Írjon nekünk

Közélet

IMF-hitel és Erdély történelmi esélye – véget ért az idei Tusványos + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA„A mi időnk” – ez volt szlogenje az idei Tusványos Szabadegyetemnek. A 24. diáktábor programszervezői Székelyföld autonómiájára, a magyarországi és európai parlamenti választásokra, illetve a székely szimbólumok használatára helyezték a hangsúlyt. A 24 helyszínen zajló előadások és eszmecserék érintették azonban Magyarország és Közép-Kelet- Európa aktuális gazdasági, társadalmi helyzetének elemzését is. Az ötnapos esemény meghívott vendége és egyik előadója volt B. Nagy László, Csongrád megye kormánymegbízottja is, a szegedi önkormányzati képviselők közül Kalmár Ferenc és Kohári Nándor is megjelent az eseményen.

Tusnádfürdőn minden évben kicsit más időszámítás kezdődik, amikor eljön július utolsó két hete: a településen és környékén ilyenkor lehetetlenség szállást foglalni, a vendéglátóhelyek, boltok felkészülnek az ilyenkor szokásosan megemelkedő étel- és italfogyasztásra, minden talpalatnyi zöld sátorhellyé változik, és benépesül az Olt folyó völgye. Fiatalok, középkorúak családosok, társaságok utaznak ide gyakran sok száz kilométernyi utazást is vállalva, hogy részesei lehessenek a magyarság határon túli találkozójának. A hagyományosan ingyenes, közel egyhetes programsorozat tavaly elérte a negyvenezres látogatottságot, amit annak köszönhet, hogy mindenki számára tartogat lehetőséget a tartalmas kikapcsolódásra éppúgy, mint az aktuális politikai, társadalmi témák boncolgatására. És valóban: kevés olyan hely és rendezvény van, ahol például a világgazdasági válságról vagy az európai kisebbségek autonómiájáról pólóban, rövidnadrágban és papucsban hallgathatja meg bárki a téma kiváló előadóinak gondolatait, majd néhány perc vagy óra múlva együtt állnak sorban hideg sörért, vagy lesznek részesei az esti koncertnek.

A 24. diáktábor azonban a szokásosnál is több résztvevőt, és érdeklődőt vonzott, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a közelmúltban felerősödött a székelyföldi autonómia kérdése – a helyszínen aláírásokat is gyűjtöttek ez ügyben – és az állampolgársággal együtt járó választójog ügye. A szervezők, a Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány – Budapest idén olyan külföldi szakértőket, politikusokat hívtak el, akik Tusványoson az autonómia témakörében megfelelő tapasztalatokkal, példával rendelkeztek. Kiemelt hangsúlyt kapott a gazdasági válság és annak európai kezelése, de természetesen a legnagyobb várakozás Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtti beszédét előzte meg, hiszen a 2014-es választások előtti, tusványosi gondolatoknak a magyar politikai életre is kihatása van. Mostani beszédét a helyszínen közel háromezren hallgatták végig.

A szabadegyetem szórakoztató jellegét, nyitottságát számtalan kulturális program, koncert erősítette idén is. Fellépett többek között a Magna Cum Laude, a Budapest Bár, a Csík Zenekar, a Kutya vacsorája, a Beatrice, a Role, Demjén Ferenc, a Magashegyi Underground, a Ghymes és a Balkan Fanatik is, de a Magyar Teátrum Színház sátrában és a tábor egész területén felolvasásokkal, előadásokkal, könyvbemutatókkal, kézműves-foglalkozásokkal várta idén is Tusványos régi-új közönségét.

Autonómia, állampolgárság, választójog – Erdély történelmi esélye és a gazdasági válságkezelés

A 24-es számot a szervezők idén már megnyitón felruházták több más üzenettel is. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szerint Erdély autonómiatörekvéseit tekintve „a 24. órában vagyunk”. A tábor szervezői nem csak annak az európai polgári kezdeményezésnek a sikeréért aggódnak, amelyet március 22-én juttatott el az Erdélyi Magyar Néppárt és az EMNT az Európai Tanácshoz jogi elővéleményezésre Erdély autonómiájával kapcsolatban, hanem azért is, mert a Romániában tervezett regionalizáció teljesen ellehetetlenítené Európa legnagyobb, őshonos nemzetiségi közösségének önrendelkezési elképzeléseit. A tábor közel egy hetes programjának számos eseménye szólt erről, az aláírásgyűjtéstől, az előadásokon át addig az infografikai labirintusig, amelyet a Bálványos Intézet és az IJ Kommunikációs Kft. közösen állított fel a tábor területén. A mobil kiállítótérrel és a kapcsolódó háromnyelvű kiadvánnyal a tábor egész közönségét igyekeztek megszólítani: az erdélyi és anyaországi magyarokat, a románokat, és – azáltal, hogy az angol nyelvű ismertető füzetet az Európai Parlament minden képviselőjének elküldik – más európai országok állampolgárait is.

