Írjon nekünk

Közélet

Orbán: Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat – a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a keddi budapesti külképviselet-vezetői értekezleten arról is beszélt, hogy a magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket “lopakodó módon” közösségivé tegyenek az Európai Unióban. A tanácskozáson a kormányfő sürgette az EU és Oroszország együttműködését, és szólt arról is, hogy ideológiai kérdésekben véleménykülönbség van a magyar kormány és az Egyesült Államok között.

A miniszterelnök a nagykövetek előtt tartott több mint egyórás előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban újabb és újabb indítványok születnek – szerinte az alapszerződést sértő módon – a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly “lopakodó” kibillentésére, ami elfogadhatatlan. “Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi”, a tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – vélekedett.

Hosszan hangsúlyozta emellett, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága nagyon sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte azt a véleményét, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakozniuk az unióhoz.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz. Kiemelte azonban: Magyarországnak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek Magyarországra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel.

A magyar kormány mai vitáinak nagy része – folytatta – a kabinet célzott intézkedéseivel függ össze. Ugyanis míg a kormányzat szerint válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, addig a nyugatiak, különösen a Magyarországon működő nyugati cégek kifogásolják a szelektív, célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bank- és a telekommunikációs adót, mert szeretnék szétteríteni a rájuk kirótt terhet. E célzott lépések nélkül azonban a “büdös életben” nem jutunk ki a válságból – mondta, hozzátéve: ezt a politikát Brüsszelben is meg kell védeni.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, “a bruttó szám is stimmelni fog” -, harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat.

Végül azt kérte a nagykövetektől, hogy munkájukkal tovább tágítsák az ország gazdasági lehetőségeit, és ahol kell, “csak bátran, harcosan, vállalva a konfliktusokat” védjék meg az ország szuverenitását. Beszéde után a hallgatóság soraiból többen is kérdezték a miniszterelnököt. Trócsányi László párizsi nagykövet az eurózóna-csatlakozásról faggatta a kormányfőt, aki megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az integrációt, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben “nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma.

Egy másik kérdésre arról beszélt: versenyképessége javításához az EU-nak meg kell állapodnia Oroszországgal, ami nehéz dolog, különösen “mert meg kell értenünk nekünk, európaiaknak, hogy Oroszországban nem a demokrácia a legfontosabb kérdés (…), hanem az, hogyan lehet egybetartani”. Az EU és Oroszország közötti szövetség Közép-Európának sem könnyű kérdés történelmileg, mert “ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: nyilvánvaló, hogy az EU transzatlanti közösség, így egyensúlyt kell tartani az oroszokkal való stratégiai szövetség és az amerikaiakkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás között. Utóbbival kapcsolatban közölte: kormánybizottság alakult, hogy megállapítsa, ilyen szabadkereskedelmi egyezmény miképp érinti a magyar gazdaság szektorait.

Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére Orbán Viktor elmondta: ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben “nem pendülünk egy húron”. Kiemelte: “együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést: miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is “mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy “a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – fogalmazott.

Mindazonáltal a “kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén “kiválóan állunk” – hangsúlyozta. Megjegyezte, nem szerepel amerikai hivatalos látogatás a tervei között.

Hírzóna

Vásárhelyi és szabadkai diákok műveiből nyílik tárlat a Tornyai-múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Gyermekrajzokon a magyar karácsonyi hagyományok.

Tovább olvasom

Közélet

Maratoni hosszúságú tárgyalás a parkolóperen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

“Nem létező bűncselekménynek felbujtója sincs” – mondta Mózes Ervin védője.

Tovább olvasom

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Aktuál