor nagy adagban antioxidánsot adtak a kísérleti személyeknek. Ennek magyarázatát ma sem ismerjük még teljesen, de vélhetően arról van szó, hogy a szervezetnek van egy normál antioxidáns-egyensúlya, ha ezt egy hatalmas dózisú, kívülről bevitt anyaggal megborítják, akkor kikapcsol a szervezet rendszere, és káros hatás váltódik ki – fejtegette a mechanizmust az adjunktus.

Tehát az algák antioxidánsként valóban nagyon kiválóak, a kérdés az, hogy valóban szükségünk van-e rájuk. Az algáknak egyébként van egy sor bizonyított hatása, de még egyik esetében sem tartanak ott a vizsgálatok, hogy ezt a gyógyításban ki lehetne használni – fűzte hozzá a szakember. Persze bizonyos, a terjesztésben érdekelt cégek ezeket a hatásokat is felnagyítják, illetve laboratóriumi vizsgálatokra úgy hivatkoznak, mintha az emberi szervezetre is pontosan úgy hatnának. Nem lehet elégszer ismételni: ami működik a kémcsőben, egyáltalán nem biztos, hogy az emberben is úgy játszódik le! – szögezte le Csupor Dezső.

Egy csésze antioxidáns

A zöld tea szintén híres antioxidáns – a megfigyelés Japánból származik, ahol az egy főre eső zöldtea-fogyasztás a legnagyobb a világon. Megfigyelték, hogy akik sok teát isznak, azoknál bizonyos daganatos betegségek előfordulása alacsonyabb. Úgy néz ki, megáll ez az összefüggés, a magyarázat viszont bonyolultabb, mint pusztán az antioxidáns hatás – mutatott rá a gyógyszerész. A zöld tea antioxidánsai között találjuk az EGCG (epigallokatechin-gallát) nevű anyagot, ez valóban csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. Hozzá kell tenni, hogy ahhoz, hogy ezt a kedvező hatást elérjük, úgy és annyi zöldteát kellene fogyasztani, mint a japánok. Ők napi egy-másfél litert isznak, és nem 2 grammos filterből, hanem jóval töményebben főzik…

Csupor Dezső végül elmondta, a csodaszerek forgalmazói gyakran kárhoztatják a gyógyszerlobbit vagy éppen a „gyógyszermaffiát”, mondván, hogy a gyógyszerfogyasztókból élnek meg. Ez jóllehet igaz, de azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy az alternatív szerek gyártóit és forgalmazóit is az üzleti haszon hajtja…

Default thumbnail
Előző sztori

Sok baleset történt szombaton az utakon

Következő sztori

Klinghammer István: Senki sincs elzárva a felsőfokú tanulmányoktól

Legutóbbi hasonló cikkek