De nem csak az autonómiatörekvésekben kell társakra lelni egymásban, hanem a pénzügyi válságkezelésben is. Erről már Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. „Egymásra utaltak a közép-európai országok, amelyek összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke portálunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne”, azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen. „Tusványoson” aláírásgyűjtést is folytattak a román kormány régiósítási terve ellen, amelyet a július 20-i, 119 erdélyi településen megtartott tüntetésen fogadtak el a demonstrálók. Az erdélyi kiáltvány kiáll a történelmi régiók és az autonómia mellett.

kepek20

A másik fontos kérdés a honosítási eljárásban állampolgárságot szerzett, határon túli magyarok választójoga volt. Hidvégi Balázs parlamenti képviselő arról tájékoztatta az egyik előadás résztvevőjeként az érdeklődőket, hogy több mint ötszázezer állampolgársági kérelmet regisztráltak eddig. A honosítás kapcsán elmondta: a modern Magyarországnak arra a helyzetre kellett megoldást találnia, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Az egyszerűsített honosítás tulajdonképpen egy közjogi újraegyesítés, ami a stabilitást szolgálja. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Választási Eljárási Törvényt mutatta be részletesen. Hangsúlyozta, hogy a szavazás előtt regisztrálni szükséges. Minden kettős állampolgárt levélben fognak megkeresni, ami tartalmazza a regisztrációhoz szükséges formanyomtatványt, és ezt kitöltve vissza kell küldeni a Nemzeti Választási Irodába. Kiemelte: ha egy illető 10 évig nem voksol, elveszti szavazati jogát. A szavazás levélben lesz lehetséges, viszont fontos, hogy ne az utolsó pillanatban regisztráljanak a határon túliak, mert akkor már nem marad idő a voksot tartalmazó levelet is visszaküldeni.

Európa a gazdasági válság után

Külön figyelmet kapott idén az Európát sújtó gazdasági válság és annak közép-kelet-európai kezelése: gazdasági szakértők, az üzleti életben, a politikai, társadalmi válságkezelésben jártas szakemberek osztották meg gondolataikat az érdeklődőkkel arról a 2008-óta tartó folyamatról, amely egyformán érinti az eurozónán belül és kívül lévő államokat. A válság okairól, és a jelenlegi helyzetről szervezett beszélgetés meghívott előadója volt B. Nagy László is. Csongrád megye kormánymegbízottja első előadóként hangsúlyozta: elhamarkodott lenne arról beszélni, mi zajlik Európában a gazdasági válság után. Mint fogalmazott, Európa, az Európai Unió vastagon benne van még az Egyesült Államok pénzügyi szférájából kiindult folyamatban, amely a klasszikus, W-alakú formát kapott az elmúlt négy évben. Ennek jellemzője, hogy a dolgok kezdetben hamar igen rosszra fordulnak, majd egy kis enyhülést követően – ami jelen esetben 2012-ben volt – újabb visszaesés jön, mielőtt sikerülne végleg kikapaszkodni a gödörből. Érdemesebb arról beszélni – fogalmazott, hogy milyen válaszokat adtak erre az eurozónán belüli és kívüli országok. B. Nagy szerint, ahogyan az lenni szokott, a pénzügyi szféra által okozott bajt az államok beavatkozása kell, hogy kezelje, a válság további mélyülését a nemzeti kormányoknak kell megakadályozni. Magyarország nem szokványos gazdaságpolitikai döntései jó irányba hatnak. Európában ez a válság még sokáig elhúzódhat, sőt arra is fel kell készülnie a döntéshozóknak, hogy Ázsia gazdasági ereje felzárkózott az USA mögé, magyarul az unió gazdasági befolyása egyértelmű visszaesést mutat.

