Nagy Viktor: „Mostantól a négyes pályán úszunk”

Döntőbeli győzelmével 1973 és 2003 után ismét világbajnoki címet szerzett a magyar férfi vízilabda-válogatott a Barcelonában vasárnap véget ért vizes vb-n. A SZEGEDma.hu az A-Híd Szeged nemrégiben szerződtetett kapusát, a Montenegró elleni fináléban bravúrok sorát bemutató Nagy Viktort kérte a siker értékelésére.

A közvélemény és a szakma torna előtti elvárásai a legjobb négy közé kerülést célozták meg, tekintettel talán arra is, a januárban kinevezett

Benedek Tibor

szövetségi kapitánynak viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, hogy felkészítse az újjáalakult és megfiatalított nemzeti együttest a világbajnokságra. Ennek fényében még kiemelkedőbb az a teljesítmény, amit a játékosok az egyes találkozókon mutattak, s aminek eredményeként Magyarország harmadik világbajnoki címét szerezte. „Igazából a helyszínen még fel sem tudtam fogni a történteket. Azt igen, hogy mit értünk el, azt is, hogy számomra ez mekkora öröm, de azzal csak itthon szembesültem, hogy mennyi embernek okoztunk ezzel boldogságot” – mondta a torna legjobb kapusának választott

Nagy Viktor

. Arra a kérdésre, mikortól jutott először eszükbe a világbajnoki cím lehetősége, a Vasastól a nyáron Szegedre szegődött kapus a következő választ adta. „A saját nevemben tudok csak nyilatkozni, és ami azt illeti, személy szerint én már a vb előtt kitűztem magamnak célként, hogy legyek a torna legjobb kapusa, illetve azt, hogy legyek világbajnok. Ezzel a tudattal keltem fel minden reggel Barcelonában, ettől függetlenül kicsit hihetetlen volt, amikor átvehettük az aranyérmeket. Kint nem nagyon gondolkodtunk a végső győzelemben, mindig csak a következő mérkőzésre koncentráltunk, annál előbb nem tekintettünk. Ez megkönnyítette a dolgunkat.”

Mint a klasszis hálóőr elmondta, 7-8 együttes is akadt a tornán, amelytől előzetesen nem számított volna meglepetésnek egy elődöntős szereplés. A mezőny elejének sűrűségét mi sem igazolja jobban, minthogy a Nagy Viktor által a riválisok között a legerősebbnek vélt Szerbia csak a hetedik helyre fért oda a végelszámolásnál. „Egyik csapat játékosai sem hittek annyira egymásban, mint mi, szerintem ez volt a kulcs” – árulta el, mi emelte ki a magyar csapatot az ellenfelek közül. „A horvátok elleni összecsapás volt a legkeményebb, úgy fizikálisan, mint idegileg is. Összességében végig jól játszottunk egy nagyon erős ellenfél ellen, amely ráadásul jelentősen több emberelőnyt is kapott, mint mi. Nem szeretek a bírók teljesítményéről beszélni, de ebben az esetben nehéz szó nélkül elmenni e mellett. Mi viszont akkor és ott csak saját magunkkal foglalkoztunk, mindenki úgy szállt medencébe, hogy saját magából a legjobbat hozza ki, összességében ez jelentette az erősségünket.” A jövőre vonatkozóan az immáron szegedi kapus elmondta, az elkövetkező három hétre szabadságot kaptak, de annak lejárta után minél hamarabb szeretné új klubjában bizonyítani, hogy a világbajnoki szereplés alkalmával érettebb játékos vált belőle. Hiába a frissen elhódított cím, már most motivált, hogy az OB I következő idényében a legjobbját nyújtsa, mintegy folytatásaként a barcelonai teljesítménynek. Végezetül kitért a magyar válogatott körül kialakult helyzetre is. „A következő világeseményre, a budapesti Európa-bajnokságra is teljes erőbedobással fogunk készülni, de ott lesz a vállunkon az a teher, hogy a publikum automatikusan elvárja majd tőlünk a győzelmeket. Ha szabad egy úszásból átvett hasonlattal élnem, eddig a szélen úsztunk, mostantól azonban a négyes pálya lesz a miénk.”

Szuda Sándor