Beszélgethetünk Istennel?

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett. (Zsidókhoz írt levél, 10:20-23)

Annyira élénken él bennem az emlék nagymamám házából az ágy fölé függesztett képről, amin egy hosszú hajú bácsi, furcsa, hosszú ruhában ül egy hegytetőn és nem a nézőre tekint, hanem az alatta elterülő városra, és mintha egy megmagyarázhatatlan szomorúság emésztené belülről a szívét. Éreztem azzal a gyermeki szívemmel, hogy valamilyen némileg ünnepies légkör uralkodik a szoba azon pontján, és lelkem legmélyén, őszintén sajnáltam a némileg melankolikus, kissé szomorú tekintetű bácsit. Természetesen egy idő után, talán négy éves korom körül már együttérzésemnél többet szerettem volna adni a festmény főhősének. „Mama ki az a bácsi a képen, és miért van ő itt, mikor nem is ismerjük?” Nagymamám akkor még vallásos, de nem hívő keresztény szívvel, ugyanakkor a lehető legnagyobb szeretettel mondta „ Ő Jézus Isten Fia, Ő az a személy akitől bármit lehet kérni.” Kétség sem férhet hozzá, hogy igazat állított Jézusról, és milyen igaz az, hogy Isten kész töredékes ismeretünket, teljességre vinni ami saját személyét illeti. Örömmel emlékezem meg arról most, hogy ezt a töredékes ismeretet, mind a saját szívemben, mind pedig a nagymamám szívében tovább formálta mintegy tizennégy évvel később. Mivel négy évesen Jézus a festmény alapján, a némileg melankolikus bácsi arra volt hivatott, hogy minden kérésemet teljesítse, ezért én cserébe a bukfenceim technikai kivitelezését és számát gyarapítottam a dupla ágyon, ezt ajánlva fel segítőkész voltáért. Egy szó mint száz, Jézussal üzletelgettem, úgy hittem lepaktáltam vele, holott milyen érdekes ez, Jézusnak valóban volt egy darab üzleti érdekeltsége, de az emberi üzleti szemmel tekintve a létező legrosszabb cserekereskedelemként jött létre. Azzal ez egy szavával, amikor ennyit mondott a kereszten: „Elvégeztetett.”- ezzel megkötetett az újszövetség, amiben Jézus kifizette értünk az árat, felvitte a keresztre a valaha létező összes emberi bűnt, és Ő aki bűnt nem ismert, nem vétkezett, elszenvedte érte az árat.

Ekkor, miután Jézus meghalt a kereszten, a föld megrendült, a sziklák megrepedtek a jeruzsálemi nagytemplom kárpitja fölülről lefelé kettéhasadt. Ez a kárpit leválasztotta a szentek szentjét, ahova a főpap léphetett csak be, hogy Istennel találkozhasson évente egyszer. Mivel Jézus maga valóban kifizette az árat, és ezzel együtt a szabad bebocsátás útját teremtette meg Isten elé, ezért amikor valaki azt mondja „Tudod Mennyei Apu szeretlek, de köszönöm, hogy Te még ennél is jobban szeretsz” , akkor nemcsak hogy nem téved, de imádkozik.

Beszélgethetünk Istennel – már nem kérdés többé

…és így szóltak: “Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz. (Jelenések 11:17)

Amikor legutóbb a vasárnapi iskolában tanítottam a gyerekeket és megkérdeztem, hogy mi az imádkozás, akkor ellentmondást nem tűrően ennyit mondtak: „Beszélgetés Istennel”. Olyan meggyőző természetességgel tárták elém ezt a tényt, hogy nekem csak annyi dolgom volt, hogy elmosolyodjak, megerősítve őket abban, hogy ez így is van. Ugyanakkor emlékeim alapján, amikor négy éves korom után, ismét tizennyolc éves koromban imádkoztam Istenhez, egy több mint reménytelen helyzetben, akkor már egyenesen ultimátumot fogalmaztam meg felé. Erre Isten megharagudott? Szó sincs róla, Ő látta, hogy töredékes ismeretemmel keresem Őt, így ultimátumomban megfogalmazott kérésemet nemhogy teljesítette, de még abban évben megismertetve velem az evangélium üzentét, az örök életet is vele együtt nekem ajándékozta Fiában. Így megértettem, hogy nem szorulok ultimátumokra, mert a nagybetűs lényeg el lett rendezve, mert közvetlen bejárásom van Isten elé. Száz és száz oldalakat tudnék teleírni az imameghallgatások gazdag bizonyságtételeivel, de ehelyett csak annyit mondanék, hogy imánkban nagyon egyszerűen és őszintén hálát adhatunk Jézusnak nap-nap után, azért amiért elvégezte a rábízott feladatot, meghalt értünk, majd harmadnapra feltámadt, így aki őt kéri, annak szívébe költözik. A Mennyei Apu, Isten pedig várva várja naponként a velünk való beszélgetést, az imát.

Előző sztori

Hungarikumok II.: Fűthető-hűthető kézműves meggymagpárnák + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Idén is kevés lesz az étkezési alma

Legutóbbi hasonló cikkek