Közélet

SZTE-tanévnyitó: a tudomány nem alany, hanem állítmány + FOTÓK, VIDEÓ

SZTE-tanévnyitó: a tudomány nem alany, hanem állítmány + FOTÓK, VIDEÓ

2013. augusztus 31., szombat
SZTE-tanévnyitó: a tudomány nem alany, hanem állítmány + FOTÓK, VIDEÓ
egyetemi_tanevnyito33_gs

„Az egyetemek, az állam, a gazdaság és a társadalom csak együtt tud választ adni az oktatás nemzeti és globális kihívásaira” – jelentette ki Pálinkás József a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján, ahol elhangzott, az SZTE nemzetközileg jegyzett intézmény akar lenni, melynek azonban a Bajnokok Ligája mellett a megyei bajnokságban is csapatot kell indítania.

Pálinkás József

szerint őszinte beszéddel újra kell építeni a bizalmat és az együttműködést egyetemen belül, valamint az universitas és környezete között. „Az egyetem ma nem valami elszigetelt világ, hanem az ország életének szerves része, mindennapjainak alakítója. Következésképpen az egyetem nem csupán egy üzem, ahol a tőle független társadalom szabott vagy kialkudott áron csereszabatos szakembereket rendel, vagy az egyén egyszerűen szaktudást vásárol” – szögezte le a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Pálinkás elmondta, a felsőoktatásba felvett hallgatók számának a korábbi folyamatos növelése miatt háttérbe szorultak a minőségi szempontok, ezért az MTA elnöke szerint megkerülhetetlen feladat a felsőoktatás teljes intézményrendszerének és finanszírozásának megújítása. „Egyetem, gazdaság, politika és társadalom. Ezek egymást feltételező rendszerek. Sikerük és jövőjük azon a kölcsönösségen alapul, amellyel egymásnak tartoznak” – jelentette ki a szombaton délelőtt a TIK-ben rendezett tanévnyitó ünnepségen.

Világszínvonalú egyetemekre van szükség

Pálinkás közölte, világszínvonalú egyetemekre van szükség, amit nem lehet megvalósítani az egyetem, a gazdaság, a politika és a társadalom szereplőinek kölcsönös bizalmon alapuló, felelős együttműködése nélkül. „Az államvezetés önmagában nem tud létrehozni egyetlen világszínvonalú egyetemet sem. Mint ahogyan jelen körülményeink között egyik egyetemünk sem tud állami finanszírozás nélkül a világban elismertté válni, és még együtt is kevesek az egész társadalom bizalma és támogatása nélkül” – ezt nevezte a tanévnyitó első legfontosabb üzenetének. Az MTA elnöke szerint ha elhagyják a hazai egyetemeket a legkiválóbb tudósok, illetve külföldön tanulnak tovább a legtehetségesebb diákok, akkor véglegesen elvesztettük a versenyt.

Pálinkás József úgy látja, az egyetemek, az állam, a gazdaság és a társadalom csak együtt tud választ adni az oktatás nemzeti és globális kihívásaira. Ezeket a célokat csak együttműködve lehet elérni, mint ahogy a szabályokat is csak együttműködve lehet megalkotni. „Egységes és világos üzenetekkel és tettekkel, hogy hiszünk saját jövőnkben, hogy bízunk egymásban, hogy tudunk áldozatot hozni, és ha kell, az egyéni vagy csoportérdeket alá tudjuk rendelni a közösség érdekeinek” – jelentette ki, megjegyezve, ez mai közfelfogást ismerve nem lesz könnyű.

Az egyetemi képzés nem ingyenes

Pálinkás József a tanévnyitón elmondta, be kell látni, hogy az állam, az egyetemek, a gazdaság és a társadalom egésze régóta figyeli gyanakodva egymást, pedig nem vetélytársak, hanem partnerek. „A makacs értelmiségi gőg, az egyoldalú, rövidlátó gazdasági érdek, a pusztán politikai mérlegelés mind zsákutcába vezet.” Rámutatott, a felsőoktatási intézményrendszerben jelenlévő pazarlás felnagyítása tovább ront a helyzeten, és szintén a megújulás akadálya a rossz intézményi szerkezetekhez való ragaszkodás is. Ezeken felül az a közfelfogás is hibás, hogy az egyetemi képzés ingyenes. A jó egyetemek fenntartásához Pálinkás József szerint szükséges a stabil gazdasági környezet is, de jó gazdaságpolitikát kizárólag jól képzett, hazájuk iránt elkötelezett szakemberek tudják alakítani. Az MTA elnöke a legfőbb társadalmi-gazdasági kihívásnak azt nevezte, hogy a lehető legtöbb embert be kell vonni az értékek előállításába és cseréjébe.