Hegmanné Nemes Sára, a vagyonpolitikáét felelős államtitkár a nemzeti vagyon oldaláról közelítette meg a problémát. Kijelentette: a magyar kormány válasza csak az lehetett a kialakult helyzetben, hogy a nemzeti vagyont, az állami tulajdonú cégeket és a lakosságot megvédje a nemzetközi pénzügyi válság multinacionális cégeken keresztül begyűrűző hullámaitól. Kifejtette: ha az európai unió olyan akadályokat gördít a nemzetgazdaság megerősítése elé, mint a tőke szabad áramlása jegyében hozott döntés az állami cégek támogatásának megtiltásáról, az súlyos gazdasági károkat okoz. Ezt láttuk a MALÉV esetében is. De a devizahitelesek helyzete ugyanezt igazolja: a lakosság svájci frankban történt eladósítása a mostani kormány számára jelent komoly problémát, hiszen ezeket az embereket ki kell mentenie az extraprofitot termelő bankok adósságcsapdájából. „Ahogyan egyértelmű, hogy az ember víz nélkül nem élhet, ugyanúgy egyértelmű kell, hogy legyen az, hogy ennek biztosításával extraprofit nem termelődhet” – jelentette ki az államtitkár. Egyértelmű tehát az is, hogy a kormány kiáll a rezsicsökkentés mellett. A közműszolgáltató cégek állami tulajdonba vétele, valamint az energiaárak csökkentése miatt érzékelhető az európai unió rosszallása, de a kormány meg fogja tudni védeni az ország érdekeit az eljárások ellenére is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A témához hozzászólt Nagy István svájci magyar nagykövet is, aki a miniszterelnök egyik gazdasági tanácsadójaként többek között az arab viszonylatért felel. Az teszi még komplikáltabbá a válságkezelést – emelte ki a válsággal kapcsolatban –, hogy az átcsúszott a politikai szektorra is. Magyarország tiltakozása az európai unió támadásai ellen teljesen érthetők. Hangsúlyozta: az európai közösség akkor jár el helyesen, ha olyan szerződés és egyezmény születik, amely alapján minden tagállamra érvényes a versenyképesség, amelyben minden országnak joga van a szabad kereskedelem alapján a válságkezelést előre vinni.

Rendkívül érdekes aspektusait fogalmazta meg a gazdasági válságnak a két külső szakértő. Marek Matraszek, lengyel származású ugyan, de ma már brit állampolgár. A jelenleg közép-kelet-európai gazdasági-, társadalmi területeken stratégiai tanácsadással foglalkozó lobbiszakértő úgy véli, hogy még csak az elején vagyunk egy nagyon hosszú távú krízisnek Európában. Az utóbbi öt-hat év gazdasági problémáinak egyik fő oka szerinte a közös valuta volt. Az együttműködés jegyében az euró zónában megjelent pénz a déli országokba folyt, ott pénzügyi buborékokat képzett, amelyek a helyi gazdasági környezetben kipukkadtak, és magukkal rántották a közös gazdaságot. Ez a helyzet továbbra is fennáll, hiszen hosszú távon meghatározza az eurozóna stabilitását a brüsszeli politikai irányítás és az Európai Központi Bank, amely a különböző nemzeti költségvetések felett áll. Európa és az Egyesült Államok most nagy gazdasági egyezmény előtt áll, és különböző szabadkereskedelmi szerződések vannak születőben Ázsiával is, az unió tehát egyre inkább kilép a globális piacra. A nemzetközi verseny még nagyobb kihívást jelent majd a közösség számára, amelyet nem segítenek a mostani előállítási árak. De nem szabad elfeledkezni a morális és demográfiai kihívásról sem: ahhoz, hogy a populáció fenntartsa magát, 30-40 éven belül százmillió bevándorlóra lesz szüksége Európának – hívta fel a figyelmet

Neil Barnett szerint új kísértet járja be Európát, amely nem ideológiai természetű. A hét főbűn közül a restség és az irigység a gazdasági problémák egyik okozója: a munka elutasítása és a másik vagyona, élethelyzete iránti vágyakozás. Az, hogy kormánytól várja a ma embere a vágyinak teljesülését, mostanság inkább Nyugat- Európában jellemző, a brit helyzetet pedig különösen elkeserítőnek látja az üzleti információszerzéssel, közvetítéssel foglalkozó londoni cég vezetője. „Margaret Thatcher reformjai után elkezdett szárnyalni az angol gazdaság, de a 90-es években, a hazámban szocialista rendszert igyekeztek megvalósítani a kapitalizmus keretein belül. Megnőttek az állam kiadásai és a szociális juttatások: többek között ennek köszönhető, hogy a brit államadósság jelenleg hétszáz százalék, ami rendkívül nagy terhet ró minden állampolgárra.” A brit közösség országaiban jelenleg rengeteg a munkanélküli, ugyanakkor a közép-kelet Európából odaérkezők – magyarok, lengyelek, litvánok – a legegyszerűbb munkákat elvégezve nem kevés értéket tesznek a nemzetgazdasághoz. „Eljutottunk odáig – mondta a jelenleg Budapesten élő cégtulajdonos –, hogy az őslakosság nem akar dolgozni, szeretné eltartatni magát. A meg nem termelt bérek és juttatások iránti elvárást le kell küzdeni, az egyéni felelősségnek és szabadságnak újra értelmet kell adni. Közép-kelet Európában erre nagyobb esélyt látok jelenleg, így szerintem gyorsabban ki tudnak kerülni a válságból.”

