Bicentenáriumi epilógus egy betyár életéhez + FOTÓK

Kétszáz éve született Rózsa Sándor, a híres-hírhedt betyár. A köztörvényes bűnözőt máig számos mítosz lengi körül – ezeket is felidézi a Somogyi-könyvtár második emeleti kamaratárlata.

A betyárkirály alakját már ifjúkorában is legendák övezték, nem csoda, hogy nem lehet pontosan megítélni, melyek igazak, melyek nem.

Rózsa Sándor

Röszkén született 1813-ban, de Szeged Alsóvároson keresztelték meg a keresztelési anyakönyv tanúsága szerint. Apja,

Rózsa András

földet művelt, pásztorkodott, de lólopásért az akasztófán végezte.

Egy legenda elkezdődik

Rózsa Sándor először akkor állt a bíróság előtt, mikor 1836-ban három rabló elkötötte egy Kiskunhalas környékén élő tanyás gazda két tehenét. Bár Rózsának több tanú által is igazolt alibije volt, másfél évi börtönre ítélték. A betyárnak azonban sikerült megszöknie. Számos rablás mellett agyonlőtt két algyői pusztázót egy csárdában, s végzett egy őt üldöző makói csendbiztossal is, ezért különösen veszélyes bűnözőként kezelték. Még szökése után jó tíz évvel is rettegésben tartotta a tanyavilágot, ez már önmagában jó táptalaja a legendáknak – magyarázta portálunknak a kiállítást összeállító

Nyilas Péter

könyvtáros. Hozzátette: az IPM 2009 októberi számában Bátyi Zoltán cikke, a Rózsa Sándor – a legendákba öltözött betyár jó áttekintést ad a betyárvezér életéről, a kiállítás tárlószövegei is ebből merítenek. A kamarakiállítás első tárlói a betyár alakját idézik meg. Mindenekelőtt szembeszökő a pusztai emberekre emlékeztető karikás ostor – Tóth Bence, az 1848-as Szegedi III. Honvédzászlós Hagyományőrző Egyesület tagja bocsátotta a kiállítás rendelkezésére – tudtuk meg a könyvtárostól. Kuriózum számba megy az 1902-es kiadású Rózsa Sándor igaz történeti naptára című kötet. Ismertek az irodalmi feldolgozások is, akár

Móricz

regénye, a Rózsa Sándor összevonja szemöldökét – Móricz egyébként trilógiát tervezett Rózsa Sándor történetéből, de csak két kötetig jutott –, illetve

Tömörkény

Rózsa Sándor nálunk című munkája is, vagy éppen

Krúdy Gyula

Rózsa Sándor műve.

Putnoki József

„Rósa

Sándor” címmel pedig egyes szám első személyű verset írt a betyárról. A tárlókban persze számos más „betyárkötet” is helyet kapott, többek között a Szegedi bűnkrónika megfelelő oldalán szintén láthatjuk „Sándor bácsit”.

Kossuthnak azt izente, beállna a regimentbe