Az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő nevelés

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár az egyetem hivatásának a tudományon keresztül történő nevelést, a tudományt megújító művelésére való felkészítést nevezte. „Tudományt művelni azt jelenti, hogy elfogulatlannak lenni. Hogyan lehet ezt bármilyen politika szája szerint megváltoztatni? Az már nem tudomány. A tudomány nem alany, hanem állítmány. A tudomány szó egy egyetem nevében nem egy jelző, sőt is pusztán valaminek a jellemzője, mint valaminek a színe. Sokkal inkább arra a közegre utal, amelyből oktatásunk táplálkozik” – fogalmazott Klinghammer István. A felsőoktatásért felelős államtitkár leszögezte, az egyetemi közösség alapvető négy közös értéke a szeretet, a bölcsesség elismerése, az igazság fontosság és az egyéni kiteljesedés kölcsönösen elismert célja. Klinghammer kifejezte azon reményét is, hogy a jövő értelmiségét az erény és a tisztesség fogja vezetni. Az első éveseknek pedig gratulált felvételükhöz. „A felsőoktatás, ahová most belépnek, lehetőséget kínál és feladatot nyújt önöknek. Az egyetem ugyan még iskola a szó klasszikus értelmében, ahol a hallgatók teljesítményét mérik, osztályozzák, de itt már felelősséggel kell dönteniük arról, hogy milyen tárgyakat kívánnak felvenni, önállóan kell tervezniük karrierjük állomásait” – fogalmazott. A felsőoktatásért felelős államtitkár megjegyezte, az viszont már a hallgatókon múlik, hogy mennyire felkészült szakemberré vagy innovatív kutatóvá válnak.

Az értelmiség mint hadsereg, a felsőoktatás mint kiképzőtábor

„Folyik egy vér nélküli harc, amelyben a hadsereget úgy hívják, hogy értelmiség, és a kiképzőtábort úgy hívják, hogy felsőoktatás” – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus a tanévnyitón. A Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, ha ezen a pályán boldogulni akar az ember, akkor nincs választása. „Az SZTE arra pályázik, hogy nemzetközileg jegyzett egyetem legyen, és megfeleljen a nemzetközi verseny szabályainak is, de a régió, a szűkebb környezet meghatározó intézménye is legyen egyben. Sportpéldát használva, a Szegedi Tudományegyetem a Bajnokok Ligájában és a megyei bajnokságon is kell csapatot indítania. Erre mi készek vagyunk, eddig is ezt csináltuk” – közölte Szabó Gábor. A rektor leszögezte, kiszámítható és stabil pályán van minden az egyetemen az új tanév kezdetén az elvonások és megszorítások ellenére. A beiskolázást is pozitívnak értékelte, hiszen még nőtt is valamelyest az SZTE-s hallgatói létszám a tavalyihoz képest. Szabó Gábor szerint a legfontosabb, hogy bármi is történik az universitas környékén, ezt az egyetemi polgárok nem vehetik észre. „A Szegedi Tudományegyetem szerzett diploma, végzettség az jó belépő nemcsak a munkaerőpiacra, hanem nemzetközileg is versenyképes végzettségeket tudunk adni” – fogalmazott, s kifejezte reményét, hogy a tudományos kutatások eredményei nem sínylik meg közvetlenül azt, hogy néha „gazdasági kötéltáncot” kell folytatnia az SZTE-nek. http://www.youtube.com/watch?v=NWxzCK212bg&feature=youtu.be Szeged és az egyetem sorsának az összefonódásáról szólt Botka László MSZP-s városvezető a SZTE tanévnyitóján, és ismét felsorolta azokat a projekteket, amelyek az universitasnak és Szeged városának egyaránt fontosak. Elmondta, közös érdekek mentén épül az új klinikai tömb, és hamarosan elkezdődik az ELI beruházása is, ami hazánk legnagyobb mértékű tudományos beruházása. A polgármester a magyar felsőoktatás finanszírozásának csökkenéséről is szólt, a 2010-es 186 milliárdról 2013-re 123 milliárd forintra csökkent a felsőoktatási költségvetés. Hozzátette, a diákok száma is csökkent, 141 ezerről 95 ezer főre, ami kihat a Szegedi Tudományegyetemre is. Klebelsberg Kunó szavait is idézte, és kijelentette, hogy Szegeden értik is az egykori kultuszminiszter üzenetét, hogy a magyarság jövőjét és igazát nem az ellenségkereséssel, hanem a versenyképes tudással és a tudományban kell keresni. Botka szerint ez a kulcsa az SZTE és Szeged sikerének.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.