A magyar cégek, gazdasági vállalatok nevében Szepessy Kornél, a légiforgalmi szolgáltatásokat végző HungaroControl Zrt. vezérigazgatója, és Tordai György, a támogatásközvetítő Corvinus Zrt. vezérigazgatója beszélt. Mindketten úgy látják: az uniós jogszabályok, elvárások jelenleg parciális érdekeket képviselnek, amelyek miatt az európai közösség védtelenebb, és mélyebbre tud süllyedni a válságban, mint arra számítani lehetett. A versenysemlegesség miatt tiltott állami támogatások akadályozzák az állami tőkebefektetést. Ezek a szabályozások egyelőre nem kedveznek az unión belüli megerősödésnek, és az unión kívülre kényszerítik a forrásokat. De a nem szokványos, divatos szóval az unortodox gazdasági megoldások alkalmazásával jobb pozícióba kerülhetnének a gazdasági élet motorjait képviselő vállalkozások.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy közép-kelet Európának saját erőforrásaira támaszkodva most jobb kilátásai vannak kilábalni a válság okozta politikai, gazdasági, társadalmi helyzetből, mint nyugat-Európa országainak, és ez segítheti az európai közösség valamennyi országát a válságkezelésben.

Orbán: ha nincs erős anyaország, nincs erős nemzet – MTI

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert továbbá hangsúlyozta, kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat, hogy a magyar értékek Magyarországon maradjanak. A kormányfő ezt szombaton a nagyszínpadon tartott előadásában jelentette ki.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – közölte Orbán Viktor szombaton a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn. A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos “pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját. Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.

Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor. Az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki Orbán Viktor.

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Orbán Viktor előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök. “Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt” – fogalmazott.

Tusványos egykor és most

A rendezvény fontos eredményeket tud felmutatni fennállása óta eltelt majd negyedszázad alatt: a Nyári Szabadegyetem és Diáktábor története egy 1989. decemberi, kézdivásárhelyi házibuliig nyúlik vissza. Ekkor döntötték el magyarországi és erdélyi fiatal politikusok, hogy szerveznek egy olyan rendezvényt, ahol lehetőség nyílik a párbeszédre egymás között, illetve románok és magyarok között is. Az ötletgazdák között ott volt a Fidesz részéről Németh Zsolt, Erdélyből pedig Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, akik jelenleg is aktív szervezői minden évben az összejövetelnek. Az első szabadegyetemet Bálványoson szervezték meg a rá következő évben, de néhány évvel később új helyszínt kellett keresni a rendezvénynek: a tartalmas előadások mellett nőtt a fesztiváljelleg és a résztvevők száma is, így aztán a szabadegyetem átköltözött Bálványosról a közeli Tusnádfürdőre. Innen ered a Tusványos becenév is.

kepek04

A rendezvény a Kárpát-medencei magyarság találkozóhelyévé, a magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd informális központjává vált az elmúlt több mint két évtized alatt. Itt született a státusztörvény és a Sapientia Egyetem gondolata, innen indult a Magyar Állandó Értekezlet. Kötetlen hangulata miatt Székely Woodstockként is emlegetik. Állandó résztvevői a korábban említettek mellett Orbán Viktor, Tőkés László, visszatérő vendégek Schöpflin György és Deutsch Tamás, Martonyi János, Semjén Zsolt, de járt itt Mádl Ferenc, illetve román részről Adrian Severin, Emil Constantinescu és Traian Basescu is.

Hírzóna

Adventi adománygyűjtést indít a makói Angyalsóhaj Alapítvány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsősorban hátrányos helyzetű, egészségkárosult gyermekeket nevelő családokat segítene az egyesület.

Tovább olvasom

Közélet

Magukat szerelőknek kiadó szélhámosok garázdálkodnak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szerelést színlelve próbálnak meg bejutni lakásokba.

Tovább olvasom

Közélet

Orbán: Bevándorlásellenesek vagyunk, magyart csak magyarral lehet pótolni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kormányfő szerint egy fogyatkozó népességű ország nem tudja megoldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Tovább olvasom

Aktuál